Az emberi test olyan, mint egy erőd, az immunrendszer pedig az a hadsereg, amely megvédi az erődöt az olyan betolakodóktól, mint a baktériumok és vírusok. De amikor a hadsereg nem tudja azonosítani az ellenséget, megtámadja az erődöt. Így az emberi szervezetben számos betegség alakul ki, mint pl lupus, sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis, pikkelysömör és még sok más. Az ilyen betegségeket autoimmun betegségeknek nevezik. Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet az idegen testektől, beleértve a vírusokat, baktériumokat és parazitákat. Ezt úgy teszi, hogy antitesteket küld az idegen testek elleni küzdelemre. Ám amikor az immunrendszer a szervezet szöveteit betolakodónak ismeri fel, autoantitesteket küld, hogy megtám adják az egészséges szöveteket, így a szervezet sebezhetővé válik a gyulladásokkal szemben, ami autoimmun betegséget okoz. A kutatók több mint 100 autoimmun betegséget találtak. Gyakoriak a lupus, a rheumatoid arthritis, Crohn-betegség és colitis ulcerosa. Típus 1 diabetes: A hasnyálmirigy inzulint termel a vércukorszint szabályozására. De típusú cukorbetegség 1 betegek immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Rheumatoid arthritis (RA): Az immunrendszer megtámadja az ízületeket, vörösséget, melegséget, fájdalmat és merevséget okozva. Az egyénekben az RA már 30 éves korban vagy korábban kialakulhat. Psoriasis vagy psoriaticus ízületi gyulladás: A bőrsejtek folyamatosan nőnek és hullanak, amikor nincs rá szükség. A pikkelysömörben szenvedő betegek bőrsejtjei azonban gyorsan növekednek, ami felhalmozódáshoz, gyulladáshoz, vörös foltokhoz és plakkokhoz vezet. Az ezzel a betegségben szenvedő egyének közel 30%-a duzzanatot, merevséget és ízületi festést tapasztal, ami pszoriázisos ízületi gyulladás. Sclerosis multiplex: Az immunrendszer károsítja a központi idegrendszer idegsejtjeinek védőrétegét, az úgynevezett mielinhüvelyt, ami csökkenti az agy, a gerincvelő és a test többi része közötti üzenetátvitelt. Ennek eredménye zsibbadás, gyengeség, instabilitás és járási problémák. Számos beteg a betegség előrehaladásának különböző szintjét tapasztalja. Kutatási tanulmányok kimutatták, hogy az SM-betegek közel 50%-ának járássegítésre van szüksége a diagnózist követő 15 éven belül. Gyulladásos bélbetegség: A betegség gyulladást okoz a bélfal nyálkahártyájában. Addison-kór: A mellékvesék kortizol-, androgén- és aldoszteron hormonokat termelnek. Az Addison-kór azonban hatással van a mellékvesékre, ami aldoszteronhiányhoz, valamint csökkent nátrium- és megnövekedett káliumszinthez vezet a véráramban. A gyengeség, a fáradtság, a fogyás és az alacsony vércukorszint az Addison-kór néhány tünete. Graves-kór hatással van a nyak pajzsmirigyére, fokozza a hormontermelést. A pajzsmirigy felelős az anyagcserét szabályozó hormonok termeléséért. A hormonok túltermelése azonban idegességet, szapora szívverést, hőtűrést és súlyos fogyást eredményez. Sjögren-szindróma megtámadja a szemet és a szájat kenő mirigyeket. Szájszárazság és száraz szemek ezek a betegség klasszikus tünetei. Egyes betegeknél azonban az ízületekre és a bőrre is hatással van. Hashimoto pajzsmirigygyulladás: Az ebben a betegségben szenvedő betegek pajzsmirigyhormon-hiányban szenvednek, ami súlygyarapodáshoz, fokozott hidegérzékenységhez, fáradtsághoz, szélsőséges állapotokhoz vezet. Ha az idegek és az izmok közötti kommunikáció megsérül, az izomgyengeséghez vezet. Autoimmun vaszkulitisz: Amikor az immunrendszer megtámadja az ereket, az artériák és vénák szűküléséhez vezet. Így a véráramlás csökkenéséhez vezet. Veszélyes vérszegénység: Ebben az állapotban a betegben fehérjehiány alakul ki, amelyet a gyomorburkoló sejtek termelnek. Ezek a fehérjék nélkülözhetetlenek a B12-vitamin élelmiszerből történő felszívódásához. Ennek a vitaminnak a hiánya vérszegénységet okoz. Coeliakia: Coeliakia a betegek nem tudják feldolgozni a glutént búzában, rozsban és gabonatermékekben. A vékonybél glutént kap. Az immunrendszer megtámadja, gyulladást okozva. Ma azonban a szisztémás forma számos szervet és testrészt érint, például az ízületeket, a veséket, az agyat és a szívet. Az SLE néhány tünete az ízületi fájdalom, fáradtság és kiütések. Autoimmun májgyulladás: Amikor az immunrendszer megtámadja a májsejteket, májgyulladást okoz. Ha a kezelések sikertelenek, a májátültetés lehet opció. Autoimmun myositis: Az immunrendszer támadása miatti izomgyulladást autoimmunnak nevezik myositis. Az autoimmun betegségek pontos oka nem ismert. Az autoimmun betegségekre nincs gyógymód. De a különböző kezelések kombinációja segít enyhíteni a tünetek hatását. Az autoimmun betegségeknek számos szövődménye van a súlyos egészségügyi szövődményekhez. A szövődmények állapottól függően változnak. Szívbetegség: Számos állapot, mint például a lupus és a rheumatoid arthritis, hatással van a szívre. Hangulati zavarok: a krónikus és állandó fájdalom és fáradtság, amelyek számos autoimmun betegség gyakori tünetei, depressziót és szorongást okozhatnak a betegben. Neuropathia: A rheumatoid arthritis, a Sjogren-szindróma és más autoimmun betegségek idegkárosodást okozhatnak, ami a karok és lábak zsibbadását és gyengeségét eredményezheti. Mélyvéna trombózis: Az autoimmun betegségek, beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást és a Crohn-betegséget, növelik a vérrögök kialakulásának kockázatát. Az autoimmun betegségek gyógyíthatatlanok lehetnek, de kezelésekkel és életmódbeli változtatásokkal kezelhetők.
