BlogAz autoimmun betegség kifejezésről leginkább olyan tünetek jutnak eszünkbe, mint a levertség, fáradtság, bőrproblémák vagy krónikus fájdalom.
Azonban az autoimmun betegségeknek van egy kevésbé köztudott velejárója is: a hajhullás.
Hogyan okoznak hajhullást az autoimmun betegségek és mit tehetsz a hajad egészségének megőrzése érdekében?
Az immunrendszer fő funkciója, hogy megőrizze egészségünket, emiatt megtámadja a betegségeket és fertőzéseket okozó kórokozókat, illetve idegen testeket.
Néha azonban az immunrendszer működésében zavar lép fel, és a szervezet saját sejtjeit kezdi el megtámadni: ezek az úgynevezett autoimmun betegségek.
Ezek a betegségek nagyban befolyásolhatják akár a fejbőr és a haj egészségét is, ami végül hajhullást eredményezhet.
Egy 2023-ban megjelent tanulmány szerint az idő múlásával egyre több embernél diagnosztizálnak autoimmun betegséget.
A tanulmány az autoimmun betegségek előfordulási gyakoriságát követte nyomon körülbelül 20 éven keresztül az Egyesült Királyságban: a 2000-2002-es előfordulási arányokat 2017-2019-es évek arányaihoz hasonlították a kutatás során.
A vizsgálatban 22 009 375 személy vett részt, és 2000. január 1. és 2019. június 30. között 978 872 személynél diagnosztizáltak legalább egy autoimmun betegséget.
A vizsgált időszakban az autoimmun betegségek kor és nem szerint standardizált előfordulási aránya nagyon kis mértékben nőtt.
Tehát elmondható, hogy az Egyesült Királyságban 10 felnőttből körülbelül 1 szenved autoimmun betegségben, és úgy tűnik, hogy ez az arány idővel lassan növekszik.
A növekedés pontos oka nem tisztázott, azonban valószínűsíthető, hogy a környezeti tényezők nagy szerepet játszanak benne.
Az autoimmun betegségekhez kapcsolódó leggyakoribb hajhullás típus
A foltos hajhullás hátterében általában autoimmun állapotok állnak, így a leggyakoribb autoimmun betegségekhez kapcsolódó hajhullás típus a foltos hajhullás, más néven alopecia areata.
A lakosság körülbelül 2%-át érinti és leginkább fiatal korban fordul elő, férfiaknál és nőknél egyaránt.
Az immunrendszer megtámadja a hajhagymákat, ezzel károsítva a hajtüszőket és kopasz foltokat eredményezve a fejbőrön, valamint a test más területein is.
A kopasz foltok a szakáll, a lábak vagy a karok területén is megjelenhetnek, de tulajdonképpen a test bármely része érintett lehet.
Ez a hajhullás típus nagyon látványos, hiszen a haj teljesen eltűnik az érintett foltokban, míg az azokat körülvevő haj vagy szőrzet nem ritkul meg.
Bizonyos betegségek esetén nagyobb a kockázata az alopecia areata kialakulásának: az asztma, a szénanátha, az atópiás dermatitis növelik a foltos hajhullás kialakulásának esélyét.
Emellett más autoimmun betegségek, például a pikkelysömör, a vitiligo vagy a pajzsmirigy betegségei is kockázati tényezőnek számítanak a foltos hajhullás tekintetében.
Mely autoimmun betegségek esetén fordul elő leggyakrabban hajhullás?
Lupusz: A lupusz betegségnek több formája van, azonban a betegség esetében gyakori a hajhullás megjelenése is.
Egyik legismertebb típusa az úgynevezett discoid lupus erythematosus, amely olyan bőrelváltozásokat okoz, amik akár a fejbőrt is érinthetik, ezzel hajhullást okozva.
A hajhullás többek között a szisztémás lupus erythematosus egyik leggyakoribb tünete is, amely a betegek körülbelül 50%-át érinti a betegség alatt.
A lupusz gyógyszeres kezelése is kiválthat a normálistól eltérő hajhullást.
