Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Fontos megkülönböztetni a helyzetváltoztatás kapcsán esetlegesen fellépő vérnyomáseséstől (orthostaticus hypotonia). A tartósan alacsony vérnyomás elsősorban fiatalok betegsége. Ezzel ellentétben a helyzetváltoztatás kapcsán fellépő, ún. az alacsony vérnyomásúak körében a leggyakoribb forma az esszenciális vagy primer forma. Ilyenkor a betegség okát pontosan nem lehet megállapítani. Legtöbbször családi halmozódást mutat, leginkább vékony alkatú, magas fiatal hölgyeket érint, a fizikai aktivitás hiánya és a stressz növeli az előfordulás gyakoriságát.
Számos olyan alacsony vérnyomásos panasz létezik, ahol ismerjük a betegség kialakulásának pontos okát. Ilyenek a hormonális eredetű hipotóniák, melyek például pajzsmirigy-alulműködésben, mellékvese-elégtelenségben, agyalapimirigy-elégtelenségben alakulnak ki. De lehet szíveredetű is a probléma, ilyennel találkozunk aortaszűkületben, szívelégtelenségben, bizonyos ritmuszavaroknál, a szív működését akadályozó szívburokgyulladásnál. Fertőzések, mérgezések esetén is lehet tünet az alacsony vérnyomás. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást. Leggyakoribb a vérnyomáscsökkentők, vízhajtók túladagolása, de ritmuszavar elleni szerek, pszichiátriai gyógyszerek, szívgyógyszerek is okozhatnak ilyet, különösen, ha más hasonló hatású szerekkel együtt adják őket.

Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomás a fentiek bármelyikében előfordulhat, ezeken felül még kísérheti a súlyos visszértágulatot, illetve trombózis utáni szindróma része lehet. A leggyakoribb azoknál a cukorbetegeknél, akiknél a tartósan magas vércukorszint idegrendszert károsító hatása a vegetatív idegrendszer szabályozásának e részét támadta meg. Alacsony vérnyomás esetén elsősorban az agyi keringés zavarait észleljük, mely szédülés, kábultság, látászavar, fejfájás, ájulás formájában jelentkezhet. A rosszullétet a szimpatikus idegrendszer kompenzációja követi, mely szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással jár. Alacsony vérnyomás tartós fennállása esetén a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés, koncentrációzavar léphet fel. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió, a fejfájás, a fülzúgás is.
Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomásnál fekvésből történő felálláskor jelentkezhet szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás. A vizsgálatokat, mint minden egyéb betegségnél, itt is az illető panaszainak részletes kikérdezésével kell kezdeni. Fontos tudni, milyen gyógyszereket szed, esetleg ezek kombinációja okozhatja-e panaszait. Társbetegségei is hajlamosíthatják alacsony vérnyomásra. Ezután a részletes vizsgálat következik, ahol tapintással, hallgatózással, kopogtatással szerez az orvos általános benyomást a páciensről. A műszeres vizsgálatok ezután következnek. Legkézenfekvőbb egy 24 órás vérnyomásmonitor felhelyezése, hiszen előfordulhat, hogy csak bizonyos napszakokban alacsony a vérnyomás, máskor lehet normális vagy akár magas is.
A vérnyomás alakulásának típusai
Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. A helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomást a rendkívül egyszerű, ún. Schellong-teszt elvégzésével vizsgálhatjuk: 10 perces fekvés után 10 perces állás következik, eközben percenként vérnyomást és pulzust mérünk. Ha ismerjük a kiváltó okot (például gyógyszer-mellékhatás), annak kiküszöbölésével ok-okozati kezelést végezhetünk. Ennek hiányában tüneti kezelésre szorítkozunk. Általánosságban az alacsony vérnyomás tüneteinek enyhítésére jól beválik a fokozott só- és folyadékfogyasztás (2-3 l/nap). Fontos, hogy az étkezések (különösen a reggeli) ne legyenek túl bőségesek. Ha nincs szívelégtelenség, javasolt a napi nátriumbevitelt 5-10 mg-mal a szokásos dózis fölé emelni, ennek legegyszerűbb módja a sósabb ételek fogyasztása. Sporttal a keringés javul, így a panaszok is enyhülhetnek. Segíthet az ágynyugalomból való lassú, fokozatos felkelés, kompressziós gyógyharisnya viselése. Ha állás közben érzékelhetőek a vérnyomásesés első jelei, azonnali segítség lehet a lábak keresztezése, vagy a leguggolás.
Ha utólagos kivizsgálás szükséges, különböző hatásmechanizmusú gyógyszercsoportok is lehetnek a kezelésben; ezek alkalmazása viszonylag ritka a gyakori mellékhatások miatt. Az ergotamin-származékok a vénás tónust fokozzák, ezzel a vér visszaáramlását segítve. A másik csoport a nátrium-visszatartás révén növeli a keringő vér mennyiségét. A helyzetváltoztatásból adódó alacsony vérnyomásnál érdemes a felsőtestet kissé megemelő pozícióban aludni, felkelésnél pedig lassan, fokozatosan kell kijönni az ágyból. A magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelésekor fellépő tüneteknél is érdemes megemlíteni ezt, amelyek hasonlíthatnak az alacsony vérnyomásos panaszokhoz.

