Hajszínező samponok káros anyagok: mit érdemes tudni a fejbőr és a haj védelmében

A kozmetikai és élelmiszeripari termékek összetételéről szóló vizsgálatainkban több hónapja rendszeresen foglalkozunk olyan alapanyagokkal, amelyek allergiát, irritációt vagy egyéb egészségkárosító hatásokat okozhatnak. Ezúttal a samponokat vettük górcső alá: a vizsgálat szerint a samponokban is szép számmal találhatók olyan összetevők, amelyek allergén vagy irritatív hatásúak lehetnek, és amelyek hosszú távon is befolyásolhatják a bőr és a haj állapotát. Ezzel együtt felmerülhetnek olyan kémiai vegyületek, amelyekre csak évek, évtizedek múltán rendelkezünk hiteles kísérleti adatokkal a veszélyességükről.

Hideg tény, hogy a haj és a fejbőr nap mint nap ki van téve környezeti szennyeződéseknek, sportolásnak, munkakörnyezeti hatásoknak, és ezek közül a samponokkal nehéz teljesen megszabadulni. Ennek ellenére a legtöbb ember rutinszerűen mossa a haját, és a tökéletes felhabzás, ugyanakkor a gyengéd tisztítás is fontos szempont. Alapszabály, hogy a sampon töményen, hígítatlanul soha ne érintkezzen a fejbőrrel, és a lehető legrövidebb ideig hagyjuk fenn. A haj mosása korábban inkább a fejbőr ránk gyakorolt hatásai miatt nem volt tanácsos naponta, de a modern élettempó és sportolás esetén bizonyos körülmények között szükség lehet a naponta történő hajmosásra is.

Két fontos megfontolás segíthet a káros hatások mérséklésében: a sampon hígítása a hosszától és az erősségétől függően, illetve az, hogy a szükséges időnél hosszabb ideig ne hagyjuk fenn a fejbőrön. A samponokat gyakran kísérti az az illúzió, hogy a kettős hatású (tiszta és ápoló) termékek egyszerre ezt a feladatot ellátják; azonban szakértők szerint a valódi hatóanyag-bejuttatás ennél jóval hosszabb időt vesz igénybe, és a megfelelő hajápolás inkább külön kezeléseket igényel: speciális hajkondicionálók, hajszeszek és pakolások végigmasszírozása a fejbőrbe. A gyors megoldások ígéreteivel pedig a vásárlók gyakran csalódnak a reklámok hatásai miatt.

A piac óriási: nehéz egyértelműen megmondani, melyik sampon a legideálisabb, de a legfontosabb, hogy illatanyag nélküli terméket válasszunk, és kerüljük a színező- és tartósítószerek közül a legveszélyesebbeket. A mikrobák elleni védelemre ugyanakkor szükség van, ezért a termékekben a felületaktív anyagok, a habzás és a tisztítóerő is lényeges szerepet játszanak. A hosszú ideje használt SLS (nátrium-lauril-szulfát) rendkívül erőteljes tisztítóhatású, de gyakran okoz bőrir irritációt és bőrpírt; ezt váltották fel a SLES-sel (nátrium-laureth-szulfát), amely kevésbé irritatív. Emellett a SCS (nátrium-coco-szulfát) is hasonló felépítésű, kókuszolajból nyert, és enyhébb hatást fejt ki. Mindezek alapján elmondható: minden zsírtalanító, felületaktív anyag lehet allergén, de nélkülük nincs tisztítóhatás. A parabenek és a phenoxyethanol is gyakoriak a samponokban; ezek is potenciális allergének lehetnek, különösen ha több érintkezési ponton jut a szervezetbe több termék összetevője együtt.

A címkéken érdemes részletesen végigmenni: a termék összetétele alapján lehet csak megalapozott döntést hozni. Táblázatunkban tizennyolc népszerű sampon fő összetevőit tüntettük fel, kiemelve az EWG által rizikósnak minősített anyagokat. Különösen figyelemre méltó, hogy az EWG alapján a legkevésbé ártalmas samponok között a Manna Natur és a L’Oréal Elseve Full Repair 5 ért el egyaránt 9 pontot. Ezeken túl a kozmetikai iparban évtizedek óta használnak tartósítószereket és adalékokat; az utóbbi időben egyre több márka igyekszik a káros anyagokat természetes alternatívákkal helyettesíteni, például C- és E-vitamin, illóanyagok vagy növényi olajok felhasználásával. A parabének és a szilikonok gyakran kerülnek előtérbe: míg a parabének tartósítószerként funkcionálnak és a hormonrendszert érintő hatásaik felől sok vita van, addig a szilikonok a haj felépítését befolyásolják, és hosszú távon felhalmozódhatnak a szervezetben. A nehéz szilikonok és a nem illékony típusok kevésbé egészségbarátok, míg az illékony, könnyű szilikonok kevésbé hagynak nyomot a bőrön. A tartósítószerek közül a trietanol-amin (TEA) és származékai, valamint a triklozán és a formadehid is olyan összetevők, amelyeket kerülni érdemes lehetőség szerint; ezek számos allergiás és gyulladásos reakciót okozhatnak, sőt hormonrendszert zavarhatnak vagy rákkeltő hatásról beszélhetünk. A PEG típusú glikolok pedig hosszú távon felhalmozódhatnak, és a hidratáló hatás ellenére is kerülendők lehetnek nagy mennyiségben.