Hashimoto-kór: A Hashimoto-thyreoiditis olyan autoimmun pajzsmirigy betegség, amely során az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet, folyamatos gyulladást és annak elégtelen működését, alulműködést okozva.
A pajzsmirigyproblémák gyakran vezetnek hajhulláshoz.
Az alopecia areata-ban szenvedők nagyjából 9%-a rendelkezik valamilyen pajzsmirigybetegséggel.
Graves-kór: Ez a betegség szintén a pajzsmirigy működési problémájával jár.
Míg a Hashimoto-kórban az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet, és ezáltal pajzsmirigy alulműködést okoz, addig a Graves-kór során az immunrendszer támadása a pajzsmirigy túlműködését eredményezi.
Ez az állapot szintén erőteljes hajhullást okozhat, így ha bármilyen pajzsmirigy betegségre gyanakszol, érdemes szakértői segítséget kérned.
Rheumatoid arthritis: A krónikus ízületi gyulladás önmagában nem befolyásolja negatívan a haj állapotát, azonban a betegség tüneteinek enyhítésére alkalmazott gyógyszerek igen.
Ezt az állapotot gyakran metotrexát vagy leflunomid alkalmazásával kezelik, amelyek elnyomják a krónikus gyulladást, azonban hajhullást is eredményezhetnek: míg a metotrexátot szedők körülbelül 1-3%-a, addig a leflunomidot szedők 10%-a tapasztal hajhullást.
A gyógyszeres kezelés felfüggesztésével csillapítható a hajhullás mértéke.
Pikkelysömör: Olyan krónikus gyulladással járó bőrbetegség, amely a bőrsejtek gyors növekedését és felhalmozódását okozza a bőrön, ami viszkető, hámló, vörös foltokat eredményez.
A pikkelysömör a fejbőrt is érintheti, ebben az esetben hajhullást is okozhat.
Crohn-betegség és gyulladásos bélbetegség (IBD): Ezek a betegségek az egész emésztőrendszert érintik, beleértve a gyomrot és a bélrendszert is.
Bár mindkét állapot hajhullást eredményezhet, annak kialakulása nem világos teljesen, hiszen az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaként vagy táplálkozási hiányosságok eredményeképp is jelentkezhet.
Lichen planopilaris: A lichen planopilaris a fejbőrt érintő gyulladásos bőrbetegség, amely érzékeny, viszkető vagy fájó fejbőrt okozhat, emellett foltos hajhulláshoz is vezethet.
Mivel ez a betegség tartós hajvesztés eredményezhet, érdemes minél előbb szakember segítségét kérni a kezelésben.
Szkleroderma: A szkleroderma, más néven szisztémás szklerózis olyan autoimmun betegség, amely többek között fokozott hegesedéssel jár.
Ami tehet, ha autoimmun betegség okozta hajhullással küzdesz?
Autoimmun betegségek okozta hajhullás esetében fontos a kiváltó betegség kezelése is, így mindenképp átfogó kivizsgálásra lesz szükséged.
Fontos, hogy a hajhullás észlelése után minél előbb fordulj szakemberhez, így gyorsabban és hatékonyabban szüntetheted meg a hajhullást.
A Denza lézeres hajkezelési protokoll során a hajhullás mögött rejlő okokat is kivizsgáljuk, ráadásul ezek kezelésére is lehetőséged van helyben, így nem kell orvosi rendelőkben töltened az idődet.
Sokan csak akkor fordulnak fogorvoshoz, amikor a fogszuvasodásnak látható jelei vannak, illetve éles fájdalmat éreznek a fogakban.
Azonban góc teljesen észrevétlenül is kialakulhat, melynek nincsenek előjelei, ezért is fontos rendszeresen fogorvoshoz járni és időnként röntgenfelvételt is csináltatni.
• elő nem bújt fogak - pl. A fogászati góc felderítése ma már nem okoz gondot, hiszen röntgenfelvétel könnyen kimutatja a problémás fogat, amelyet ezt követően kezel egy fogorvos.