Mi okozza az alacsony vérnyomást?
A leggyakoribb okok közé tartozik a dehidratáció, szívproblémák, hormonális rendellenességek, gyógyszerek mellékhatásai, vérvesztés vagy fertőzések, neurológiai rendellenességek és endokrin problémák. A hipotenziók csoportosítása: primer (esszenciális) forma, amelynél a kiváltó okot nem lehet pontosan meghatározni, és másodlagos forma, amelynél kiváltó ok ismert. A primer forma gyakran genetikai tényezőkön alapul, a fiatalok között gyakori, míg a másodlagos forma mögött szív- és érrendszeri betegségek, hormonális zavarok, kiszáradás vagy gyógyszerek is húzódhatnak meg. A posturális (ortosztatikus) hipotenzió jellemző például az idősebbeknél, amikor a testhelyzet megváltoztatásakor esik a vérnyomás.

Tünetek
Jellemző panaszok: fejfájás, szédülés, kábultság, látászavar, ájulás, depresszió, alvászavar, koncentrációzavar, fülzúgás. Az agyi keringés zavara miatt szédülés és ájulás lehet a leggyakoribb tünet, a szimpatikus válasz pedig gyors szívveréssel és hideg, sápadt végtagokkal jár.
diagnózis
Az anamnézis és a panaszok részletes kikérdezése kulcsfontosságú. Fontos a gyógyszerek listája és azok kombinációi vizsgálata. Megnézik a nyugalmi, valamint a testhelyzetekhez kapcsolt vérnyomást. Szükség esetén laborvizsgálatok, EKG, Holter- és szívultrahang is várható. Schellong-teszt a helyzetváltoztatás során történő hipotenzió kimutatására szolgál. Ha primer formáról van szó, tüneti kezelés a fő lehetőség; ha másodlagos, az ok megszüntetése a cél.
A Stephens-Sarlós Program – A csecsemőkori reflexek szerepéről szülőknek
Kezelés és életmódbeli megközelítések
A kezelés mindig az okoktól és a tünetek súlyosságától függ. Folyadékfogyasztás növelése és sóbevitel mérsékelt növelése segíthet, különösen orthostaticus hipotenzió esetén. Sportolás növeli a keringést és enyhítheti a tüneteket. Lassú felállás, lábszárnyak megemelése és kompressziós harisnya viselése is támogathat. Ha gyógyszer okozza a problémát, az orvos módosíthatja az adagot vagy a gyógyszer típusát. Különösen fontosak a szívproblémák kivizsgálása és kezelése, mert azok a vérnyomásalapvető zavaraival is összefügghetnek.

Általánosságban a krónikusan alacsony vérnyomás önmagában nem betegség, és tünetek hiányában gyógykezelésre sincs szükség. Azonban ha tünetek jelentkeznek vagy más betegségek (szívbetegségek, hormonális rendellenességek vagy gyógyszerek) állnak a háttérben, orvosi beavatkozás szükséges lehet. A kezdeti kezelés gyakran egyszerű életmódbeli változtatásokkal elérhető: folyadék és sóbevitel, kisebb, gyakrabban étkezések, sport, és a felkelés lassúbb megközelítése. A gyógyszeres kezelés ritkább, de indokolt lehet súlyos tünetek esetén vagy konkrét etiológia fennállásakor.
Gyakori kérdések
- Mi számít alacsony vérnyomásnak? - Szisztolés 90 Hgmm alatt vagy diasztolés 60 Hgmm alatt.
- Milyen tünetek utalhatnak hipotenzióra? - Szédülés, ájulás, homályos látás, fáradtság, koncentrációs nehézség.
- Mi okozhat alacsony vérnyomást? - Dehidratáció, szívproblémák, hormonális zavarok, gyógyszerek mellékhatásai, fertőzések, vérvesztés.
- Mikor szükséges orvosi beavatkozás? - Ha tünetek jelentkeznek vagy szívbetegségek gyanúja áll fenn.