Angol korps Afrika története és a dél‑afrikai gyarmatosítás öröksége

Dél-Afrikában afrikai törzsek és európai országok is harcoltak egymás ellen, miközben számos népcsoport függetlenségre és a gyarmati ellenőrzés alól való felszabadulásra törekedett. A 15. század végén a portugálok voltak azok, akik először kerítették meg Afrika déli csücskét, és Vasco Da Gama valamint Bartolomeu Dias fedezték fel a dél‑afrikai partvidéket az Indiai-óceán kereskedelmi kikötőinek könnyű elérését keresve. További 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az európaiak megpróbáljanak állandó települést létesíteni Dél-Afrikában. 1652-ben a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) Fokvárost üzemanyag­töltő állomásként létrehozta, Jan van Riebeeck parancsnoksága alatt.

A Fokföldre érkezők között holland földművesek és a VOC által importált rabszolgák is egyaránt szerepet kaptak a település felépítésében. 1666-ban a hollandok Good Hope kastélyát megkezdték, amely ma Dél-Afrika legrégebbi épülete. A Zöld-foki Köztársaság területén azonban a khoi‑khoi és a san nomád népek is éltek; eleinte Jan van Riebeeck kereskedett ezekkel, de a későbbiek során feszültségek alakultak ki, és a khoi‑khoi és a san népek lassan elvándoroltak a településről. Az európaiak és az őslakosok közötti fajkeveredésből etnikai csoportok alakultak ki, amelyeket a fokföldi malájok és a fokföldi színesbőrűek néven ismerünk. Ma ezeket az etnikai csoportokat színesbőrűeknek nevezzük.

A 18. század végére a hollandok négy expedíciót küldtek Dél-Afrika belsejének feltérképezésére. A napóleoni háborúk során Hollandia Bataviai Köztársaság néven vált ismertté, és szoros szövetségben állt Franciaországgal. 1795-ben a britek Muizenbergi csata után elfoglalták a Fokföldi Gyarmatot, bár megengedték a holland telepeseknek törvényeik megtartását, a holland nyelvet azonban betiltották. A Fokföldi Gyarmat angolosítása ellenállásba ütközik a holland telepesek körében, és sokan a Nagy Vándorlás során elhagyják a belső területeket. A belső területek felfedezése és későbbi konfliktusok azonban megváltoztatták a brit gyarmatosítás jellegét.

Északkeleti irányban, a mai KwaZulu/Natal területén a zulu birodalom hatalmas terjeszkedésen ment keresztül, amely Mfecane vagy Difeqane néven ismert. 1818 és 1828 között létrejött a zulu királyság, amely egyes klánokat egyesített, másokat elűzött és rabszolgasorba taszított. A búr telepesek a Fokföldi Gyarmat és a brit uralom ellenére saját független nemzetüket hozták létre: a Dél-afrikai Köztársaságot (Transvaal) 1852‑ben, valamint Oranje Szabadállamot délre. A brit katonai jelenlét a krími háború alatt kivonult, de később a britek folytatták az északkeleti területek annektálását és a törekvéseket a toló erőfeszítés keretében.

A 19. század végén a britek megpróbáltak egy föderációt létrehozni a dél‑afrikai köztársaságokból és törzsi területekből, de az isandlwanai csata és a Rorke’s Drift utáni konfliktusok megkérdőjelezték az elképzelést. A Witwatersrand aranyfelfedezése a Transvaalban 1886‑ban hatalmas gazdasági és politikai hatást gyakorolt a Brit Birodalomra, és a bevándorlók beáramlása révén a demográfiai egyensúly megváltozott. A Fokföldi Gyarmat ellenőrzése és a búr köztársaságok közötti feszültség újabb háborúkhoz vezetett: 1879‑ben az első angol-búr háború, 1899‑ben a második, amelyek végül a 1902-es Vereenigingi szerződéssel zárultak, és a búr köztársaságok a Brit Birodalom részei lettek.

Az Unió 1910-ben létrejöttével Dél-Afrika brit dominionként folytatta kapcsolatait Londonnal, és a 20. század derekán a gyarmati rendszer végül fokozatosan megszűnt. 1948‑ban az apartheid kora kezdődött, amely a faji megkülönböztetésen alapult és 1994‑ig tartott. Ekkor a demokrácia győzelmét követően megkezdődött egy új történelmi fejezet, amely az emlékek és a kulturális identitások sokféleségének újraértelmezését hozta magával. 1992‑re a hivatalosan feljegyzett több mint 3500 nemzeti örökség és műemlék 97%-ban a fehér kisebbség értékeit és érdekeit szimbolizálta; azóta a többiek emlékeit és történelmi helyszíneit is igyekeznek megőrizni és értelmezni. 1994 óta számos olyan emlék és szobor került létre, amely a demokrácia győzelmét tükrözi, és a megértést segíti a történelmi helyszínekhez fűződő viszonyban.

  1. A Cape Town és Fokváros története a VOC telepeseinek megjelenésével és a rabszolgák beszolgáltatásával összefonódik.
  2. A brit‑holland és brit‑búró konfliktusok, a Witwatersrand aranyfelfedezése jelentős gazdasági és politikai fordulatot hozott.
  3. A 20. században az apartheid és annak emlékművei formálták a nemzeti emlékezetet és a gyarmati örökség vitáit.

Az Afrika‑korps és a Desert Rats története a második világháború és Észak‑Afrika frontjának eseményei révén kapcsolódik a kontinens történetéhez. Az Afrika‑korps, amelyet 1941-1943 között a németek mellett az olaszok is támogattak, Rommel parancsnoksága alatt harcolt a brit erőkkel szemben a Szaharán és a Közel-Keleten át 1943-ig. A hadműveletek során a sivatagi környezet, a logisztika és az erőforrások fontos tényezőnek bizonyultak, és a harcok alakulását befolyásolta a brit és német titkosszolgálatok információs hadviselése is. A haditest végig sújtották nehézségek: a vérhas és más betegségek, az ellátási problémák és az energiahordozók hiánya nehezítette a frontok fenntartását. Ennek ellenére a harcok a Líbia és Egyiptom környékén - Tobruk, El Alamein - meghatározó mozzanatok maradtak a katonai történelemben. A támadások és a védekezések, a különböző hadtestek összekapcsolódó erőfeszítései, valamint a beszámolók és technikai részletek mind hozzájárulnak a második világháború afrikai színterének erejéhez és komplexitásához.

Az emlékek és a szobrok vitája Dél-Afrikában tovább él: Rhodes Must Fall mozgalom és más kezdeményezések rámutatnak, hogy a gyarmati és apartheid‑kori emlékek megőrzése és értelmezése összetett társadalmi beszédet teremt. A Rhodes‑szobor eltávolítása és egyéb intézkedések végül a demokrácia és a sokszínű nemzeti identitás felé mutatnak. Ugyanakkor a változásokkal párhuzamosan a történelmi emlékek értelmezése és megőrzése folyamatos vitákat generál, hiszen a múlt sokféle értelmezése él Majd a jövőben is meghatározza a közösségek együttélését.

irodalmi források és történeti atlaszok térképe

Dél-Afrika gyarmatosítása

tags: #angol #korps #afrika