Számos tanulmány foglalkozott már azzal, hogy a daganatos megbetegedésekért csak részben felelősek a gének, az egészségtelen életmód is jelentős mértékben járul hozzá a kialakulás kockázatának növekedéséhez. Ezek közé tartozhat a mozgásszegény életmód, az elhízás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek is. Hogy miként érdemes változtatni az étrenden ahhoz, hogy minimalizálja az ember a betegség kialakulásának kockázatát, arról Mikkael Sekeres, a Miami Egyetem tudósa írt egy cikket a The Washington Postba. A onkológus leggyakrabban épp ezzel a kérdéssel találkozik, vagyis, hogy milyen módon lehet, kellene változtatni az étrenden. Az is kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme, hogy az ember odafigyeljen ebből a szempontból az étkezésére. Állítja: a válasz egy határozott igen.
„A fogyasztott és kerülendő ételek és italok tudatos megválasztása segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát.”
Az onkológus elsősorban amerikai példákat hoz, amik azonban bárhol hasznosíthatók. Mint írja, az amerikaiak átlagosan napi 1000 kalóriánként valamivel több mint 150 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A legfrissebb ajánlások szerint azonban ezt napi 240 gramm zöldség és 300 gramm gyümölcs elfogyasztására kellene feltornázni. Sekeres saját bevallása szerint naponta legalább 160 gramm zöldséget és 300 gramm gyümölcsöt fogyaszt el. Ezen megbetegedések közé tartozik a száj- és torokrák, a nyelőcső-, a vastag- és végbélrák, valamint a gége-, a méhnyálkahártya- és a petefészekrák is.

A gyümölcsfogyasztás hétféle ráktípus, köztük a szájüregi-, a nyelőcső-, a gyomor-, a vastag- és végbél-, a hasnyálmirigy- és a gégedaganat, valamint a limfóma kialakulásának kockázatát csökkentette. Naponta mindössze 30 gramm teljes kiőrlésű gabona fogyasztása tudományos becslések szerint 30 százalékkal csökkenti a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
Az amerikai orvos a fentiek mellett nem javasolja a vörös húsok és a feldolgozott húsipari termékek fogyasztását. Ez azt mutatja, hogy minden napi 100 gramm vörös hús elfogyasztása 17 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Emellé társul még az a tény, hogy a napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli ugyanennek az esélyét. Emiatt a szakember azt javasolja, hetente legfeljebb egy-két alkalommal egyen az ember ilyesmit.
A nem ajánlott dolgok sorából természetesen a cukros italok sem maradhattak ki. Ezek fogyasztását a legkevésbé sem ajánlja Sekeres, ugyanakkor megjegyezte: a cukor fogyasztása nem serkenti közvetlenül a daganatok növekedését.
„A nyers és feldolgozott cukor, a kukoricából készült édesítőszer, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és az italokban, gyorséttermi vagy feldolgozott élelmiszerekben található egyéb cukrok azonban növelhetik a súlygyarapodás és az elhízás kockázatát.”
A vegetáriánus étrend öt ráktípus esetén 30 százalékkal is csökkentheti a kockázatokat, állítja egy kutatás. Eszerint a vegetáriánusoknál 21 százalékkal alacsonyabb a hasnyálmirigyrák kockázata és 9 százalékkal kisebb az emlőrák kockázata, mint a húsfogyasztóknál. Emellett 12 százalékkal alacsonyabb a prosztatarák kockázata, 28 százalékkal a veseráké és 31 százalékkal a multiplex myeloma rizikója, amely a plazmasejtek rosszindulatú, daganatos megbetegedése a csontvelőben.
Az eddigi is ismert volt, hogy a feldolgozott húsok, például a sonka, a szalonna és a szalámi fogyasztása összefüggésbe hozható a vastagbélrák, és valószínűleg a gyomorrák kockázatának növekedésével. A British Journal of Cancer folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a rák kialakulásában általában a húsfogyasztás jelenti a problémát, vagy a vegetáriánus étrendben található valamilyen konkrét összetevő, ami csökkenti a rák kockázatát. A kutatás különböző korábbi kutatéések adatait tartalmazza és elemzi, a résztvevők többsége az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származott.
Aurora Perez Cornago, a tanulmány vezető kutatója azt mondta: „A vegetáriánusok általában több gyümölcsöt, zöldséget és rostot fogyasztanak, mint a húsfogyasztók, és nem esznek feldolgozott húst, ami hozzájárulhat bizonyos rákos megbetegedések kockázatának csökkenéséhez.” Ugyanakkor hozzátette, hogy a vegetáriánusoknál megfigyelt magasabb nyelőcső-pikkelyes sejtes karcinóma és a vegánoknál megfigyelt magasabb bélrák kockázat összefügghet bizonyos, az állati eredetű élelmiszerekben nagyobb mennyiségben található tápanyagok alacsonyabb bevitelével.
Azoknál az embereknél, akiknél magas a gyomor- és bélrák kialakulásának kockázata, javasolt az aszpirin szedése, amennyiben erre a házi- vagy kezelőorvosuk is rábólint - derül ki egy friss kutatás beszámolójából, ami a JAMA Oncology szaklapban jelent meg. Ám nem mindegy, milyen mennyiségről van szó, ugyanis a ráktól már heti 2 aszpirin is bőven megvédhet. Amerikai tudósok 136 ezer ember 32 évnyi egészségügyi adatait elemezve arra jutottak, hogy akik rendszeresen szednek aszpirint, azoknál 3 százalékkal csökken a rák kialakulásának kockázata. A jótékony hatás a gyomor- és bélrák esetében még magasabb: 15-19 százalék.
Az aszpirinre így egyre inkább számos bajt megelőző csodaszerként tekintenek. Ráadásul olcsó és alkalmazása alacsony kockázattal jár. A rákos megbetegedések esetében a vérlemezke-gátló hatása előnyös. A legfrissebb tanulmány azonban leszögezi, hogy kis mennyiségben bizony hatékony az aszpirin és nem is okoz komoly mellékhatásokat.
8 módszer a rák megelőzésére: Étkezzen egészségesen
Egy friss kutatás szerint az egészséges életmódbeli szokások jelentősen csökkenthetik a rák kialakulásának kockázatát. A dohányzás az egyik legjelentősebb kockázati tényező, amely a rákos esetek közel 20%-áért felelős. A dohányzás elhagyása tehát kritikus lépés a rák megelőzésében, nem csak a tüdőrák, hanem számos más daganatos megbetegedés esetében is. Emellett a testtömeg szabályozása is fontos, mivel a túlsúly és elhízás növeli a rák kockázatát. Az alkoholfogyasztás mérséklése vagy teljes elhagyása szintén jelentős lépés, mivel az alkohol számos daganattípus kialakulásához járulhat hozzá. A rendszeres testmozgás ugyancsak fontos, nemcsak az egészséges testsúly fenntartásában, hanem a rák kockázatának csökkentésében is. Az inaktív életmódot élők körében magasabb a rákos megbetegedések aránya. A kutatás szerint ezen szokások bevezetése és fenntartása nemcsak a rák kockázatát csökkenti, hanem az általános egészségi állapotot is javítja.

