Az őszi szezon kedvelt gyümölcse a szilva, ami azonban nem csak süteménybe, vagy pálinkának jó. A szilva rendkívül gazdag élelmi rostokban, ezáltal kedvezően hat az emésztésre, enyhe hashajtó hatása révén székrekedés ellen is kiváló.
A szilva nemcsak felpörgeti az anyagcserét, de segíti a máj és vese munkáját is, rostjai révén kipucolja a szervezetet, és tisztítja a vért.
A szilva olyan tulajdonságokkal is rendelkezhet, amelyek segíthetnek a vércukorszint szabályozásában. A szilva magas rosttartalmának köszönhetően hosszasan biztosítja a jóllakottság érzését, miközben nem okoz nagy kilengéseket a vércukorszintben.
A szilva kalóriatartalma viszonylag alacsony, viszont a tápanyagtartalma igen magas, többek között például A-, C-, B-, K-vitamint, káliumot, rezet, mangánt, foszfort és magnéziumot is tartalmaz. Ha a szilva egészségügyi hatásairól beszélünk, az emésztésünkre gyakorolt jótékony hatása az, ami a legtöbb embernek elsőre eszébe jut.
A szilva, az aszalt szilva és a szilvalé egyaránt jól ismert székrekedés ellen. Ez a tulajdonságuk főként a bennük található rostoknak köszönhető: a rostok segítenek megnövelni a széklet térfogatát, serkentik a bélmozgásokat, így a salakanyagok gyorsabban, könnyebben távozhatnak a szervezetünkből.
Szilva-cukoralkohol: ezért használja, ha hashajtó kell
Az aszalt szilvában, illetve a szilvalében emellett úgynevezett szorbitol is található: ez a cukoralkohol természetes hashajtó. A szakemberek szerint a szilva és az aszalt szilva az egyik legjobb természetes székrekedés elleni, hashajtó szer, például a psylliummal (útifű maghéjjal) összehasonlítva.
A szilva hashajtó hatása arra vezethető vissza, hogy cellulóz és pektin nevű növényi rostokat tartalmaz. Az emészthetetlen élelmi rostok a bélben megdagadnak, a térfogat-növekedés következtében pedig javítják a bélperisztaltikát, vagyis erősebb motorikus tevékenységre késztetik a bélfalat. A cellulóz vízben nem oldódik, de vizet köt meg, így növelve a széklet tömegét és térfogatát. A vastagbélbe szintén emésztetlenül eljutó pektin is hozzájárul a széklet térfogatának növekedéséhez úgy, hogy vízben oldódva kocsonyás állagúvá válik, és ezzel egyben a széklet viszkozitását is növeli, vagyis csúszóssá teszi azt.
A beáztatott aszalt szilva hashajtó és vizelethajtó hatással rendelkezik, így természetes úton segíthet megoldani a problémát.
Székrekedés esetén, illetve élelmi rostok bevitele mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a bőséges folyadékfogyasztásra is. Ha éppen nem jut friss gyümölcshöz, vagy nem szereti az aszalványokat, akkor jó alternatíva lehet a szilvalé fogyasztása is. Ez rost és folyadék egyben. Ám csak akkor érhető el vele hasonló hatás, mint a friss gyümölccsel, ha a gyümölcslé kizárólag szilvát és vizet tartalmaz, mindenféle adalékanyag nélkül!
A szilva további pozitív hatásai az egészségre
A szilva, illetve az aszalt szilva gazdag úgynevezett polifenolokban, antioxidánsokban, vagyis olyan anyagokban, melyek védik a sejtjeinket az oxidatív stressz okozta károsodásoktól. A szilvában található fitonutriensek jótékonyan hatnak a szívre és a vérerekre, enyhítik a gyulladásokat is.
Kutatások szerint a szilva rendszeres fogyasztása csökkenti a csontritkulás kialakulásának rizikóját, sőt a már kialakult mozgásszervi problémákon is képes segíteni.