Érdekesség, hogy fogászati góc esetén a másodlagos tünetek erősebbek lehetnek, ilyen például az ekcéma, allergiás bőrkiütések, szív- és érrendszeri betegségek, szemgyulladások egyes típusai, ízületi gyulladások, érgyulladások, vesegyulladásos megbetegedései, légzőszervi betegségek, emésztőrendszeri megbetegedések, idegrendszeri problémák és a fejfájás.
Ezenkívül gyakori tünet a foltos hajhullás, mely során a fejbőrről kör vagy ovális alakban hullik ki a haj.
A foltos hajhullás hátterében többnyire a szervezetben lévő gyulladás, vagy autoimmunbetegség áll.
A foltos hajhullásra jelenleg nincs gyógymód, azonban sok esetben magától elmúlik.
2. Előfordulhat, hogy egy-egy felsőlégúti betegségből nehezen gyógyulunk ki, visszatérő tüneteket kínoznak és emellé hajhullás is társul.
Ilyen esetben előfordulhat, hogy gócpontot kell keresni, ugyanis a szájüreg szomszédságában több olyan tájék van, ahol a kórokozók huzamosabb ideig rejtőzködnek.
Ilyenek: a krónikus mandulagyulladás, az idült arcüreggyulladás a középfül idült gyulladása, góc az orrgaratban.
Ezek mindegyike, de főleg a mandulagyulladás okozhat hajhullást és fáradékonyságot, valamint levertség érzést.
Góc akkor is kialakulhat, ha már a beteg mandulát eltávolították, de marad egy gyulladásos maradvány a helyén.
A szakemberek ilyen esetben is röntgenfelvétellel mutatják ki a gócpontot.
3. Vesegyulladásról akkor beszélünk, amikor gáttájékon hüvelyen keresztül, vagy a prosztatán felfelé haladnak baktériumok és elérik a húgyhólyagot, húgyvezetéket majd a vesemedencét.
A vesegyulladás lehet krónikus (idült) vagy akut (heveny gyulladás).
Az akut vesegyulladás többnyire gyerekeknél alakul ki, bakteriális fertőzés hatására.
Ezzel szemben a krónikus gyulladás veleszületett betegség, de később is kialakulhat különböző betegségek hatására pl. prosztata daganat, vagy cukorbetegség miatti magas vérnyomás okozza, illetve a krónikus vesegyulladás az akut vesegyulladás szövődménye is lehet.
Sajnos sokszor a kiváltó tünetek valódi okára csak később derül fény, de azért van néhány figyelem felhívó jel.
Ilyen a bokaduzzadás, duzzadt végtagok, izomgörcsök, viszkető és szárazbőr, hányinger hajhullás vagy az álmatlanság.
4. Nőknél: petefészek gyulladás, ciszta.
A petefészek gyulladás igen ritkán fordul elő, rendszeresen szexuális életet folytató nők esetében mindössze 5 %-uknál fordul elő akut petefészekgyulladás.
A krónikus petefészek gyulladás ezrelékben mérhető.
Az akut petefészekgyulladást fertőzések okozzák, ami akár lehet egy felső légúti hurut maradványtünete is.
A hosszabb ideje fennálló krónikus petefészek gyulladás kialakulhat méhen belüli fogamzásgátló eszköz, vagyis spirál miatt is, de ugyanúgy okozhatja fertőzés, akárcsak az akut petefészek gyulladást.
Gyakori, hogy főként olyanoknál üti fel a fejét a betegség, akik gyakran cserélgetik partnerüket.
Férfiaknál a prosztata gyulladás jelentősen ronthat az életminőségen, ezért fontos, hogy megfelelő kezelésben részesüljön a páciens.
A prosztata gyulladás kialakulhat nemi betegségből adódóan, fertőzések miatt, illetve több kisebb trauma hatására is.
A betegséget nehéz felismerni, mivel általában tompa alhasi fájdalom a fő tünet, ami diskomfortérzést eredményez.
Ez később sajnos kihatással lehet a szexuális életre és az emberi kapcsolatokra is.
