A szerencsét hozó hagyományok és babonák története

Nagyboldogasszony napja a Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház, sok felé búcsúnap, s ezen a napon a moldvai magyarok virágokat és gyógynövényeket szenteltek, hogy a betegeket füstöljék, a Muravidéken pedig dologtiltó nap van, miközben a tűzriadó miatt nem szabad sütni. Befogadtam egy fekete macskát, és hiszek abban, hogy szerencsét hoz. 09.01. Egyed napja: juhászok és szőlőpásztorok szolgálatba lépnek, a szőlőhegyen zárónap, tilos szekérrel és abroncsos edénnyel járni, megkezdődik a szőlőőrzés, a disznót hízóba viszik, s az időjárás is erre utal: esővel gyenge tél, bő kukoricatermés lehet. 09.05. Lőrinc napja a túlzásokkal teli ősz kezdetét jelzi, a szabadban fürdés utolsó napja, az időjárás pedig megfordulhat: szép idő esetén hosszú ősz következik. Ha találkozunk kéményseprővel, szerencsénk lesz.

„Egy ismerősnek temették az apukáját, amikor a vej odament az aposa sírjához és beledobott egy száll virágot a sírba…” - ez a személyes emlék rávilágít arra, hogy a babonák sokszor összefonódnak a mindennapok érzelmeivel és családi történetekkel.

Április 6. - Vilmos napja: időjárásjóslás kapcsolódik a Szerémséghez. Balázs- és Gergelyjárás (Balázs napja a torokfájósok füstölésével kapcsolódik), a diákok ünnepe. A Farsang a Vízkereszt és Hamvazószerda között terjed, jelmezekkel és álarcokkal, különböző alakoskodásokkal. A mohácsi busók fából faragott álarcokban jelennek meg; a feltűnő farsangi alakoskodások között gyakori a lakodalom és a halottasjáték. A rönkhúzás és a mohácsi busók kapcsolatai a hagyományos ünnepi játékok közé tartoznak.

A Farsang végkifejlete a nyugati Dunántúlon a rönkhúzásba és a legények lakodalmi játékába torkollik, ahol a párkeresés és a házasság motívuma dominál. Régebben sok helyen zajos szokásokkal, korbácsolással, énekkel ünnepelték a legényavatást, amelyek a húshagyókedden át húzódó mulatságokkal is összefonódtak. A vízkereszt utáni első hétfőregelésről is beszámolnak, amely a téli ünnepek egyik jellegzetes eleme volt. A regölés - a tél közepén - a Dunántúlról és Erdélyből is ismert; a legények köcsögdudával és láncos bottal jártak, hogy termékenységet és jó gazdagságot kívánjanak a gazdáknak. A regölés motívumai között gyakran megjelenik a csodás korokkal összekapcsolt bevezető, amely a népek történetiségét és István király szolgáinak említését idézheti fel. A bevezető részben néha megemlítik a csodaszarvast is.

A lencse, a bab és más apró szemű ételek a néphagyomány szerint szerencsét hoznak: az újév napján a lencse fogyasztása a bőséget és a pénzt szimbolizálja; a malac húsával kapcsolatos hiedelmek szerint az orr előre túrja a földet, így kitúrja a szerencsét, míg a csirke vagy tyúk ezt elkaparja. Ausztriában disznóorr lencsesalátával szokás készülni, a rétes tésztájában legyen a hosszú élet jelképe. Erdélyben a tüzeskerék-engedés és izzó kerekek legurítása a régi év összekötését jelképezi. Bukovinai székelyek hagymából jósolnak az időjárásra. A négylevelű lóhere évszázadok óta a szerencse jelképe, a hétpettyes katica pedig a mágikus hetes szám jelképe, amely a szerencsét kínálja.

