Nem érezzük-e napra nap, hogy megakadályoznak minket a beszélgetésben, és a némaságban kell folytatnunk életünket (hiszen a bizonytalanság és az önkény folyamatos viselése is némaság; és a némaság, a kevés-szavúság is fogollyá tehet, akár a börtön). - Három kérdésünkre a hét írója, Báthori Csaba válaszol. A közelmúltban jelent meg Báthori Csaba több mint húsz év munkáján átívelő Minden repül című válogatáskötete. A „legnagyobb magyar” egy „botcsinálta osztrák”? Báthori Csaba szerint Széchenyi István munkásságát sokszor jelentős intézményi alkotásaihoz kötjük. De mi van az író, az esztéta, a stiliszta Széchenyivel? Miért tekintett magára teljesen megsemmisülő tűzáldozatként, azaz holokausztként?
A szegedi Grand Café, a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéke és Osztrák Könyvtára március 31-én este 19 órától emlékezett meg Rilke születésének 140. évfordulójára. Báthori Csabával Bombitz Attila beszélgetett. „Csak azokat az írókat fordítom, akiket én fedeztem fel, s akik közel állnak hozzám, majdhogynem a sajátjaim, akiknek a műveit szeretném, ha én írtam volna” A litera két fiatal műfordító kezdeményezésére 2008. márciusában indította útjára műfordítói körkérdéseit.
Ki hogyan látja a szakmája, tágabb értelemben pedig a könyvkiadás egészének helyzetét. A József Attila Kör idén június 20. és 30. között rendezte meg nagy múlttal rendelkező Műfordító Táborát a Budapest melletti Nagykovácsiban, a festői környezetet biztosító Teleki-Tisza-kastély Vendégfogadójában. 2007. december 3-án, József Attila halálának hetvenedik évfordulóján hetven kortárs költő, dalszövegíró, az iskola tanárai és diákjai által választott idézetekkel zászlózták fel a fővárosi József Attila Gimnázium tornyát.
Irodalmi és színházi napokat rendeznek augusztus 14. és 15. között a MNM Babits Mihály Emlékház kertjében. Drámák című gyűjteményes kötetéért Pintér Béla kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2014-ben. A fődíjas mellett Tompa Andrea, Takács Zsuzsa és Havasréti József írókat szólítják majd színpadra április 23-án az Artisjus Díjak átadó ünnepségén. 2013. június 6-án adták át a 2013. év Szépírók Díját.
A halál botránya mégis a test, a romlandó és esendő hús képét égeti bele tudata közepébe. Tulajdonképpen olyan ez a levelezés, mintha végül, magával a fordítóval levelezne a szerző, hiszen a magyarítás nem régítés, ahogy azt Radnóti Sándor írta, Arnulf Rainer emlékkiállítása kapcsán, hanem permanens újítások, bearanyozások, keretezések sora. - Rainer Maria Rilke: Levelek I-IV. Az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat Pintér Béla, az Artisjus Irodalmi Díjakat Tompa Andrea, Takács Zsuzsa és Havasréti József veheti át 2014. április 23-án az Artisjus-székházban, a díjátadón.
Szabadpolc 5. A Litera a könyvhétre úgynevezett szabadpolcok összeállítására kért fel öt fiatal, tehetséges kritikust. A polcokon nincs szoros tematikus összefüggés, ám a könyvek valamiképp mégis sort alkotnak. A világ felmérése ízléses kultúrhistóriai ponyva, olyan könyv, amelynek „poétikáját” feltehetőleg valóban tanítani lehetne. Irodalomfelmérő. Fogalmazás, külalak, helyesírás: ötös. A lemondásnak, állandó életgyakorlattá formált meghunyászkodásnak, önzsugorításnak egész ceremoniarendszere rajzolódik ki a művekben: a szereplők nem tudnak fejlődni, nem bírnak válni valamivé (nem nőnek fel), hanem megsüppednek valamely csökött gyermekség kezdetleges ingoványán.