Amikor hajvesztéssel szembesülünk, hajlamosak vagyunk egyből az azonnali, külsőleges megoldások és hajvitaminok felé fordulni, azonban ha mélyebbre ásunk a haj biológiájában, akkor rájövünk, hogy elsődlegesen máshol kell keresnünk a megoldást.
A táplálkozás és a bélrendszer egészsége kiemelt fontossággal rendelkeznek a haj egészségének megőrzése szempontjából.
Az emésztőrendszer az egyik legnagyobb szervrendszer, amely elképesztő munkát végez: életünk alatt körülbelül 60 tonna élelmiszer halad át rajta, valamint számtalan káros mikroorganizmus, ami veszélyeztetheti a bélrendszer egészségét.
A gyomor-bél traktusban élő mikroorganizmusok összességét mikrobiótának vagy mikrobiomnak nevezzük, az emberi szervezettel bonyolult és kölcsönös kapcsolatban élnek, számukat nagyjából 38 billióra becsülik.
A bélrendszer egészségének, természetes egyensúlyának felborulása hajhulláshoz vezethet, azonban a mikrobiom egészségét számtalan tényező befolyásolhatja, több okból is zavar keletkezhet ebben a finomhangolt, összetett rendszerben.
Nem véletlen, hogy az antibiotikum kúra mellé minden esetben probiotikumok szedését is javasolja az orvos, hiszen az antibiotikumok szó szerint elpusztítják a bélflórát, ezzel felborítva az egészséges bélműködést.
Az antibiotikumok emellett kimeríthetik a szervezet B-vitamin raktárait, valamint csökkenthetik a hemoglobin termelését is, ami befolyásolhatja a haj növekedését is, hiszen a hemoglobin felelős az oxigén szállításáért a vérben.
A hemoglobin tartósan alacsony szintje vérszegénységet is okozhat, aminek eredménye többek között erőteljes hajhullás is lehet.
Helytelen táplálkozás hatására a káros baktériumok kiszorítják a jótékony bélbaktériumokat, ennek következtében a jótékony baktériumok nem képesek az egészséges hajnövekedéshez szükséges tápanyagok előállítására.
A szervezetben fellépő gyulladás csökkentésére a szervezet egy hormont, az úgynevezett DHT-t (dihidrotesztoszteron) szabadít fel, amely bár nagyon hatékony a gyulladás elleni küzdelemben, a hajtüsző meszesedését, a szőrtüszőt borító bőrrész hegesedését is okozza, és ennek eredményeként pedig a hajtüsző miniatürizálódásához is vezethet.
A szőrtüsző méretének csökkenésével kevesebb tápanyagot és oxigént is képes felvenni, így a folyamat során a szőrtüsző egyre szűkül, a hajszálak pedig nem tudnak felszínre törni.
Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a saját sejtjeit támadja meg, bizonyos autoimmun állapotok esetén ezek a sejtek a hajnövekedésért felelős szőrtüszők is lehetnek, ami extrém mértékű hajvesztést eredményez, például a gyermekkorban jellemző foltos hajhullás hátterében is autoimmun folyamatok állnak.
Abban az esetben, ha az immunrendszer sérül a bélmikrobiom felborulása miatt, a test a tápanyagokat a létfontosságú szervekhez fogja szállítani, illetve elvonja a tápanyagokat azoktól a helyektől, ahol nem létszükségletű a jelenlétük, például a fejbőrtől is.
A bélmikrobiom a hormonok termelését is szabályozza: jelzések által tudatja a szervezet mirigyeivel, hogy az egyes hormonokból mennyit kell termelnie és felszabadítania a szervezetnek a megfelelő működéshez.
Tehát a belek befolyásolják a hormonok szintjét, többek között hatással vannak az ösztrogén, a pajzsmirigy hormonok és az alvási ciklust szabályozó melatonin szintjére is.
Ezenkívül a belek szabályozzák a haj növekedési szakaszait, a haj életciklusának átmeneteit is.