És milyen az egészséges életmód pontosan? Az eddigi kutatások összesített eredményei - a sok bizonytalan és ellentmondó adat ellenére is - kétségkívül azt mutatják, hogy az étrendnek igenis fontos szerepe van, illetve lehet a rákos megbetegedések megelőzésében. Rostok és gyümölcsök: számos tanulmány szerint a gyümölcsök, zöldségfélék és durván hántolt, nem finomra őrölt gabonaneműek fogyasztása - azok magas rosttartalma miatt - egyes ráktípusok kifejlődésével szemben kifejezett védelmet nyújtanak. Legerősebb bizonyítékok a gyümölcs- és zöldségfélék védő szerepére vonatkozóan a tüdőrákkal kapcsolatban vannak, de a gyümölcs- és zöldségfogyasztás gyakori és bőséges bevitele csökkenti az emlő- és vastagbélrák, sőt a szájüregi-, nyelőcső- gége- és gyomorrák kockázatát is.
A vegetáriánus étrendről szóló megfigyelések szerint kisebb a rákos megbetegedés kockázata, ugyanakkor a nyelőcső-pikkelyes sejtes karcinóma és a magasabb bélrák kockázat összefüggései megmagyarázhatók lehetnek az életmód különbségeivel. Az aszpirin alkalmazása dialógus a gyomor- és bélrák kockázatának csökkentésében hangsúlyos lehet, ám dózisfüggő és orvosi felügyelet szükséges.
A testmozgás szerepe összetett: a kutatások szerint a mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás a leghatékonyabb a rákmegelőzésben, különösen a vastagbél- és a mellrák esetén. A leghatékonyabb eredményeket gyakran a rendszeres, hosszú távú aktivitás adja meg, és a dózis-válasz összefüggéseket is kimutatták a kevesebb kockázat felé.

Hogyan segíthet a testmozgás a rák megelőzésében? Javítja a keringést és az immunrendszer működését, elősegíti az energiaegyensúly fenntartását, szabályozza a hormonháztartást, felgyorsítja az emésztést, és támogatja a DNS-javító mechanizmusokat. Mennyi testmozgás szükséges a védőhatás eléréséhez? A kutatás szerint a mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás (>4,5 MET) a leghatékonyabb a rákmegelőzésben. Heti 3-4 óra közepes intenzitású testmozgás vagy 2-3 óra magas intenzitású mozgás már jelentős védőhatással bírhat. A vastagbélrák esetében a heti 1000 kilokalória feletti sportolás akár 40%-kal csökkentheti a betegség kockázatát.
A legnagyobb védőhatás akkor figyelhető meg, ha valaki folyamatosan aktív marad, és a mozgás az élete minden szakaszában jelen van. Konklúzió: a rendszeres testmozgás védőhatással bír bizonyos daganattípusok ellen, különösen a vastagbél- és a mellrák esetében. Bár az optimális mozgásforma, intenzitás és időtartam még nem teljesen egyértelmű, a közepes vagy nagy intenzitású aktivitások a leghatékonyabbak. A világon egyre növekszik az ülő életmódot folytató emberek száma, így a testmozgásnak még nagyobb szerepe lehet a megelőzésben. További kutatásokra van szükség, hogy pontosan meghatározhassuk, milyen mozgásforma és intenzitás a legelőnyösebb, de az már most egyértelmű, hogy az aktív életmód kulcsszerepet játszik a rák kockázatának csökkentésében.