Agydaganat alatt az agyi szövetekből kiinduló daganatokat értjük. Mivel az idegsejtek általában ritkán osztódnak, ezért az agydaganatok jelentős része az agyidegeket támasztó, és azokat többek közt táplálékkal is ellátó kötőszöveti sejtekből indul ki. Az aggyal a probléma az, hogy ez a szerv egy csontos burokban - a koponyában - helyezkedik el, így ha daganat alakul ki, akkor a tumor nem tud merre terjeszkedni. Agydaganat minden életkorban előfordulhat. Gyermekkorban döntően a kisagyból, felnőtt korban a nagyagyból indul ki a tumor.
Az agydaganatokat elsődlegesen operációval kezelik, mert ekkor a legnagyobb az esélye a gyógyulásnak. Minden más beavatkozás - tehát a kemoterápia és a sugárkezelés - már csak kényszermegoldás lehet, mert ugyan ez utóbbiak akár évekkel is meghosszabbíthatják a beteg életét, de tényleges gyógyulást ritkán eredményeznek. A sugárterápia azért javíthatja jelentősen a túlélést, mert az idegsejtek már viszonylag keveset osztódnak, így nagyon jó a sugártűrő-képességük. Ez a beavatkozás már hazánkban is elvégezhető - egyelőre csak Debrecenben - az úgynevezett gamma-késsel. Ezzel az eszközzel az orvosok a fókuszált sugárnyalábat úgy használják, mint egy sebész a szikét. Ez a gyakorlatban tehát egy operációhoz hasonlítható beavatkozás, amelynek során a sugárnyaláb célzottan milliméteres, tized milliméteres pontossággal roncsolja a daganatot.
Az agydaganatok csoportosítása szövettani eredet, helyzet és agresszivitás alapján történik. Az elsődleges agydaganatok közé tartoznak a neuroepiteliális (idegszöveti) tumorok, meningialis (agyhártyából kiinduló), éreredetű (vascularis), valamint az agyalapi vagy tobozmirigy eredetű neoplaziák. Az elsődleges agydaganatok közül a glioblastoma a felnőtteknél a leggyakoribb és egyben legagresszívebb típus, amely gyorsan növekszik és könnyen átszivárog a környező szövetekbe. Az astrocytoma is gyakori, mely lehet alacsony vagy magas fokú, és idővel rosszindulatúvá válhat. A gyerekek között a medulloblastoma a leggyakoribb, különösen a kisagyban.
A koponyaűri nyomásfokozódás és az öreglyuk környéki beékelődés súlyos szövődményekhez vezethet, ezért a korai tünetek felismerése kiemelten fontos. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fejfájás, látászavarok, epilepsziás rohamok, memória- és személyiségváltozás, valamint koordinációs zavarok. A fejfájás jellemzően reggel jelentkezik, és a koponyaűri nyomásváltozásokkal magyarázható. A rohamok vagy epilepsziás tünetek a tumor infiltratív növekedését jelezhetik, míg a látás- vagy beszédzavar a tumor elhelyezkedésétől függően alakul ki.
A diagnózis alapja a képalkotó vizsgálat (CT vagy MRI), amely segítségével kimutatható, hogy az agyban van-e jelen valamilyen érintett terület. A pontos meghatározás érdekében szövettani vizsgálat (biopszia) is szükséges a tumor összetételének megállapításához. Kis méretű vagy mélyen fekvő tumoroknál gyakran a képalkotó vezérelt biopsziát végzik, amikor a biopsziás tűt a képek kontrollja mellett vezetik be az agyállományba.
A kezelés összetett. A legtöbb esetben a tumor teljes sebészi eltávolítása a legjobb gyógyulási esélyt adja. Sok esetben a még eltávolítható tumort sem lehet teljesen eltávolítani a környező funkcionális agyközpontok megőrzése érdekében. A kemoterápia és a sugárkezelés gyakran hosszú távú kiegészítő terápia, amely lehetővé teszi a túlélés növelését és a tünetek kontrollálását. A gamma-kés és más modern radioterápiás technikák a precíziós sugárkezelés példái, amelyek milliméteres pontossággal célozzák a tumort.
A vér-agy gát miatt a hagyományos kemoterápia sokszor kevésbé hatékony az agydaganatoknál, mert a szerek nehezen jutnak át a védő gát keresztezésével. A molekuláris diagnosztika és a precíziós onkológia területe egyre fontosabb: a tumorsejtek genetikai mutációi alapján célzott terápiákat és immunterápiákat alkalmaznak, amelyek jobban hatolhatnak át a vér-agy gáton, és személyre szabottan segíthetik a betegek gyógyulását. A multidiszciplináris onkoteam szerepe egyre hangsúlyosabb, hiszen a genetikai leletek és klinikai adatok összhangja alapján készül a kezelési terv.
A prognózis tumortípustól és egyéb tényezőktől függ. A jóindulatú elváltozásoknál az 5 éves túlélés általában magasabb, míg a glioblastoma esetében az 5-7%-os túlélési arány a gyakori érték a jelenlegi ismeretek szerint. Ugyanakkor a modern terápiák és a technológiai fejlesztések egyre több biztató eredményt hoznak a klinikai gyakorlatban. A gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt fontos a korai felismerés és a beteg állapotának figyelemmel kísérése, mert a megfelelő időben megkezdett kezelés jelentősen befolyásolhatja a kimenetelt.
Az agydaganatok főbb tüneti csoportjai között szerepel a fejfájás, hányinger és hányás, látászavarok, szédülés, egyensúlyproblémák, epilepsziás rohamok és kognitív vagy személyiségváltozások. A figyelmeztető jelek közé tartozik az újonnan jelentkező roham, a rövid idő alatt súlyosbodó neurológiai panaszok, illetve a változó viselkedés és koncentrációs problémák. Fontos, hogy bármilyen új, tartós neurológiai tünet esetén mielőbb neurológushoz forduljanak a páciensek.
< tagimg>Infografika: agydaganatok tünetei és kezelési útitervekMelyek az agydaganat figyelmeztető jelei és tünetei?
- Újonnan fellépő fejfájás, különösen kora reggel, ami reggelente erősödik és hányingert kísérhet.
- Látászavarok: hirtelen homályos látás vagy kettős látás.
- Egyensúlyproblémák és koordinációs zavarok, különösen kisagy környékén.
- Kognitív hanyatlás és személyiségváltozás: memória romlása, koncentrációképesség csökkenése, hirtelen ingerlékenység.
- Epilepsziás rohamok vagy rohamokra hasonlító tünetek.
- Neurológiai tünetek: bénulás, beszédzavar vagy más idegrendszeri deficit.
Az öngyógyítás és öndiagnózis kockázatos lehet, ezért bármilyen súlyos vagy helytelen tünet esetén forduljon szakorvoshoz. A tünetek súlyossága és kombinációja a tumor típusától és elhelyezkedésétől függően változik.