Az ablakprofil az extrudált ablakprofilból készül, amelyből a műanyag ablak tokja és szárnya készül. A beépítési mélység az ablakprofil vastagságát jelöli. A legelterjedtebb manapság a 70mm-es (5 légkamrás) profilból készülő rendszer, de megjelentek a 85-90 mm-es profilok is. Az ablakprofilok belül kamrakra vannak osztva, amelyek javítják a hőszigetelést és a stabilitást.
Fontos, hogy a légkamrák számának növelése a beépítési mélység növelésével is járjon, mert például egy 70 mm-es beépítési mélységű profilnál a 7 légkamrát csak a falvastagság jelentős elvékonyításával tudják elérni. A legelterjedtebb ma az 5 légkamrás műanyag ablakprofil. A vasalat a zárszerkezet, amely megakadályozza az ablak véletlenszerű átállását nyíló állásból bukó állásba vagy fordítva nyitott állapotban. A mechanikus résszellőző egy vasalati elem. A kilincs 45 o-ba való elmozdításával aktiválhatjuk, ekkor a felső részen 2-7 mm-t enged a szárnyon, így áramolhat a levegő. A higro szabályozású szellőző érzékeli a levegő páratartalmát és ennek függvényében nyit-zár. A nyitásirányt úgy állapíthatjuk meg, hogy belső oldalon szembe állunk az ablakkal, és megvizsgáljuk, melyik oldalon van a zsanér, melyik oldalon a kilincs.
Ma is gyakori kérdés a párásodás előfordulása, akár korszerű ablakok esetén is. A párásodás oka általában a nem megfelelő szellőztetés vagy a belső párkányokra tett virágok és lakásdíszek, illetve függönyök okozta lecsapódás. A normális páratartalom 50-60% között van. Ruhát szárítva vagy főzés közben a pára hirtelen emelkedik, akár 80-90%-ig is felkúszhat. A fűtési szezon előtt érdemes a bukó funkcióval a felesleges párától megszabadulni, de fűtés szezonban ezt nem túl gyakran javasolt alkalmazni, mert a fűtés energia sokba kerül. Ilyenkor törekedjünk a naponta többszöri/s mély szellőztetésre, hogy a helyiség levegője frissebb legyen és a pára gyorsan csökkenjen.
A rossz szokások közé tartozik a fedő nélküli vízforralás és a túl magas hőmérséklet beállítása, mert a főzés után túl sok ideig nem szabadna az energiaszintet magasra tartani. A legnagyobb problémát a nyitott fürdőszobák és a szobákban száradó ruhák okozzák. Ha van szárító funkció a mosógépen, használjuk azt, a fürdés közben keletkező párát pedig az elszívóra bízzuk. Ha nincs lehetőség ruhák szárítására, ideális lehet a légbevezetők alkalmazása. A rosszul beállított vagy alacsony minőségű tömítő gumik miatt a tok-szárny illeszkedése nem megfelelő, ami szigetelési problémákhoz vezethet.
A zárt ablakban természetes légcsere hiányában a helyiség levegője párásabb lehet. A megoldás lehet a tok- vagy résszellőző beépítése, illetve a vasalat 0,5-1 cm-es nyitva tartása, hogy a levegő mozogjon. A nyílászáró tulajdonsága, hogy zárt állapotban levegő nem csak áthatolhat, de a nyomáskülönbség alatt is megakadályozza a víz bejutását a tok-szárny kapcsolatba. A profil a nyílászárók része, amelyet köznyelvben toknak vagy keretnek neveznek; fő szerepe az üveglapok megtartása. A beépítési mélység a profil vastagságát jelzi, és általában a légkamrák számával párhuzamosan nő: három légkamrás profiloknál körülbelül 60 mm, öt légkamrás profiloknál 70 mm, hat kamrás profiloknál pedig 80 mm beépítési mélységről beszélhetünk.
A vasalat felel a nyitás-zárás működéséért, a kilincs mozgatja a vasalatot. A nyitásirány meghatározása fontos a kényelmes használat érdekében. A tok és szárny közötti tömítés biztosítja a légzárást és megóv a szennyeződésektől, zajtól és nedvességtől. A beépítés során a tok-szárny kapcsolatot rugalmas tömítéssel és a hézagot teljes hosszában tömítő, szigetelő profillal látják el. A beépítés helyszínén a befogadó és tokszerkezet közötti kapcsolatot rugalmasan kell kialakítani, és a falnyílás és tokszerkezet közötti hézagot tömíteni kell.
Az üvegezés az ablak legnagyobb felületű része, amely meghatározza a hő- és hangszigetelést. A hőhídmentes üvegezés korszerű megoldás: két síküveg közötti légréteg és gázzal töltött üvegezés, külső üvegréteg felületkezelése a jobb hő- és fényvédő tulajdonság érdekében. Biztonsági igények esetén alkalmaznak edzett vagy rétegelt üveget, illetve fémhálóval erősített üveget. A tok és szárny kapcsolata körbefutó tömítéssel vagy dupla tömítéssel lehet elzárva, a kapcsolatok csomópontjai pedig a 3.8-3.11. ábrákon részletezve találhatók.