2022. június 13-án, hétfőn adták át az idei Artisjus-díjakat a Magyar Zene Házában. Az Artisjus-nagydíjas Bereményi Gézát Bazsányi Sándor, G. István Lászlót Margócsy István, Keresztury Tibort Grecsó Krisztián, Fenyő D. Györgyöt Báthori Csaba, Gyimesi Emesét Szilágyi Zsófia méltatta. Utóbbiak költészet, próza, tanulmány és esszé kategóriákban nyerték el az Artisjus elismerését. Rácz Péter tevékenysége most már, mondhatni, két évtizedes emberi, szellemi kapcsolatrendszerbe ágyazza a művek körül kavargó információkat, és tudássá keményíti a néha csak szeszélyes lelkesedésből fogant külföldi fordító-művészek rajongását.
A XIII. kerületi önkormányzat pályázatot hirdetett a XIII. kerületben lakóhellyel rendelkező írók, költők és amatőrök számára. Vers kategóriában Szkárosi Endre, próza kategóriában Kaiser László nyerte az idei Kassák Lajos XIII. Kerületi Irodalmi Díjat. ...mindannak, ami a becsületes ember lelkét magasabbra emeli, úgyszólván nyoma sincs nálunk, mert nincs ember, ki mást ne gyalázna, ha teheti szerét! - Március 15-én Báthori Csaba válogatásában és jegyzetével Széchenyi István Naplójának részleteit közöljük. Mivel az elmúlt években sokat forgattam Széchenyi műveit, emlegetni kezdtem Naplójának fullánkos undortól izzó, 1848 márciusától szeptember 4-ig terjedő részleteit...
Történetek adventre a Literától 2023. - 2. A vers szavaival ismét hitelt adott a nagyobb közösség örök szándékainak, és visszaszerezte a többekért írott költészet érvényét. Szívósan visszavívta és aggálytalanul használni akarja szavainkat a régi, eredeti jelentésben. - 2021. szeptember 8-án, ma ünnepli 70. születésnapját Markó Béla. Báthori Csaba - Füleki Gábor: Szó szerint minden I-II. Nemes Nagy Ágnes azt mondta: az irodalom asztalánál csupa király ül, alig van köztük különbség. Vannak, persze, az időben ez egyre jobban látszik, jelentősebb és kevésbé jelentős alkotók, de „idő előtt”, a korban?... Nem, ez nem látszik. - Tavaly jelent meg két kötetben Füleki Gábor Báthori Csabával készített monumentális életmű-interjúja. Élt hajdanában egy költő, aki annyira megkedvelte szobájának levegőjét, hogy egész álló nap a székében kuporgott és melengette szemével a falakat. Könnyen nehéz ez a nagydolog élet. / Mondd, gyanítod-e néha, / mikor lett nyers, dobogó súly a véred / s rontottál önmagadra, / mondd, mikor? Döfve forgatod fejed, mint / a holló, mely tetőtlen / él a meddő ég alatt, bárha fent-kint / zajong a híg időben. Burger Barna Fejvagyírás című kötetében 92 íróportré szerepel. A kötetet a Szépírók II. Őszi fesztiválján mutatják be a hét végén.
Költészet napján a Litera felkérésére kortárs költők azzal lepték meg olvasóinkat, hogy rendelkezésünkre bocsátották kéziratban írt verseiket, melyeket most közzéteszünk több részletben. Fogadják örömmel a költészet ünnepén! Báthori Csaba stílusparódiáit Nonszensz arcképek címen már ismerheti az olvasó. The hand that mocked them and the heart that fed. Shelley a kézről ír, de ez a sor érvényesen mutatja fel minden zsarnok egész habitusát: A kéz, mely kigúnyolta az alattvalókat, és a szív, amely táplálta. Gúnyol és táplál. Ilyen a zsarnok. Lejtős az oldal, ahol a mieink feküsznek. Mozog a föld, mondja a kertész. Ma már lassú vagyok, sőt híve a lassúságnak. Nem tudok a szememmel tovább-nézni. Szemem tán éppen ezt sínyli meg, a sok el-el-el-nézést.
