A Tisza hajdan és most: történeti áttekintés a II. rész és a helyszínrajz körül

A jelen kötet közrebocsátásával a „Tisza hajdan és most” című hét részből álló mű II. részének I. kötetét (Helyszínrajz) adjuk a nagyközönség kezébe. A Már megjelent IV. rész után most a II. rész kerül a nyilvánosság elé, és szándékunkban van a II. rész után legközelebb a III. részt rendezni sajtó alá, hogy legalább a Tisza folyó méreteire, vagyis a helyszínrajz hossz-szelvény és keresztszelvényekre vonatkozó adatok és azok változásai közkézre kerülhessenek, a végrehajtott és végrehajtandó szabályozási munkálatok hatásainak elbírálásánál könnyen hozzáférhetők legyenek.

Ezzel a kötettel már annyiban is szolgálatot vélünk teljesíteni a közönség felé, hogy ide csatoltuk a Tiszának az 1890/91. évi felvételek alapján szerkesztett, tehát legújabb és teljesen megbízható térképét. A dolog természete szerint ebbe a térképbe nem vehettük fel azokat a változásokat, amelyek az 1891 óta létesített szabályozási munkálatok folytán állottak be, miért is ezeknek a tárgyalása későbbi időre van fenntartva.

I. Fejezet. II. Fejezet. III. Fejezet. IV. A Tisza folyó keresztszelvényei. I. A jelen IV. rész I. kötetével együttesen küldjük szét „A Tisza hajdan és most” cím alatt megjelenő mű elő-tervezetét, mely szabatosan körülírja e műnek nagy fontosságú feladatát. Ebben az elő-tervezetben már megjegyeztük, hogy e mű egyes köteteinek kiadásánál nem követjük szorosan az egyes részek számszerinti sorrendjét; hanem amilyen sorrendben elkészülnek az egyes részek kötetei, azon sorrendben bocsátjuk azokat a közönség használatára. Így történt, hogy „A Tisza hajdan és most” című műnek kiadását nem az I., hanem a IV. résznek kiadásával kezdjük meg. I. Fejezet. II. Fejezet. III. Fejezet. V. Fejezet: A Tisza folyó medrében a szabályozás megkezdése, illetve az 1838/42.

Helyszínrajz és a szabályozási történet kapcsolata

A II. rész II. kötetében a helyszínrajz(ok) pontosítása és a mederkép megközelítése kerül előtérbe. Azt a koncepciót követve, amely szerint a részek kiadásának sorrendje nem kötött, a szerzők hangsúlyozzák, hogy a meder hossz- és keresztszelvényeire vonatkozó adatok időbeli változásait a későbbi kötetekben részletezik. A kötet tehát nemcsak földrajzi- és hidrográfiai adatok összegyűjtését célozza, hanem a szabályozási munkálatok hatásainak végiggondolását is.

A térképek és a felvételek 1890/91-hez kötődnek, amelyeket a kötet a legújabb és teljesen megbízható térképnek tekint. Ugyanakkor a 1891 óta végrehajtott és folyamatban lévő szabályozási munkálatok adatait a kötet nem tartalmazza, ezek tárgyalása későbbre lett ütemezve. Ezzel a megközelítéssel biztosítják, hogy az olvasó plausibilisen lássa a korábbi állapotokat és a későbbi beavatkozások várható következményeit.

Fiatal korokra és a tervszerű megközelítésre vonatkozó megjegyzések

Az elő-tervezetben kiemeltük, hogy a kiadási sorrendet a készültség mértéke határozza meg: nem azonos időben készültek el az egyes részek, hanem a kész kötetek olyan sorrendben kerülnek közönség elé, ahogyan elkészülnek. Ennek megfelelően indítjuk a kiadást: a IV. rész kiadása után most a II. rész következik, majd a III. rész rendezése következik a sajtó alá kerülés felé.

A kötetek kapcsolatrendszere egy olyan kerettörténet, amelyben a Tisza folyó medre és annak változásai kulcsfontosságúak a szabályozási munka értelmezéséhez. A keresztszelvények és hossz-szelvények vizsgálata adja meg azt a technikai alapot, amelyre a későbbi vizsgálatok és viták támaszkodhatnak. A jelenlegi kiadás tehát a lehetőséget biztosítja arra, hogy a közönség megismerje a térképek formális és technikai összegzését, valamint az 1890/91-es felvételek alapján kialakított újjáépített állapotot.

Az 1838/42-es időszak és a meder szabályozásának kezdete

A V. Fejezet címszavában utalás történik a Tisza medrében a szabályozás megkezdésére, és az 1838/42-es időszakra vonatkozó adatokra. Ez a rész fontos alapot ad a későbbi részletek értelmezéséhez, hiszen a meder és a folyó mozgásának megértése nélkül nehéz a későbbi beavatkozások hatását értelmezni. A most közzétett elő-tervezet ezt a történeti áttekintést szolgálja, és felkészíti az olvasót a következő kötetekben megjelenő adatokról és elemzésekről.

Összességében a kiadás logikája és a térképi adatok megközelítése lehetővé teszi, hogy a közönség hozzájusson a Tisza korábbi állapotainak részletes bemutatásához, egyben felismerje a későbbi szabályozási lépések összefüggéseit és következményeit. A kötet célja tehát az, hogy a Tisza folyó helyszíneit érintő adatok és változások átlátható módon kerüljenek a közönség elé, megkönnyítve ezzel a vitát és a további kutatást.

Infografika: Tisza medre és keresztszelvényei a 1890/91-es felvételek alapján

Tisza folyó mentőakciója: miből áll a hulladék?

RészFő témákMegjegyzés
I. FejezetBevezetés, célokKiemeli az elő-tervezet fontosságát
II. FejezetHelyszínrajz, hossz- és keresztszelvények1890/91-es felvételek
III. FejezetSzabályozási munkálatok előzményadataiKésőbbi aktualizálás
IV. A Tisza keresztszelvényeiKeresszelvények elemzéseElőre jelölt bővítés

Az elő-tervezet tehát rögzíti a kiadások sorrendjét és a tartalmi fókuszokat: a jelen kötet a helyszínrajzra és az 1890/91-es felvételek alapján készített térképre koncentrál, míg a későbbi részek és az 1891 óta végzett szabályozási munkálatok hatásait részletesen tárgyalják majd a későbbi kötetekben.

tags: #a #tisza #hajdan #es #most