Ablaktípusok csoportosítása a működés szerint:jsak fix (nem nyitható), könyny tölcsér és bukó-nyíló ablakok, billenő- és forgóablakok, tolóablakok. A fix ablakok olyan szárnyszerkezettel rendelkeznek, amely egybeépült a Tokkal; elsősorban világítás céljából alkalmazzák, de teljesen csak fix ablakok beépítése nem ajánlott. A bukó-ablakok kis helyigényűek, főként kis alapterületű helyiségekben alkalmasak. A nyíló-bukó ablakok kombinált nyitási módot tesznek lehetővé. A billenő-ablak a vízszintes középpont körül forog, a forgóablak pedig a függőleges középtengely körül forog.
A beépítésnél a gyártó és a kivitelező közötti egyeztetés elengedhetetlen. OTÉK szabályozás szerint a telek oldalhatárától 3 méteren belül legalább 1,8 méter magasságban, legfeljebb 0,4 m2 nyílófelületű ablak helyezhető el, és ezeknek átláthatatlannak kell lenniük. Az ablak beépítése lehet szigetelés előtt vagy után, és a kivitelezési költségek között általában a régi ablak kiszerelését és elszállítását nem számolják bele.
A fentiekben említett termékcsaládok és megoldások közé tartozik az Aluplast Ideal NEO termékcsalád javaslata, amely a hőszigetelés és energiahatékonyság szempontjából kiemelkedő lehetőségeket kínál. A kiegészítők között szerepel árnyékolástechnika, szúnyoghálók és párkányok is, amelyek beépítését célszerű együtt végezni a nyílászárókkal a költségek és az energiaspórolás érdekében.
A beépítésről és az árakról: a pontos ajánlat helyszíni felmérést igényel. Az árlistát böngészve láthatók a méretekre bontott árak, de a gyakorlatban érdemes személyes árajánlatot kérni a részletes felmérés után. Az ablak beépítés ára nem tartalmazza a régi ablak kiszerelését és elszállítását, mivel ez ablakcsere műveletnek számít. A követelmények és jogszabályok figyelembevétele érdekében az OTÉK előírásait érdemes ellenőrizni a beruházás előtt.
Rövid áttekintés a kulcsfogalmakról
- Profil: az a része a nyílászárónak, amit toknak vagy keretnek is neveznek; a szárny megtartását és a közös szerkezeti elemeket tartalmazza.
- A beépítési mélység: a profil vastagságát jelenti, amely a légkamrák számával arányosan nő; 60-80 mm méretek lehetnek jellemzőek a három, öt vagy hatkamrás rendszereknél.
- A vasalat: a nyílás-záródás működésért felelős rész, melyet a kilincs mozgat.
- A nyitásirány: fontos a használhatóság szempontjából; a kilincs helyzete alapján határozható meg.
- Üveg és üvegezés: a tok-szárny meghatározó része; modern megoldásokkal hőszigetelő és fényvédő bevonatokkal látják el az üvegezést.
- Párásodás: a belső levegő páratartalma és a szellőzés hiánya miatt alakul ki; a megfelelő szellőztetés megelőzheti a penészedést.
- Hőátbocsátási tényező (Uw): A teljes rendszer hőátbocsátási tényezője; alacsonyabb érték jobb hőszigetelést jelent.
- Hanggátlás: a nyílászáró hangszigetelő képessége, mértékegysége dB; például egy alap 4 mm - 16 mm - 4 mm réteges üveg esetén Rw ≈ 32 dB.
Ha Ön új építés vagy régi ablakot szeretne cserélni, fontolja meg az ablak típusa alapján a legmegfelelőbb megoldást: fix, bukó vagy nyíló ablak, tolóablak vagy billenő-ablak. A tok és szárny csatlakozásánál a tömítés fontos, a beépítésnél pedig a helyszínen történő rugalmas összekapcsolás és a hézag tömítése elengedhetetlen a hosszú távú, jó működés érdekében.
meet service design alapozás: képzés intro + HL folyamat
Összegző fogalmak
- Ablak: az épület homlokzatába épített szerkezet, amely megakadályozza a külső időjárás behatolását, miközben a fényt átengedi.
- Ablakszárny: a nyílászáró mozgó része, amelyet a vasalat mozgat.
- Tok: az ablak rögzítő része, amely a falnyílásba kerül.
- Beépítési mélység: a profil vastagsága, amely a légkamrák és a tok mérete alapján kerül meghatározásra.
- Vasalat: a nyitás-zárás működtetését ellátó alkatrész.
- Kifejezetten fontos a megfelelés az OTÉK szabályozásoknak a telek adottságai szerint.