Meg lehet ragadni ma is a felületen, de ötven felett a felület is mélység. Aztán, úgy hathúsz körül, ráúszunk a beszélgetésre. Rögtön az elején elhangzik egy Dsida-mondat: A költészet halott, igaz; de holtan is szép. (Közben más-más témákba kap; szökik. Okosnak érzem magam, mintha közlékeny öregek közé csöppentem volna. Egyszercsak közbeszúrja, ki tudja, miért: Mark Twainről azt írta a sajtó, meghalt, - pedig csak meghűlt. Újra itt állok a könyvtárak tövében. Közben lemorzsoltam az egyetemet a Kecskeméti utcában, bedörgöltem legendás pörkölteket a Városkapuban, láttam Fantomast a Vörösmarty moziban - itt halmoztam fel eredeti bűneim egy részét. Meddig él a költészet?
- 150 éve született Rainer Maria Rilke. Nincs talán még egy költő a világirodalomban, akit annyi vak áhítat, sőt, értetlenség fűtött idegenkedés és általában, a hozzáférésnek annyi mítosza övezne, mint Rainer Maria Rilkét. Hazugság. Igazság. Hiába. Valóság. Valahányszor tudásom határait feszegetem, megkörnyékez a szorongás: ha majd látható létemen és számolható éveimen túl valaki érdeklődne hódításaimról, még arról sem tudnék pontosan számot adni, mi adott részleges bizonyosságot itt a Földön.
Báthori Csaba: Istenmérgezés. Közép-Európa egyik baljós körzetében, Budapest belvárosában egy vaskalapácsos férfi fényes nappal fejbe vág egy valamikori minisztert, akinek a fia jó ideje nyilvánosan azt harsogja: apja a Sátán küldötte, és ádáz ellenlábasa a jelenlegi kormányzat összes gyönyörű igyekezetének. Lólángész és varjúnóta - Olvass Shakespeare-t, és túléled a kort. Nyilvános szereplőinktől való iszonyodásunk delelőjén honfitársaink puhatolják a továbbélés, a szörnyűségekkel való megbarátkozás, az igazságtól történő rugalmas elszakadás, s általában a gazemberségről örökölt szókincs megőrizhetőségének lehetőségeit.
A kötetek, díjak és a nemzeti identitás kérdései
A vékony emlékezés - Nyolcvan éve nyíltak meg Auschwitz kapui. Most, hogy nemrég újra alkalmunk nyílott volna tisztán beszélni, nyolcvanadszor, feddhetetlen barátaink egyike felvetette a sajgó, újra meg újra érintetlen kérdést: hogyan rendezze el magában a nem-zsidó emberiség azt az immár rég kétségtelen tudást, hogy máig meghatározatlan mértékű felelősség terheli az ismert-ismeretlen tömeggyilkosságért? Báthori Csaba: Az önkéntes szolgaságról. 1574-ben, 350 esztendővel ezelőtt jelent meg Étienne de La Boétie Discours de la servitude volontaire (Beszéd az önkéntes szolgaságról) című műve latin, majd 1576-ban francia nyelven. Írásunkban erre emlékezünk.
A hazafiság színeváltozása. A hamis patriotizmus arról ismerszik meg, hogy legfontosabb működési terepein katasztrófahelyzet uralkodik. A másik haza. Markó Béla Már nem közös című verseskötetéről. Mit nekünk nemzeti hazugságok, amíg olvashatunk Petőfit? Petőfi meg akarta változtatni a világot, s talán leginkább azt akarta, hogy az ember - minden ember - tapasztalja meg a szabadságot. Anyanyelvek fantomjai. A világpolgársággal szembeni széles körű gyanakvás átfogja a nyelv-váltás tilalmát is.
Szöveg és vizuális emlékezet összefonódása, a fordítás mint permanens újítás és keretezés, valamint az irodalmi párbeszéd a kortársak között, folyamatosan megújítja a nemzeti identitás meghatározását. Báthori Csaba üzenete: a könyvek és személyes beszélgetések segítségével érdemes a múltat értelmezni, a jelent pedig felelősen formálni.
ÉRZÉSEK - Védtelenség (minikönyv) - 2025
Az előző évek eseményei közé tartozik, hogy Széchenyi István Naplójának részleteit és a hozzá kapcsolódó jegyzeteket nyilvánosságra hozták; a kötetbe rendezett írások tükrében pedig felvetődik a szerzői hang és a történelmi kontextus viszonya. A beszélgetések és fordítások egésze pedig megmutatja: a műfordítás nem csupán átültetés, hanem önálló művészi aktus, amely a kor kultúrális kódjait is formálja.