Az asztma terápiája során ún. több lépcsős kezelési tervet alkalmazunk.
Az egyénileg alkalmazható asztma kezelésről a tüdőgyógyász kezelőorvos dönt, aki figyelembe veszi az összes egészségi állapotunkat.
A kezelési lehetőségek miatt kérje szakorvosaink részletes tájékoztatását!
Az asztma kezelése például különleges körültekintést igényel várandósság és szoptatás idején.
Az orvosi gondozásban a külső tényezők elleni érzékenységet meg lehet szüntetni deszenzibilizálás során.
A gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: a heveny tünetek enyhítésére használt, gyors megkönnyebbülést hozó gyógyszerekre és a tartós szabályozást biztosító készítményekre, melyek a további rohamok megelőzésére használatosak.
Az 1. lépcsőn panasz esetén használt rövid hatású ß2-agonista, a 2., 3., 4. és 5. lépcsőn gyulladáscsökkentők, illetve ezek hosszú hatású ß2-agonistával való kombinálása javasolt.
A mérsékelten súlyos tünetekkel jelentkező betegek kezelését a 2. lépcső szerint javasolt kezdeni, míg enyhe panaszokkal jelentkezők esetében megengedhető az 1. lépcső szerinti kezdő gyógyszerelés.
Az ATS/ERS definíciója szerint az asztmakontroll a betegség szintje, amelyre a klinikai megnyilvánulások a kezeléssel lecsökkenthetők.
Kontrollált asztmában nincsenek éjszakai tünetek, nincsenek vagy ritkák a tünetek.
A terápia célja a rohamok megelőzése és a tünetek mérséklése.
A vizsgálatok alapján pontosan kimutatható, hogy mennyit változott a tüdőfunkció.
A kontroll fenntartása stabilitást biztosít, kivédi a tüneti és funkciós variabilitást, ami az exacerbáció veszélyével jár.
Az 5. lépés akkor kezdhető, ha a súlyos tünetek miatt kezdeményezett vizit során szükséges.
Az orvosi kontroll alatt a fenntartó terápia minden esetben a betegség súlyosságához igazodik.
A három hónapos kontroll utáni mérlegelés és a hat hónapos kontroll után a terápia módosítása a szakmai ajánlások része.
Az 5. lépcsőnél kezdhető fenntartó terápia a súlyos tünetek esetén javasolt.
A GINA ajánlások szerint az asztmakontroll elérése nem mindig valósul meg, és a betegek fele részben vagy nem kontrollált.
Az okok közé tartozik a betegek terápiás együttműködésének hiánya és a terápiahűség problémái.
Az asztmás betegek gondozását ma jórészt pulmonológusok végzik a tüdőgondozókban és a kórházi pulmonológiai ambulanciákon.
Az utóbbi évek változásai várhatóan az ellátás átrendeződését hozzák.
2009 júliusától egy évre adhat ki emelt gyógyszerár támogatáshoz terápiás javaslatot a szakorvos, amely az asztmagondozást az alapellátás irányába terelheti.
Az európai gyakorlattól ez nem idegen, sok országban az asztma kezelése háziorvosi kompetencia.
A tudomány állása szerint az asztma megbetegedés oki gyógyítására nincs lehetőség, hiszen senki sem tudja pontosan, mi váltja ki azt.
Tüdőgyógyász szakorvos segít kiválasztani a legmegfelelőbb kezelési módot, életkortól és a betegség súlyosságától függően.
A betegség mérséklése érdekében a rendszeres kontrollvizsgálatok elengedhetetlenek.
Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nincsen megfelelően kontroll alatt.
Jó beállított gyógykezelés mellett a mozgás jótékony hatású és előnyös.
A fizikai aktivitás segít megőrizni a tüdő rugalmasságát, erősíti azt, és hozzájárulhat a testsúly kontrollhoz.
Az asztma kezelésében a sportágak közé sorolható a jóga, séta, kerékpározás, tenisz és az úszás.
Az asztma tünetei gyakran terhelésre, testmozgás közben súlyosbodnak, különösen hideg időben.
Ha a tünetek fokozódnak, javasolt orvoshoz fordulni.
Dr. Potecz Györgyi hangsúlyozza a rendszeres kontroll fontosságát és a gyógyszeres terápia megfelelő dózisának betartását.
A fenntartó kezelés fontos, hogy az asztma súlyosbodását és rohamát megelőzzük.
A haladás érdekében az egyes lépcsőkön elsőként választandó szer vagy gyógyszerkombináció a szakmai ajánlás szerint történik.
Az ellenőrző szakorvosi viziteket gyakran tervezik, például 1-3 hónappal a diagnózis felállítása után, majd 3-6 havonta.
A kontroll mértéke alapján döntik el a további terápiát, és a javulást eredményező kezelés fenntartása javasolt kontrollált állapotban.
Az 6 hónap utáni visszalépés a terápiás lépcsőkön szintén része az irányelvnek.
Az 1-3 hónapos kontroll után a terápia szükség szerinti módosítása történhet a tüdőgyógyász tanácsai alapján.
Az asztma diagnózisát követően mindenki személyre szabott terápiát kap, majd a kezelőorvossal egyeztetett időpontokban rendszeres kontrollon vesz részt.
A fél évenkénti kontroll során részletesen átbeszélik a tüneteket, beszámolnak az éjszakai ébredésekről és a rohamcsillapító inhalátor használatáról.
Az orvosi vizsgálatok alapján kimutatható, hogy mennyit változott a tüdőfunkció, mely a gyógyszeres kezelés módosításának alapja.
Az életkor és a tünetek súlyossága függvényében állítanak össze kezdeti terápiát, amelyet idővel módosítanak.
Számos esetben a kezelés sikeressége attól függ, hogy a beteg betartja-e az orvos utasításait.
A betegség kontrollja addig a fennáll, amíg a tünetek hosszú távon stabilak maradnak.
Ha a tünetek hirtelen rosszabbodnak, időben orvoshoz kell fordulni.
Az asztmások légzésfunkciós értékei a rohamokat leszámítva normális értékeket mutatnak.
Az orvosi tanácsokereső kérek, hogy keresse fel tüdőgyógyászát a személyre szabott terápia meghatározásához.
Asztmás roham kezelése - Elsősegélynyújtó képzés - St John Ambulance
tags: #asthma #terapia #lepcsozetes