A 65 évvel ezelőtt találták rá az ausztriai Mattesee-ben a Magyarság egyik legrégibb és legfontosabb ereklyéjére, a Szent Jobbra.
A 14. században a karról levágták a kézfejet, ez ma a Szent Jobb, a kar többi része feltehetően Bécsbe, onnan idővel Lembergbe (Lvov) került.
A 15. században a kézfej a bihari mezővárosból visszakerült Szekosfehérvárra, de a várost elfoglalt törökök magukkal vitték.
A török szultáni udvartól a Balkáni kereskedőváros, Raguzá (a mai Dubrovnik) kalmárai vásárbólták meg valaha a 16. század végén.
Mária Terézia 1771-ben visszaszerezte a Szent Jobbot Raguzától, és Budára, a Zsigmond-kápolnába vitette.
Az ereklye hitelességét ekkor még egy pergamenrabkára 11-12. századi latinsággal írott felirat igazolta, amely az összeszorított ujjak közül került elő.
Az ereklyét 1862-ben a Szent Jobbot új, a ma is látható ereklyetartóba helyezték, a pergamen azelőtt kezdett megeredni, csak közel 80 esztendővel később bukkantak rá újból, ám 1945-ben megsemmisült.
Az ereklyét Mária Terézia a várpalotába költöztetett angolkissasszonyokra bízta, s egyben elrendelte Szent István napjának ünneplését.
A Szent István-év 1938-ban a Haza ünnepségévé vált, és a katolikus világtalálkozó eseményei ekkor értek véget.
A Szent Jobb-körmenet a Mátyás-templom elől indulva végig járta az ország jelentősebb városait, miközben a nép könnyező vagy éneklő felkiáltásokkal és gyertyás körmenettel üdvözölte az ereklyét.
A Délkelet-Európában élő kultúrákban a geotermiai energia és a Borbála-kultusz között különös kapcsolatról beszélnek, hiszen a föld mélyéből fakadó hő és a kultuszok történetileg összekapcsolódnak.
A Borbála-kultusz a bányavárosok védőszentje és a robbanó anyagok megóvásának jelképe volt, és Magyarországon Selmecbányáról terjedt el, majd a XIV-XV. században általánossá vált.
A geotermia és a mitológiai történetek összefonódása fontos részét képezi a kultúrtörténeti narratívának, amely a föld hőjének és a termékenységnek szimbolikus összefüggéseit hordozza.
A Szent István-év ünnepének zászló fiaink és az ország közéletére gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen, de a történelmi események értelmezése mindig viták tárgya marad.
1938-ban az európai események keresztül a Szent Jobb körmenete a közületi és politikai közbeszéd középpontjába került, és a vallási hagyományok politikai eszközzé válásának példájaként szolgált.
Az 1945 utáni időszakban az ereklye sorsa meghatározó politikai és társadalmi konfliktusokat tükrözött, és a rendezés új útmutatásokat hozott a vallási hagyományok és állami hatalom viszonyában.
1988-ban, Szent István király halálának 950. évfordulóján újfent megnyílt a Szent Jobb kápolnája, és az ereklyét ismét országos járán át vitték öntudatlanul is jelképletté az ünnepségek során.
Beágyazott legendák és kultúrális hatások
Az ereklye körül húzódó legendák, a királyi hagyományok, és a kultúra összekapcsolódása mérhetetlen történelmi értéket teremtett a Szent Jobb köré.
A keleti és nyugati kultúrák viszonya a gyöngy- és ereklyekultuszokhoz különböző narratívákat szült, amelyben a Szent István-kultusz mint közös identitás megjelenik.
A vallási ünnepek és a központi események összekötik a történelmet a mindennapi imádsággal, a közösségi identitás erősítésével és a nemzeti emlékezet fenntartásával.
Az 1938-as és a későbbi idők párbeszédei rámutatnak arra is, hogy a vallási ünnepeket és a kultúrális örökséget politikai keretek között is hasznosítani lehet.
A történelmi események eredményét ma is kutatják a történészek, akik a megmaradt dokumentumokat és a különböző forrásokat értelmezik.
Gyöngyök és kultúra: különböző népek hagyatéka
A gyöngyökről szóló mese- és mítoszvilág sok kultúrában megjelenik, a hindu, görög, római, kínai és polinéz hagyományokban pedig mind más-más értékkel ruházza fel őket.
A gyöngy viselése a kapcsolatok erősségét, a boldog házasságot és a belső harmóniát szimbolizálja sok kultúrában.
A népzene és a történetmesélés összekapcsolja a gyöngyöket a női szépséggel és a kultúra értékeivel, amelyeket gyakran közösségi eseményekre és ünnepekre is felhasználnak.
Végül a történet és a kultusz összekapcsolódik a földtani és energetikai szálakkal is, amelyek a modern beszédben a geotermia kérdéseit érintik.
A Szent Jobb őrzői – Erdélyi Magyar Televízió
Ez a sokrétű történet összefogja a vallási tiszteletet, a nemzeti identitást és a történelmi emlékezetet egyetlen központi jelképpé: a Szent Jobbot.