NASAMottóFor the Benefit of All[1]Alapítva1958. Dwight D. JogelődNACATevékenységűrkutatásSzékhelyWashingtonNyelvekangolIgazgatóJared IsaacmanKöltségvetés17,46 milliárd amerikai dollár, vagy átszámítva 12,75 milliárd euró (2015-ben)[2]Dolgozók száma18 900+ [3]Elhelyezkedése é. sz. 38° 52′ 59″, ny. h. 77° 00′ 59″38.883060°N 77.016390°WKoordináták: é. sz. 38° 52′ 59″, ny. h. A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
A hivatalt 1958-ban hozták létre Dwight D. Eisenhower elnöksége idején, az akkori NACA, mint a repülésügyi kutatások szervezete utódjaként, kiegészítve több, a hadseregtől elvont projekttel, annak forrásával és emberállományával együtt. Eredeti célja hármas volt: egyrészt az ország nem katonai űrkutatásának irányítása és a világűr és űreszközök békés felhasználásának ösztönzése, másrészt pedig ennek a tevékenységnek az összefogása és minél koncentráltabbá tétele a hatékonyság jegyében, harmadrészt pedig a Szovjetunió váratlan sikere - a Szputnyik-1 felbocsátása - nyomán az USA-t ért presztízsveszteség kiegyenlítése érdekében beindított űrverseny megnyerése.
Az űrhivatal meglehetősen nagy, az egész országra kiterjedő szervezet. Felépítését tekintve egy központtal és különböző városokba széttelepített űrközpontokkal rendelkezve végzi a tevékenységét. A NASA központja a fővárosban, Washington D.C-ben található, ahol a NASA főigazgatója székel, valamint az irányítási funkciók részegységei, igazgatóságai. Magát a tevékenységet összesen 15 központban végzik el, amelyek vagy a fejlesztési, kutatási feladatoknak adnak otthont, vagy a felbocsátásoknak, esetleg a repülőgépes műveleteknek. Ezek közül ismertebb a floridai Kennedy Űrközpont, ahonnan a NASA űreszközei startolhatnak a megannyi indítóállásról, vagy a houstoni Lyndon B. Johnson Űrközpont, ahonnan a pályára állított űreszközöket irányítják, a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory, ahol a NASA űrszondáinak java része készül, vagy a repülőgépes tesztek mekkája, az Armstrong Repülési Kutatási Központ, amely a sivatagi Edwards részekénél szolgálja a repülés ügyét.
A NASA több mint 18 000 alkalmazottat foglalkoztatva látja el a feladatát, masszív sokmilliárd dolláros költségvetéssel és mint ilyen, az amerikai adófizetők pénzéből látja el az ország űrkutatással kapcsolatos feladatait. A NASA fő feladata űrrepülések lebonyolítása, annak kétféle módozatában: embervezette űrexpedíciókban és automata űreszközök, műholdak és űrszondák által. Az idők során különböző embervezette programok folytak. Így időrendben az első a Mercury-program volt, amelyben egy ember világűrbe juttatása volt a cél (lehetőleg a Szovjetuniót megelőzve, visszavágva a Szputnyik-1-ért).
A program 1958-63 között zajlott le, összesen hat sikeres űrrepüléssel, amelyből az első kettő „csak” űrugrás volt, amelyek közül a Freedom 7 repülés juttatta fel America első űrhajósát Alan Shepard személyében, majd később John Glenn, a Friendship 7-tel lett az első amerikai, aki a FAI szabályai szerint valódi űrrepülést teljesített, három Föld körüli fordulatot megtéve 1962. február 20-án. A program eredeti célja nem valósult meg, mivel a Vosztolovszkit megelőzte a Szovjetunió Jurij Gagarin űrrepülése. A Mercury-program sikeressége és a következő Gemini- és Apollo-programok megalapultak.
A Gemini-program 1961-1966 közt zajlott, és a kétszemélyes űrhajókkal végzett repülések révén az oda vezető technikákat gyakorolták: az első űrsétát a Gemini-4-ről Ed White, a két űrrandevút a Gemini-6 és Gemini-7 között, majd a Gemini-8 dokkolását egy másik űreszközzel. Majd a többi repülésen pedig tovább tökéletesítették ezeket a technikákat, amellyel mellesleg teljesen meg sikerült fordítania a NASA-nak a szovjetekkel vívott űrversenyt. A Gemini repüléseket követhette az Apollo-program, amelyben nagyratörő fejlesztésekkel a NASA megalkotta azt a technikát, amellyel el lehetett érni a Holdat: egy óriásrakétát, a Saturn V-öt, amely elvitte a Holdhoz a szükséges tömeget és két űrhajót, az Apollo-űrhajót és a holdkompot. A sikeres holdraszállást követően az ISS építésének előkészítése is elkezdődött a Space Shuttle korszakban.
