13 emeletes hajó: a Costa Concordia és a Titanillik egy hajón belül

A Costa Concordia tengerjáró hajó egy úszó szállodának is beillik a maga 290 méter hosszúságával és 36 méteres szélességével. Hivatalosan 3780 fő befogadására volt alkalmas. A hajó 13 emeletes volt. Nem 13 emelet magas, hanem 13 emeletre volt felosztva!

Vannak, akik a Titanickal hasonlítják össze: a Titanicon már 1912-ben sem kellett lépcsőzniük az utasoknak, nem még a Costa Concordián a 13 emeletes hajón. Nagyon remélem hogy a Titanic és a Costa Concordia liftjeiben senki nem lelte a halálát. Bár a Titanicon az ütközés pillanatában nem szakadt meg az áramszolgáltatás addig a Costa Concordián viszont szinte abban a pillanatban elment az áram.

Automata, akkumulátorról működő vészmentő egységeket már újabban árulnak a felvonógyártók, de kérdés, hogy egy olyan hajón, amely elvileg elsüllyeszthetetlen és elvileg áramszünet sem lehet soha, hogy ott volt-e ilyen beszerelve. Mert úgy mint egy UPS vagyis a számítógépek szünetmentes tápegységében is elöregszik az akkumulátor, és 2-3 évente ki kell cserélni, addig a liftek vészmentőiben is ugyanúgy x időközönként akksit kell cserélni. De remélhetőleg a hajón lévő liftszerelő nem lépett le a kapitánnyal együtt és megmenekült mindenki!

Tudtommal a WTC katasztrófából sem tanult a liftipar. A Costa Concordia és egyéb hajón lévő felvonókra nem tudom hogy van-e külön szabályozás vagy ugyanaz vonatkozik rájuk mint a szárazföldi liftekre. Gondolok itt arra hogy hajón mekkora dőlésszöget stb kell kibírniuk a lifteknek, illetve van-e vízérzékelő az akna aljában hogy a gyakorlatban ne lehessen azt megcsinálni mint a Titanic című filmben... illetve hajóra kötelező-e az automata vészmentés... Itthon még nem de külföldön már jópár baleset volt mikor a lifttel sikerült a delikvensnek lemenni a vízzel elárasztott mélygarázsba, vagy a vízzel megtelt alagsorba és ott beragadni majd megfulladni...

Egy vízérzékelő párezer Ft-os tétel és életeket menthetett volna. Egy mélygarázst egy árvíz, vagy egy felhőszakadás percek alatt feltud tölteni vízzel ha rosszul mennek a dolgok. Én szigorítanám a felvonók biztonságtechnikai előírásait! Kötelező automata vészmentés, víz és tűzjelző beépítését írnám elő persze a kabin tetején belülről is nyitható vészkijárattal. Szerintem nem járja az hogy süllyedő hajón vagy egy lángoló toronyházban a liftekkel járók az „így jártak” kategóriába kerülnek.

Legalábbis az elmúlt pár év ezt igazolta. Olyan helyeken ahol nagyon gyakori a földrengés, Japánban például az új telepítésű liftekben van földrengésérzékelő. Ha lift földrengést érzékel akkor a legközelebbi megállóban megáll és kiengedi az utasokat. Ugyanis földrengés esetén általában nem azonnal megy el az áram, tehát még egy ilyen egyszerű megoldással időben elkerülhető a beragadás.

A Costa Concordia balesetével kapcsolatosan ma is zajlanak a vizsgálatok, jelen pillanatban például a tartalék generátorra és a liftekre fokozottan összpontosítva. A legnagyobb baj az volt hogy elment az áram. Tehát amint elment az áram bizonyosan sokan rekedtek a liftekben is. Aztán ha nem volt lelkiismeretes akkor lehet elmenekült, mint a World Trade Center liftszerelői...

Vannak önmentős liftek is, de az ilyen liftek általában hidraulikus liftek, aminél elég ha kinyit egy mágnesszelepet, leengedi az olajat és a legközelebbi állomáson ajtótnyit. De egy 13 emeletes hajón 13 emelet áthidalására nem szoktak hidraulikus liftet telepíteni. Tehát szerintem kijelenthetem hogy a hajón biztos nem volt önmentős lift. Most pedig vizsgáljuk, hogyan működik egy ilyen rendszer, ha lenne vészjelzés.

Hidraulikus lift vagy önmentős megoldások?

„Alapdolog” a vészjelző és tűzjelző együttműködésének programozott alapállomásra vagy kizárási funkcióra állítása. A Concordiánál ezt a részt átugorhatjuk mert áram nélkül ez a funkció mit sem ér. Ha lett volna áram akkor hogyan viselkedtek volna? Mert repülőgépekre gyártanak speciális liftet, de ilyen luxushajóra tudtommal nincs külön lift. A hajón tehát nem volt meghatározott önmentős lift, bár ez a lehetőség is felmerült.

Az Apollo-13 sztoriját idézve a vitatott pont az energiával kapcsolatos megoldások körül forog. A parancsnoki modul újbóli üzembe helyezése energiát igényelt, és a küldetés a Hold felé indulva rámutatott mennyire kritikus a megbízható energiaellátás és a helyzetfelismerés.

  1. A Costa Concordia-baleset példája rámutatott, hogy áramszünet esetén kritikus pillanatokban mi történik a liftekkel és ki mit tehet a túlélés érdekében.
  2. A hajón szükség lehet automata vészmentésre, víz- és tűzjelzőkre, kabin tetején belülről nyitható vészkijáratra.
  3. A földrengésveszélyes zónákban földrengésérzékelőket alkalmaznak az új liftekben, hogy a legbiztonságosabb megállóban engedjék ki az utasokat.

A Wilhelm Gustloff története szorosan összefonódik a katasztrófákkal és a történetírásban sokáig tabuként kezelt eseményekkel. A fedélzeten tartózkodó kb. 5000 menekültből csak alig 600-at tudtak kimenteni a jéghideg vízből. A tragédia során a hajó süllyedése és az első torpedócsapások után a mentőegységeknek adott körülmények is súlyosan befolyásolták az eseményeket.

Összegzés a témához kapcsolódó nézetekről

13 emeletes hajók és a liftek biztonsága minden modern tengerészeti konstrukció kiemelt kérdése. A Costa Concordia és a Wilhelm Gustloff történetei felhívják a figyelmet arra, hogy a hajózási biztonság minden pillanatban prioritást élvezzen, és a vészhelyzetekre való felkészültség legyen maradéktalan.

Costa Concordia liftek biztonsága

tags: #13 #emelet #magas #hajo