A Szeremi Hair számunkra sokkal több, mint egy szépségszalon - ez egy olyan hely, amit szívvel-lélekkel építettünk, és ahol minden vendéget nagy odafigyeléssel fogadunk. Küldetésünk, hogy magabiztosan nézz a tükörbe. Legyen szó frissítő vágásról, trendi festésről vagy alkalmi sminkről, bőrápolásról. Kizárólag professzionális, minőségi termékeket használunk. A Revlon minőségében bízunk minden nap. Vendégeink haját prémium formulákkal ápoljuk és szépítjük. Számunkra a vendég nem csak “vendég”, hanem alkotótárs is.
Esztendők sora óta együtt szoktam vacsorálni az István főherceg vendéglőben az én igen t. barátommal, gróf Pongrácz Károly képviselővel és tábornokkal. A hosszú téli estéken sokszor csak ketten ülünk a szokott asztalnál, lenge fátyol alatt, amely szivarjaink füstjéből szövődik, s ha már kifogyott az aktuális beszélgetési anyag, szívesen csúszunk kijjebb a jelentől, az élményekben, színekben duzzadó múlt felé. Sok, sok év alatt egyszer is, másszor is fölemlegette Pongrácz István grófot, az ő vitézi cselekedeteit, hadjáratát, egész excentrikus lényét. Rokonok jöttek az asztalhoz; azok ismét új meg új vonást fedtek fel előttem Pongrácz Istvánról. Egy napon rájöttem, hogy a megboldogult gróffal magam is találkoztam volt egy ízben, láttam szemtől szembe és beszéltem vele. Most már érdekelni kezdett az alak, a megírás szempontjából. Ebben igen sok ráció van.
Nálunk a buták és okos emberek egyaránt akarnak szerepelni. Roppant konkurrencia van. István gróf a hálásabb térre vetette magát; beállott bolondnak. A Pongrácz-család története tele van középkori fénnyel, ragyogással. Olyan ez a családi történelem, mint egy mélységes tó. Aki belenéz, aki belemereng, ha nincs erős feje, megszédül.
A király és a várak kérdésének története a múltba vezet vissza: a várakat le kell rombolni, de a kastélyok maradhatnak. Hát mármost mi történt? Hiszen világos. Nedec vára is azon a címen menekült, hogy kastély. Igaz is, hogy nem fekszik hegyen, mogorva sziklán, hanem két hatalmas négyszögben terül el közönséges módon, mint egy óriási kaszárnya. Egyebekben valódi vár bástyákkal, felvonó-híddal, toronnyal, tömlöccel, kápolnával, földalatti utakkal, süllyesztőkkel. Zsolna és Várna között fekszik a Semiramis-hegy, melyen valaha Ludmilla királyné, »a tót Semiramis« palotája állott. Utálatos, kopár hegy, kiélt, kifáradt, nem terem azon semmi élő növény, csak egy-egy szál árvalányhaj, némelykor éjjel elhallatszik a bömbölése egészen Budetinig. Mert azt mondják, hogy a belsejében zúg-morog valami, sejtik is a környékbeliek benne a tűzokádót. No, iszen csak azt lessék. Hanem a csúf Semiramisért kárpótlásul ott van a gyönyörű vadregényes út Sztrecsnó és Óvár között. Várnak és várúrnak való hely ez; itt még az őskor szörnyetegei élnek, nem a jelenkoré. Itt nem prüszköl a vonatok gőzgépe, hanem ehelyett az erdei szellem, a Jarinkó köhécsel, akinek csak egy szeme van, az is hátul a nyakcsigolyáján; egyre köhög, s mindenik köhintésénél eltűnik a föld színéről két bocskor, ami összesen egy tótot jelent. Mindenik köhögésnél meghal egy tót. Mélységes csönd van itt, megdermesztő méltóság, fönség ül a hegyek, sziklák tetején. Kuss! Ide ugyan be nem tolakodik a XIX. Különben derék szál legény volt, magas, daliás, feltűnő piros arccal, hetyke bajusszal. Nem volt más hibája, csak hogy sántított egy kicsit. Azt is ő maga akarta így. Persze rögtön elhítták hozzá a gbelai javasembert, a vén Sztrelnyik Matykót, aki értett az eltört lábak helyreállításához, ebmarás gyógyításához s mindenféle kuruzslásokhoz. - No, hát fogj hozzá. - Szamár vagy, Matykó! - nevetett a fiatal főúr. - Hát mi szüksége van az úrnak a lábára? Az csak a parasztnál numerus, te ostoba. Nem látom be, mit keressen az én lábam a régi helyén, ha kellemetlenséggel jár az odaköltözése? Így maradt egész életére sántán, nagy sopánkodására az asszonyoknak, akik mikor meglátták, rendesen felsóhajtottak: »De kár, hogy biceg!«