Mit érdemes tudni a mindennapi használatban? Ha egészséges, dús és ragyogó hajra vágyunk, érdemes kerülni az alkoholtartalmú samponokat, mivel a rövid láncú alkoholtartalmú összetevők száríthatják a hajat. A konyhasó (nátrium-klorid) gyakran a habzás fokozására szolgál, de koncentrációban fejbőrszárazságot és viszketést okozhat. Az ásványi olajok (paraffinviasz, vazelin, petrolatum) pedig komedogén hatásúak és átmeneti féligáteresztő réteget képezhetnek, ami gátolhatja a bőr légzését és a hajritkulás felé viheti a helyzetet. Ezeket érdemes elkerülni, és természetes bőrpuhító anyagokat használni helyettük. A triklozán antimikrobiális összetevőként sok termékben megtalálható, de hormonokra és a pajzsmirigyre gyakorolt hatása miatt egyre több EU-s korlátozás van érvényben. A formaldehid pedig több kozmetikai termékben, így samponokban is előfordulhat, és irritáló, rákkeltő hatással bírhat.

Végezetül érdemes megfontolni, hogy a natúr vagy mentes termékek között találhatunk olyan sampont, amelyhez nem társulnak káros összetevők, ugyanakkor hatékony tisztítást és ápolást biztosít. Számos terméket érdemes kipróbálni a fentebb említett példák közül, hogy megtaláljuk a saját hajtípusunkhoz legmegfelelőbbet. A lista leírása szerint a következő termékek állnak rendelkezésre jelenleg:

  1. Yope Balance sampon zsíros hajra PHA-savakkal
  2. Maria Nila Structure Repair sampon
  3. Phi Cosmetics Damascus Rose sampon vékony szálú vagy töredezett hajra
  4. Authentic Beauty Concept Amplify Cleanser volumennövelő hajsampon
  5. Lush Honey I Washed My Hair hidratáló szilárd sampon

Az összetevők áttekintése és a címkék részletes vizsgálata segíthet abban, hogy ne csak illat alapján döntsünk, hanem a haj és a fejbőr egészségét szolgáló összetételt válasszuk. Az otthoni környezetben is érdemes kerülni a formaldehidet vagy annak szabadulását előidéző anyagokat tartalmazó bútorokat és egyéb kellékeket, mert ezek is hozzájárulhatnak a belső környezetünk károsító hatásához. A megfelelő választás nem csak a hajra, hanem az általános bőr- és immunrendszer-gyógyító mechanizmusokra is kedvező hatással lehet.

összetétel-összetevők táblázat szemléltetése

Az összetevők alapos megismerése és a címkék figyelemmel kísérése lehet a hosszú távú egészségvédő stratégia része a mindennapi kozmetikai termékhasználatban. A termékek kiválasztásakor javasolt a parabénmentes, illatanyag- és festékanyag-mentes opciók felé hajlás, és kerülendő a nehéz szilikonok vagy ásványi olajok túlsúlya. Ezzel egyidejűleg érdemes szem előtt tartani, hogy a gyors és egyszerű megoldások helyett a hosszú távú hajegészség érdekében a kiegyensúlyozott összetételű termékek a legmegfelelőbbek.

A sampon és balzsam tudománya (a The Ordinary támogatásával)

Miért érdemes figyelni az illatanyagokra és a tartósítószerekre? Az illatanyagok gyakran okozhatnak allergiás reakciókat, és a címkézés hiányosságai miatt nem mindig könnyen felismerhetők. A tartósítószerek, mint a parabének és a triklozán, mögött rejlő kockázatok hosszú távon érinthetik a гормонháztartást és az immunrendszert, ezért a tudatos vásárlás során érdemes a természetes alternatívákat előnyben részesíteni. A modern kozmetikai ipar ugyanakkor igyekszik csökkenteni a káros összetevők arányát, és egyre több mentes vagy természetes összetevőkből álló termék válik elérhetővé.

tags: #a #hajszinezo #samponok #tartalmaznak #karos #anyagokat