A hajhullás foltos formája és autoimmun összefüggései
Az alopecia areata foltos hajhullás autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a hajtüszőket az immunrendszer tévesen idegen testként azonosítja, és ezért megtámadja. A kopasz foltok jellemzően a fejbőrön jelentkeznek, de a szemöldökön, szakállon és más testrészeken is előfordulhatnak. A hajhagymák ritkán pusztulnak el, így a haj gyakran visszanőhet. A kiváltó tényezők között genetikai és környezeti, továbbá bizonyos társbetegségek (mint vitiligo, lupus, pajzsmirigy zavarok) is szerepelhetnek. A betegség gyakran tinédzserkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és stressz, hormonális tényezők, valamint immunológiai mechanizmusok játszanak közre. A kezelés célja a gyulladás mérséklése és a haj növekedésének serkentése. Kezdetben helyi glukokortikoidok, majd súlyosabb esetekben belső immunterápia, UV-fényterápia vagy immunszuppresszív kezelés alkalmazható. A kezelés hossza egyéni, és előfordulhat kiújulás. Az érintettek között gyakori társbetegség a pajzsmirigy-zavarok, cöliákia vagy vitiligo. A diagnózis a klinikai kép alapján történik, Skin-pull teszttel történő vizsgálás is előfordulhat.
Dr. Németh Péter - Mi áll az autoimmun betegségek hátterében?
Hajhullás kivizsgálása autoimmun kontextusban
Az alopecia areata diagnózisa klinikai kép alapján, a páciens tünettörténete és fizikai vizsgálata alapján állítható fel. A hair pull teszttel meghatározható, hogy a hajhullás kóros-e: legalább 48 óra után egy 50-60 hajszálból álló tincset megragadva, ha a húzás során több mint 10% húzódik ki, további vizsgálatok szükségesek. A fejbőr állapotát dermatoszkóppal nézik meg, keresve gyulladást, korpát, hegesedést vagy gombás fertőzés jeleit. Kezdeti kezelés lehet vényköteles helyi készítmény (glukokortikoszteroid oldat vagy krém). Ha ez nem hatásos, lehet belső gyógyszeres kezelés, UV-fényterápia, immunmodulációs vagy immunszuppresszív terápia. Kisebb területekre injekcióban adható hatóanyag, nagyobb területeknél tablettás terápia is szóba jön. A kezelés hossza egyénileg változik, és előfordulhat, hogy még a leghatékonyabb terápia sem akadályozza meg a kiújulást. A hajhullás psychoszociális terhei, különösen nők esetében, jelentős lehet, ezért fontos a megfelelő pszichológiai támogatás és érzelmi támogatás. A foltos hajhullás gyakran társul autoimmun pajzsmirigybetegségekkel és más autoimmun betegségekkel, mint például vitiligo vagy lisztérzékenység. A diagnózist követően a betegek számára lehet paróka ideiglenes megoldás a tünetek kezelésének idejére, illetve hosszabb távon személyre szabott kezelési tervet alakítanak ki.
- A hajhullás normális napi 50-100 hajszál közé tartozhat, de alopecia areata esetén foltokban történő kopaszodás jelentkezik.
- A foltos hajhullás előrehaladása és súlyossága egyéni.
- A diétás és vitamin-kiegészítő terápiák kiegészítő szerepet játszhatnak, de önmagukban nem gyógyítják az autoimmun folyamatot.
- A korai felismerés és a háttérbetegség kezelése kulcsfontosságú a tünetek lassításához.
Releváns megfigyelések és tippek a mindennapokra
A hajhullás megelőzésében és kezelésében a korai felismerés és az alapjául szolgáló okok kezelése kulcsfontosságú. Stresszkezelés és életmódbeli változtatások is hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez. A foltos hajhullásra jellemző, hogy a kiváltó autoimmun folyamat háttérbe kerül, ha a betegséget megfelelően kezelik, és a haj visszanövése megindulhat. Megmagyarázható, hogy a hajhullás jelentős pszichés terhet róhat a betegekére, ezért érdemes szakemberrel beszélni a tünetekről és az életminőség javításáról is. A gyakori tévhit, hogy a foltos hajhullás emberről emberre terjed, valójában hamis állítás; az alopecia areata nem fertőző és nem terjed.
tags: #autoimmun #betegseg #neurologia #hajhullas