A 1885. május 24-én, Pünkösd vasárnapján tartott első református istentisztelet Kőbányán a Füzér utca 17. sz. alatti Kovách József ácsmester házánál kezdte meg hitéleti szolgálatát, és innen indul a templom története. Helyén ma tízemeletes panelek állnak. Fél év múlva szűknek bizonyult a hely, ezért átköltöztek Almási Balogh Albin rendőrkapitány félig kész házába, az Állomás utca 26. sz. alá, ahol már templomépítésre buzdító bizottságot alapítottak.1900 karácsonyára elkészült a ma is szolgáló templom, s ekkorra már 6000 református élt Kőbányán. A templomépítéshez a főváros 30000 forint segélyt szavazott meg, és a segély utolsó részletét, 20000 koronát a budapesti ref. egyház kérelemre kiutalványozta, ami az építkezés befejezéséhez szükséges volt. A harangokat és a bútorzatot is ekkor, 1905-ben készítették.
Az építkezés történetében kiemelkedő személyek és szolgálatok jelölték ki az utat: a templomépítő lelkész Török József, akit baleset ért, és akinek megindította a kispesti egyházközség szervezését; Takaro Géza 1907-1922 közötti szolgálata jelentős hatást gyakorolt a közösségre, s Amerikába emigrált, hogy ott rendet tegyen a civakodó csoportok között; Hatolkay Kázmér, majd utódai folytatták a missziói çalışmalarokat, beleértve a cserkészetet, a KIE-t és az SDG-t. A templom belseje négy oldalról famellvédes kőkarzattal övezett, a mennyezet keresztboltozatos, a berendezés pedig 1905-ben készült. A harangok közül az I. három harang Nagyharang (Ősi harang) 1450 kg-os, Thury Ferenc öntötte 1905-ben Budapesten; a Békeharang 725 kg tömegű, Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban 2000-ben; a másik harang, a Soos Géza emlékharang 315 kg tömegű, 82 cm alsó átmérőjű, szintén Gombos Miklós műhelyéből. A harangok mindegyike lekötött nyelvvel működik.
A II. világháború és 1956 súlyos károkat okozott a templomban; helyreállítása során ideiglenes megoldások és anyaghiány miatt újabb károk keletkeztek. 2004-re 15 év alatt sikerült helyreállítani a károkat, az oromfalakat és a tornyot is felújítva. Mai költségvetésben megközelítőleg 300 millió forintot emésztett fel a felújítás. A templom 54 méter magas, westernszerű toronnyal és egy kistorommal bővült; a harangtorony csúcsíves harangház ablaka fölött háromszögletes oromzat található. A templom belsejében a karzatok szegmensívesek, a kőkarzatokat hevederekkel erősítették meg.
A közösségi életben a templom és a gyülekezeti ház akadálymentesítése kiemelt fontosságú volt: egy új járdaszakaszt és a templom környékének felújítását is megvalósították, amely lehetővé teszi babakocsival és kerekesszékkel történő bemenetet is. A járdaszakasz a lelkészi hivatal és a gyülekezeti ház között, valamint a templom két bejárata között került felújításra. A támogató adományok, a földmunkák és a kivitelezés minden résztvevőjét dícsérik, és a jövő évben megújításokat terveznek a nagykapunál és a járdaszakaszokon.
A keresztyén közösség 125 éves jubileumot ünnepel Kőbányán, amely megerősíti a belső missziókat és a kulturális-hazafias tevékenységet: beépült a templom és a paplak köré szerveződő kulturális missziók, az ifjúsági munkák és a daganatos, szenvedő testvérek támogatása is.
Templomépítés és művészetek a közösségben
A templom háromhajós, kereszthajóval ellátott épület. A harangok a város legnagyobb református harangjai közé tartoznak; a régi történelmi harang Nyugati oldalán a főhomlokzat közelében került elhelyezésre, a torony pedig a város ikonikus látképévé vált. A templom belső terében a karzatok szegmensívesek, a mennyezet keresztboltozatos, és a berendezés 1905-ben készült. A templom minden részletében a közösség hitéletét szolgáló, történelmi rétegekben gazdag örökséget hordoz.
Az egyházközség történetében fontos állomás volt a 20. században és a 21. század elején is a kulturális programok és a vallási szolgálatok összekapcsolása. A Rádió és televíziókban megjelenő református adások, a Művészetek Völgye és a Balatonparti új létesítmények mind részei ennek a folyamatnak, amely a közösség identitását és nyitottságát erősíti. A Zsinat imádság évében meghirdetett 168 órás imalánc példaértékű közösségi összefogást teremtett a gyülekezetekben, a missziókban és a kulturális eseményeken egyaránt.
A közösségi szív az imádság és a szolgálat mellett a tehetséggondozásban is megmutatkozik: a fiatalokat támogatják a pedagógusok és művészek, például a Vásárhelyi László Református Alapfokú Művészeti Iskolában folyó színjátszó csoportokkal és az egyetemi színpadon zajló adaptációkkal. A fiatalok lelki és identitásbeli kérdéseire reflektálnak, miközben a közösségerek és a kultúra találkozási pontjai tovább erősítik a református identitást.
Történeti és jelenkori hatások
Az 1948 utáni kommunista időszak megkurtította a hittanoktatást és az énekkarokat, a templom és az egyházközség szerkezetét pedig visszavetette. A háború és 1956 utáni időszakban is sok kár érte a templomot, de a helyreállítás után hosszú évekre visszanyerte régi fényét. A jelenlegi közösségi éleket a templom és a gyülekezeti ház akadálymentesítésével, a járdaszakaszok felújításával és a közösségi programok újraszervezésével erősítik. A magyar református egyház történelmi gyökerei és ökumenikus kapcsolatai is megnyilvánulnak a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
Az egyház állami jogi keretei között a Kárpát-medencei reformátusság egységét a Heidelbergi káté, a II. Helvét Hitvallás és az Apostoli Hitvallás tartja össze. A Magyar Református Egyház alaptörvénye és szervezeti felépítése biztosítja, hogy a részegyházak önállósága megmaradjon, miközben közös hitéletet, missziókat és oktatási programokat valósítanak meg. A közös zsinat és az elnökség feladata a közös ügyek intézése, és a teljes jogú lelkészi szolgálathoz szükséges teológus-képzés is összhangban van a Kárpát-medencei egyháztestek rendszerével.
Az 168 órás imalánc és a Református Szárszói Konferencia a digitális korszak etikai és hitbeli kérdéseire is választ keres, különös tekintettel az intelligenciára és a mesterséges intelligenciára. A közösség különböző korosztályainak bevonásával igyekeznek megőrizni a hit és a hagyományok élő örökségét, miközben a fiatalokat bevonják a különböző kulturális és társadalmi programokba.
Az idei évben a Dunamelléki Református Egyházkerület új üdülőjét és közösségi térét, a Balatonbogláron lévő Felüdülés Háza projektet is kiemelik, mely a szállásadáson túl lelki kikötőként és közösségépítő hellyé válik. A további tervek közt szerepel a jr. és konfirmációs programok megerősítése, a közösségi szolgálatok bővítése és a helyi gyülekezetek közötti együttműködések erősítése.
| Részleg | Fontos esemény | Év |
|---|---|---|
| Építés | Első istentisztelet, templom megépítése | 1885-1900 |
| Rendezés | Hadi- és háborús károk helyreállítása | 1940-2004 |
| Közösség | akadálymentesítés és járdaszakasz felújítás | 2000-2005 |
tags: #amac #reformatus #parokia