Magas vérnyomás, magas koleszterin: azoknak is érdemes rendszeresen szilvát enni, akinek magas a vérnyomása vagy a koleszterinszintje. A naponta fogyasztott friss vagy aszalt szilva, esetleg szilvalé egyaránt hozzájárulhat az értékek normalizálásához.
A bélrendszeren való áthaladásuk során az élelmi rostok (amiből a szilvában sok van) megkötik és magukkal viszik a különféle méreganyagokat, és a tömeg- és térfogat-növekedés révén csökkentik azt az időt, amit a széklet a vastagbélben tölt, ezáltal csökkentik a vastag- és végbélrák, illetve a vastagbélgyulladás kialakulásának kockázatát.
Magas rosttartalmánál fogva a szilva hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez is, mivel a pektin a koleszterint is megköti, így kevesebb szívódik vissza belőle a bélfalon át.
A szilvában rejlő antociánok gyulladáscsökkentő hatásuk révén a gyümölcs rendszeres fogyasztása esetén enyhíthetik a reumás betegségek és a csontritkulás okozta panaszokat.
Mit tehetünk a székrekedés ellen?
A székrekedés rendkívül kellemetlen panaszokat okozhat, ezért nemcsak a kezeléséről, hanem a megelőzéséről is gondoskodni kell.
Ha rostszegény étrendet követünk, akkor szinte garantált a székrekedés. Ugyanis ha a szervezetünk számára nem biztosítunk elegendő élelmi rostot, akkor a széklet keményebbé válik.
A fizikai inaktivitás következtében a széklet nem képes megfelelően áthaladni a vastagbélben. Célszerű tehát naponta legalább 20-30 percet sportolni vagy legalább egy kicsit mozogni, hogy szó szerint átmozgassuk a testünket. Akár egy hosszabb séta vagy kocogás, illetve egy kis biciklizés is megteszi.
Ha szükségét érezzük, menjünk a lehető leghamarabb WC-re. Ellenkező esetben a székletből víz szívódik vissza, ami a székletet keményebbé, az ürítést pedig jóval nehezebbé teszi a kelleténél.
Az irritábilis bél szindróma és a bélelzáródás, továbbá a lisztérzékenység szintén székrekedést okozhat. Azonban a szorongás is szoruláshoz vezethet, ezért a lelki tényezők sem zárhatók ki a székrekedés lehetséges okai közül.
Fogyasszunk minden nap rostban gazdag ételeket, gyümölcsöket, zöldségeket, babot, teljes kiőrlésű gabonapelyheket és kenyereket. Mellőzzük a magas zsír- és szénhidráttartalmú, továbbá az alacsony rosttartalmú ételek fogyasztását.
Fogyasszunk elegendő folyadékot. Egy egyén folyadékigénye függ az életkortól, a nemtől, az egészségi állapottól és a fizikai aktivitásától is.
Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük a székrekedés kialakulását. A mozgás felgyorsítja, serkenti az anyagcserét, és ez már rögtön az első alkalommal érezhető.
Már az első inger megjelenésekor kíséreljük meg a székelést.
Szedjünk rostkiegészítő készítményeket.
Székletlágyítók használatával kapcsolatban konzultáljunk az orvosunkkal.
Időszakosan próbáljunk meg sótartalmú hashajtókat fogyasztani.
Gyerekek székrekedése esetén adjunk a gyermeknek bőségesen folyadékot.
Vegyük figyelembe, hogy a patikákban kapható korszerű hashajtó készítmények rövid időtartamú kezelésre szolgálnak, valamint olyan betegségeknél, ahol könnyű székletürítés biztosítása szükséges.
Praktikus tippek a székrekedés ellen:
- A székrekedés könnyen megjelenhet, ha nem iszunk elegendő vizet. Napi minimum 2 liter víz fogyasztása javasolt a székrekedés és egyéb betegségek elkerülése érdekében.