A karácsony és a karácsonyi játékok hagyománya

A karácsonyfa állítása a 19. században terjedt el, de Erdélyben még a háború alatt is előfordult újévkor. A karácsonyi játékok rétegei között megjelennek a latin liturgikus játékok, a pásztorjáték és a bábtáncoltató karácsonyi előadások, amelyeket a 19. századtól kezdve a betlehemezés két fő formája követ: élő szereplők és bábszínjátszás. A betlehemes játékok mellett a Paradicsom-játék is megjelent, amely Ádám-Éva történetét adta elő. A karácsonyi asztal készítéséhez egyes vidékeken a vesszőből font tárgyak és a különféle tárgyak elhelyezése kapcsolódik, amit a böjt idején is gyakran megfigyeltek. Luca-naptól karácsonyig pedig az időjárás megfigyelése a gazdálkodás megjósolásának része volt: a következő év időjárását is befolyásolhatta, aki figyelte a természet jeleit.

A karácsonyi és újévi hagyományok integrálják a vallási elemeket és a paraszti misztériumokat: az élő pásztorjáték és a bábozott formák mind részei a közösségi együttlétnek és a morális tanításoknak. A „jó-rossz” és a társadalmi különbségek elbeszélései a játékokon keresztül jelennek meg: a pásztorok adakozóak, és a népszokások záró formuláival végződnek.

Nők és férfiak szerepe a szilveszteri hagyományokban

A szilveszteri hagyományokban a lányok és asszonyok sok helyen részt vettek a korbácsolásos szokásokban, a pogácsafőzésben és a szerencséhez kapcsolódó játékokban. A legényavatás és a szilveszteri lármázás különböző helyeken más-más módon jelent meg: a dudás, ostor és harangszó kíséretében felzendült, és a házaknál különböző szertartások zajlottak. A csínyek közé tartozott a házak felkészítése a lakodalmakkal és a gombócok elkészítése, amelyek közepébe papírcetliket rejtettek a jövendőbelikkel. A régi hagyományokban az első látogató személye (férfi vagy nő) szerencsét jelentett: a férfi érkezése előnyösebbnek számított a balszerencsét jelző forgatókönyvek szerint.

Miért van szükség a szokásokra és hogyan érdemes velük bánni?

A modern pszichológia szerint a szilveszteri és újévi rítusok átkeretezik az átmenetet, segítenek kontrollt érezni a jövő felett, és nem csodát ígérnek, hanem jelentést adnak a cselekedeteinknek. A hagyományos ételek közé tartozik a lencse, a bab és a malac - ezek a gazdagságot és a jó szerencsét szimbolizálják. A fehér ruhák Brazíliában a béke megidézését szolgálják, míg a spanyol hagyomány 12 szőlőszemet említ, amelyek az év hónapjait jelentik. A pénz, a pezsgő és a zajok mind a rontó szellemek elriasztását célozzák, de a tartalomban a hangsúly a tudatos szándékon van: mit szeretnénk kiemelni az új évben.

Jó tanács, hogy a szilveszteri harcok és a veszekedés kerülendő; a békesség és a jókedv segíti a jó év kezdőt. A személyes rituálék, például egy levél írása magadnak az elkövetkező évre vagy egy csendes séta január 1-jén, erősíthetik a tudatosságot. A modern megközelítés szerint a hagyományok akkor maradnak életben igazán, ha a személyes értékekhez igazítva, szándékkal gyakoroljuk őket.

A négylevelű lóhere a szerencse szimbóluma, régi hagyományokban gyakran előfordul

Karácsonyi hangverseny: Néptánc Gyovai Csilla és Brezovai Zoltán előadásában

SzokásRégióJelentés
Lencse fogyasztásaMagyarországbőség és vagyon
Disznóhús fogyasztásaMagyarországkitúrja a szerencsét
Hal fogyasztása folyó menténpénz és szerencse
Zajkeltő szertartások Erdély, Bukovinaelhárítja a bajt és gonoszokat

Az újévi hagyományokban a szilveszter kiemelt időszak: a korbácsolások, a gombócfőzés és a hallgatólagos babonák sokfélesége mutatja, hogy a közösségek hogyan törekedtek arra, hogy az év első pillanata biztonságot és boldogságot hozzon. A modern életszemléletben pedig sokan a hagyományokat saját magukhoz igazítva, személyes rituálékként értelmezik és használják fel az évkezdésének megerősítésére.

tags: #a #szor #szerencset #hoz