A Bakony önkéntes borotvapenge élezője egy olyan különleges találmány, amelynek megalkotásához egyedi motivációk és körülmények vezettek. Ez a cikk a feltaláló gondolatait és a szerkezet létrehozásának hátterét igyekszik bemutatni, felhasználva a rendelkezésre álló emlékeket és reflexiókat.
A feltaláló vallomása szerint a szerkezet létrehozásának kiváltó oka nem volt egészen világos számára sem, sőt, gyakran maga sem értette a motivációit. "Azt tudom elmondani, hogy mit miért halogattam," - írja, utalva a folyamatos halogatásra és az önmagát is foglalkoztató kérdésekre.
A borotvapenge élező masina megalkotásának gondolata egy olyan időszakban merült fel, amikor a borotvapengék beszerzése talán nehézségekbe ütközött. "Vagy nem lehetett kapni a boltban borotvapengét?" - teszi fel a kérdést a feltaláló, mintha egy elzárt, a külvilágtól független létállapotot írna le, ahol a beszerzési források korlátozottak. Ez a képzelgés egy olyan lakót ír le, aki elzárva él, "elzárva a külvilágtól, beszerzési források nélkül."
A szerkezet megépítése kétségkívül "veszélyes művelet" volt. A leírásokból kiderül, hogy magát a pengét hogyan kell elhelyezni a borotvában: "Ebbe a borotvába így kell beletenni a pengét." A folyamat rendkívül óvatos megközelítést igényelt, hiszen a penge behelyezése közben fennállt a veszélye a sérülésnek: "az eszemben, hogy most, most fogom tövig tolni a pengét az ujjamba!" Ezt követően a bordázott felületű záró gyűrűt kellett ráfordítani a helyére.
A feltaláló komolyan elgondolkodott a beruházás értelmén is: "lett volna egy doboz borotvapenge, hogy megérte élezgetni? a beruházást?" Ez a kérdés arra utal, hogy a szerkezet megalkotása jelentős erőfeszítést és időt vett igénybe, és a végeredmény megérte-e a belefektetett energiát, az egy nyitott kérdés maradt.
A szerkezet célja egyértelműen a praktikum volt, különösen olyan helyzetekben, ahol a hagyományos eszközök nem fértek volna el. "Hogy minek? ahova nem fér oda a szakállnyírógép," - magyarázza a feltaláló, rámutatva a borotvapenge élezője speciális felhasználási területeire.
A feltaláló gondolatai néha abszurdba hajlóak, mint például az atomháború utáni jövőkép: "mikor az atomháború után nem lesz áram! Vagy én magam se." Ez a gondolatmenet egyfajta túlélési stratégiát sejtet, ahol az önellátás válik kulcsfontosságúvá.
A leírások részleteket is tartalmaznak a szerkezet csomagolásáról és tárolásáról: "becsomagolva." A feltaláló igyekezett biztosítani, hogy "egyetlen része se csillanjon be," ami arra utal, hogy a szerkezet valamilyen módon rejtve vagy védve volt. Az is említésre kerül, hogy a találmányt "elcsomagoltam."
A feltaláló önmagát is meglepő módon írja le: "csak annyira bezabáltam, hogy nem bírtam talpon maradni. utáni álommal." Ez a mondat egyfajta levertséget, fáradtságot sugall, amely talán a találmány megalkotásának folyamatából is adódhatott. Az "utánzó háttér" és a "papírdoboz" kifejezések egyfajta illúziót, vagy talán egy átmeneti állapotot is jelenthetnek a feltaláló fejében.
Végül, a leírásokból kitűnik, hogy a feltaláló számára nem mindig volt nyilvánvaló, hogy "mit miért halogattam," és hogy "valamit, amikor, az sokszor még számomra is rejtély." Ez a bizonytalanság és az önvizsgálat teszi igazán érdekessé és emberivé ezt a rendhagyó találmányt és annak megalkotóját.
Amikor feje tetejére áll a világ - érzelemszabályozási stratégiák
tags: #bakony #onmukodo #borotvapenge #feno