- A kávé bizonyítottan elősegíti a gasztrin felszabadulását, ami növelheti a belek működését. Az egyik trükk, hogy a kávét a reggelivel együtt fogyasszuk el, így a fokozott bélműködés az étellel együtt indul meg.
- Minden, ami adagonként több, mint 5 gramm rostot tartalmaz, magas rosttartalmú ételnek számít, ami kedvezően hat az emésztésre. A chia mag esetében adagonként a rosttartalom az említett duplája.
- Ha lassú az anyagcserénk, a kutatók azt mondják, hogy a magas rosttartalmú kivi lehet a segítség, amelyet régóta keresünk. A kivi értágító hatású is lehet, illetve a kalcium felhalmozódását is csökkentheti az artériákban.
- A narancs egy másik rostos gyümölcs, amely segíthet a dolgok mozgatásában.
- Egy 2012-es kutatás szerint a pisztácia hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a probiotikumok, melyek segítenek helyreállítani az egészséges baktériumokat az emésztőrendszerben.
- Alapvetően nyugtató tulajdonságai segítenek fellazítani a bélrendszerben lévő izmokat, így a széklet szabadon mozoghat. Kiváló gyógyír lehet a puffadás és a túlzott gázképződés, de még az elhúzódó hasmenés ellen is.
- A bab egy A-listás étel, amelyet mindenkinek hozzá kellene adni a diétájához. Az egyik legjobb magas rosttartalmú élelmiszer, és a szénhidrát tartalma lassan szívódik fel.
- Egy csésze barna rizs csaknem 4 gramm rostot tartalmaz. A barna rizs fogyasztók körében végzett kutatás kimutatta, hogy 47%-kal kevesebben küzdöttek székrekedéssel.
- A banán rostjai segítenek normalizálni a bélmozgást.
- 6 gramm rost található minden 100 gramm aszalt szilvában, emellett a szilvalé és a szilvalekvár is ismert hashajtó. Nagyszerű nasi lehet akár reggelire is müzli mellé, vagy éppen magában rágcsálva.
- Az avokádó nagy magnézium-tartalma segít a táplálékok nedvességtartalmát is az emésztőrendszerbe juttatni, ami segít a széklet lágyításában és az áramlás növelésében.
- A zöld tea szintén növeli az anyagcserét és segít elolvasztani a zsírt. Koffein tartalmának köszönhetően pedig hashajtó hatású.
- Bár a székrekedés esetén a legkedvezőbb folyadék a víz, a kávé és a zöld tea, a kókuszvíz kiváló hidratáló tulajdonságokkal rendelkezik. Jó alternatíva lehet a cukros üdítők és a sportitalok lecserélésére.
- A probiotikumok nélkülözhetetlenek az egészséges emésztőrendszer számára, hogy segítsenek a belek mozgásában. Egy 2014-es elemzés szerint a joghurtban található probiotikumok segíthetnek növelni a széklet gyakoriságát.
- Nem csak kiváló rostforrás, de a körte természetesen előforduló szorbitot is tartalmaz, amely lazító hatású és fellazítja a székletet.
- A szárított gyümölcsök általában, de a mazsola kifejezetten jó táplálék. Magas a természetes szorbit- és rosttartalma, azonban vasban és B-vitaminban is dúskál.
- A reszelt alma székrekedés ellen szintén remek választás a gyümölcs magas rosttartalmának köszönhetően. Ráadásul könnyen emészthető és tápláló is, ezért napi egy almát a székrekedés megelőzése érdekében is érdemes fogyasztani.
Az orvos elmagyarázza a székrekedést | Okok, tünetek és kezelés - valamint mikor kell orvoshoz fordulni!
Figyelmeztetés! Egyszerre nem ajánlott 150 g-nál több szilvát elfogyasztani, mert hasmenést, illetve hasfájást okozhat. A szilvamagot ne fogyasszuk el, ugyanis egy amigdalin nevű vegyületet tartalmaz, más csonthéjasok magjához hasonlóan, amiből az emésztés során mérgező hidrogén-cianid (kéksav) képződik.