Az asszonyok és a tótok élete a Nedec-i vár körül egyedi kettősséget mutat. Estella, Donna Estella, a nedeci vár csinos leánya, pompás idomokkal, nagy mellel, hajlékony, mint az acélpenge, vöröses haja jól illett vakító fehérségű, kissé szeplős arcához. Szemei különös alakúak és színe különleges, és a szemekből áradt az a benyomás, hogy már nagyon sokat tapasztalt. Az ő érdekessége nem csak külső, hanem a grófra gyakorolt hatása is, aki úgy tűnt, hogy inkább egy középkori királyhoz hasonló figura, mintsem valódi férfihez. A hadjáratoknál Estella az amazon lovagolt, és verekedett a gróf balján. Mikor a gróf fölébredt, kikocsizott, ha ugyan Estella megengedte, mert Estella úgy tett, mintha szerelmes volna belé, mintha őrjöngne utána. Valószínű, hogy csak ravaszkodott, hogy csak a szerencséjét akarta megalapítani. És próbálta magát okosan viselni. A vacsora után együtt borozgatott a lengyelével, Pruzsinszky Szaniszlóval. - Derék ember vagy, lengyelkém, soha ki nem fogysz a beszédből, hanem most már eredj a szobádba és feküdj le.
Az eseményekben a környék és a kastélyok története összefonódik a múltidéző hangulatokkal. A Behenczyek kastélya a Vágtól egy kődobásnyira fekszik, a predikátum pedig a vágvölgyi örökség része. A történetben megjelennek a tótok, a nemesek és a katonaság mindennapjai, valamint a középkori társadalom dinamikája. A filigrán részletek a korabeli viseletek és a társas viszonyok leírásában éppúgy jelen vannak, mint a napirendek: mise reggel, hadgyakorlatok délután, pénzszórás este a csontteremben, majd korhelykedés a lengyellel. A történet mozgatórugója a birtoklás és a hatalom miatti játszmák, illetve az emberek egymáshoz fűződő viszonyainak árnyalata, amelyben a középkori gondolkodás és a modernitás feszültsége keveredik.
- Vendégek és szakértelem: a Szeremi Hair elkötelezettsége a professzionális termékek és a személyre szabott szolgáltatások mellett.
- Historia és jelen: a grófi múlt és a középkori hangulatok átszövik a környezetet, ugyanakkor a modern szépségipar elemei is jelen vannak.
- Estella figurája: a nedeci vár asszonyaként és a gróf társaként is központi szerepet tölt be a történetben.
Az írásban visszatérő motívum a középkori nosztalgia és a jelen közötti feszültség, amely a vendégek és a fodrász műhely között húzódik. A történet összefonja a várak fegyverzetét és a szépségipar minőségi termékeinek használatát, hogy bemutassa, hogyan lehet egy helyet nemcsak szolgáltatással, hanem élménnyel is gazdagítani. A mű a részletek gazdagságával és a korabeli hangulatokról szóló leírásokkal ad olyan textúrát, amely a olvasót a történet világába emeli.
Az információk összefüggnek a vendéglátás és a történelmi környezet leírásával, megmutatva, hogyan lehet a múltat élővé tenni a jelenben. A Narratívában tovább él a gondolat: a vendég szolgálatának és az alkotótársi viszony mélyebb értelmezése, amely a fodrászszalon és a középkori vár világa közti hidat teremti. A leírás összegzi, hogy a Szeremi Hair törekszik a kiváló minőségre, a hagyományokra és az egyediségre, miközben a modern igényeket is kielégíti. Egyes pillanatokban a történet túlmutat a helyi jelentésen, és egy ötvözést mutat a múltidéző és a kortárs szépségipar között.