A Space Shuttle korszak 1981 és 2011 között zajlott, és a többször felhasználható űrhajókat vezette be, amelyekkel tudományos expedíciók és műholdindítások történtek. A Challenger és a Columbia-katasztrófák ezt a korszakot végig kísérték, és a program megszervezésében is komoly változásokat hoztak. A Space Shuttle program kulcsfontosságú volt a nagyszabású űrfeladatok végrehajtásában, mint a Hubble űrtávcső karbantartása vagy a Spacelab-expedíciók. Eközben az orosz-NASA együttműködés a Shuttle-Mir programban és a Nemzetközi Űrállomás építésében is megnyilvánult. 2011-ben a NASA leállította az űrrepülőgép-flottát, és a következő évtizedekben az ISS-t, a mélyűri űrmissziókat és az automata űreszközöket részesítette előnyben.
Az űrbeli kutatások folytatása mellett a NASA történetében kiemelt szerepe van az automata űreszközök indításának is. Például Mariner-2 a Vénusznál 1962-ben, Mariner-4 a Marsnál 1964-ben, Pioneer-10 a Jupiternél 1973-ben, Mariner-10 a Merkúrnál 1974-ben, Pioneer-11 a Szaturnusznál 1979-ben, Voyager-2 az Uránusznál 1986-ban és Neptunusznál 1989-ben, végül a New Horizons a Plutó eléréséig 2015-ben. Emellett a Mars, a Vénusz, a Jupiter és más égitestek kutatásában számos más szonda is részt vett, a Cassini-Huygens például a Szaturnusz körül. A NASA a Föld körüli pályán is rengeteg jelentős műholdat működtet a földmegfigyelés és tudományos célok érdekében, és fontos feladata a repülőgépes repülések fejlesztése is, hogy a hatékonyságot és csökkentett költséget megvalósítsa.
Az űrtörténetbe szervesen beágyazódott a navigáció technikai fejlődése is. Az ókori tengeri navigáció eszközei és módszerei fejlődtek a csillagászati megfigyeléseken alapuló asztrolábiumokkal, a csillagképekkel és a nap-idő méréssel. A hajózás korai formáinál a Fiastyúk, a Csillagképek és a Sarkcsillag segítették az irányítást. A középkorban az asztrolábium volt a legfontosabb navigációs eszköz, majd az arab tudományos közösségek és a portugál felfedezések továbbfejlesztették az iránytű és a kvadráns eljárásait. Az asztrolábium és az iránytű fejlődése a tengeri útvonalak megbízhatóságát növelte, és lehetővé tette a hosszabb tengeri utakat is. A Mercator-vetület és a navigációhoz kapcsolódó matematikai elméletek, mint a deklináció és a hosszúság kiszámítása, a hajózási térképek és a tengeri atlaszok fejlődéséhez vezettek. A 16-17. században összekapcsolódtak a hajózási technológiák és a földrajzi felfedezések, amelyek előrevetítették a modern űrkorszakot is. A modern NASA története az első műholdaktól az emberes Holdra-szálláson át az ISS-építésig egységes technológiai és tudományos örökséget mutat.
Az Artemis-program célja a Holdra való visszatérés női űrhajósokkal, és a holdi kutatások új korszakát ígéri. A Mercury-program a NASA első emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely a földkörüli pályára vezető út első lépése volt. A Gemini és Apollo programok pedig a Holdraszállás megvalósítását tették lehetővé, és megalapozták a Space Shuttle korszakot. A Mercury-program hatásai közé tartozik az emberi test űrben való viselkedéséről szóló adatgyűjtés, a hordozórakéták és a kapszula tervezése, valamint a későbbi programok technológiai alapjainak megteremtése. A NASA történetét a korabeli politikai kontextus, a hidegháborús rivalizálás és a nemzetközi együttműködés formálta. A későbbi években pedig nemzetközi partnerségek és az ISS építése vált a központi feladattá, miközben a Mars és egyéb bolygók felé irányuló kutatások is folytatódtak. A teaser a Merkurytól az Artemis-ig mutatja be a fejlődés ívét, amely a tudományos megismerés és a technológiai innováció mozgatórugója marad.
Apollo program: A teljes történet
- A Mercury-program jelentősége: amerikai első űrhajósok és az első amerikai orbitális repülés története.
- A Gemini-program kulcsfontosságú fejlesztései: űrséta, űrrandevú, dokkolási technikák tökéletesítése.
- Az Apollo-program holdraszállása: Saturn V-vel, Apollo-11 Neil Armstrong és Buzz Aldrin.
- A Space Shuttle korszak: többször felhasználható űrhajók, Spacelab és Hubble karbantartási útvonalak.
- A modern NASA feladatok: ISS üzemeltetés, Voyager, New Horizons, és a jövő Artemis programja.
Az űrverseny központi dilemmája, hogy a technológiai fejlődés gyors és költséges legyen, ugyanakkor a nemzetközi együttműködés is fontos. A NASA története megmutatta, hogy a sikeres űrprogramokhoz szükség van állami szintű koordinációra és erőforrásokra, valamint nyilvános támogatottságra. A dokumentumfilmben interjúkat hallhatunk Jim Lovell űrhajóssal, Story Musgrave-ral, Neil deGrasse Tysonnal és más szakértőkkel, akik a múltat, a jelent és a jövőt szemléltetik. A Mercury-program beindítása és a holdraszállás hamarosan újabb és újabb mérföldköveket hozott a holdkutatásban és a Föld körüli pályán végzett tevékenységekben. A NASA missziói összetett és dinamikusek maradnak, amely magában hordozza a technológiai, tudományos és emberi lehetőségek széles skáláját.