Az immunitás felépítéséhez és szabályozásához is szükséges B-vitamin előállításáért is a bélrendszer felelős, a a B-vitamin hiánya pedig a haj egészségügyi problémáihoz vezethet.
A B1 vitamin hiánya letargiához, kimerültséghez vezethet, ebben az esetben a szervezet nem vesz részt a hajnövekedési funkció támogatásában, hiszen energiáit más problémák megoldására fordítja.
A B3 vitamin hiánya bélgyulladáshoz, hasmenéshez és dermatitishez vezethet, amelyek együttes eredménye a fejbőr és a szőrtüszők gyulladása, a hajnövekedéshez szükséges tápanyagok rossz felszívódása, valamint az ezek eredményeképp létrejövő erőteljes hajhullás is lehet.
A B6 vitamin, vagy más néven biotin elsődleges szerepe a szervezetben, hogy segítse az elfogyasztott élelmiszerek energiává alakítását, valamint elősegítse a a hajat, bőrt és körmöket alkotó fehérje, vagyis a keratin termelődését.
A bél mikroflórája kulcsszerepet játszik az egészséges immunrendszer támogatásában, az egészséges immunrendszer pedig segít a megfelelő hajnövekedéshez szükséges tápanyagok fejbőrhöz való eljuttatásában, illetve hatással van a hajnövekedéshez elengedhetetlen vitaminok és mikroelemek előállítására és szintézisére is.
A bélrendszer egészségének megőrzése érdekében elegendő mennyiségű fermentált élelmiszert kell fogyasztanunk, hiszen ezek tápanyagként szolgálnak a bélrendszerben található jótékony baktériumok számára.
Érdemes étrendünket vitaminokkal és omega-3 zsírsavakkal kiegészítenünk, valamint alapvető vitaminokban és mikrotápanyagokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztanunk.
Ilyen élelmiszerek például a hüvelyesek, a diófélék és a zöld leveles zöldségek is.
A halak, a tojás és a sovány húsok is hozzájárulnak a megfelelő mikrobiom fenntartásához, ezáltal támogatják az egészséges hajnövekedést is.
Fontos a feldolgozott élelmiszerek kerülése, valamint a káros szokások, például az alkoholfogyasztás és a dohányzás minimalizálása is.
A szervezetnek emellett szüksége van olyan élelmiszerekre, mint a kefir, a kimchi és a savanyú káposzta, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával járó rostok.
A kiváltó tényezők kezelése minden esetben kiemelt fontossággal bír, azonban a hajhullás okától függetlenül is alkalmazhatunk hajhullás csökkentő terápiákat.
A lézeres hajstimuláció segítséget nyújthat a rossz bélflóra okozta hajhullás kezelésében is, az orvosi háttérrel és modern eszközökkel végzett kezeléssorozat garantált sikert eredményez a hajhullás csökkentésében.
Ezen felül az Aesthetica Orvosi Központ átfogó kezelést nyújt, így nemcsak a hajhullás kiváltó okainak felderítésében és a hajhullás kezelésében nyújt segítséget, hanem a hajvesztés mögött húzódó okok kezelésében is.
RólunkCsúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunkban a komplex kezelésekre és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatására törekszünk.
BejelentkezésKérj időpontot vagy ingyenes visszahívást!
A gyulladásos bélbetegségek (angolul: Inflammatory Bowel Diseases - IBD) a bélrendszer egy részét vagy teljes egészét érintő krónikus (idült) gyulladásos kórképek.
Ide soroljuk a Colitis ulcerosa-t, a Crohn betegséget, valamint egyéb, nem besorolható gyulladásos bélbetegségeket.
A gyulladásos bélbetegségek egymástól az orvosi diagnózis felállítása után különíthetők el.
A betegség diagnosztizálása rektoszkópia (végbéltükrözés) segítségével történik.
Jellemző tünete a bélnyálkahártyán előforduló fekélyek, véres, nyákos hasmenés, valamint a székelés előtti hasi görcsök.
Az akut fellángolás időszakában akár napi 30 széklet is előfordulhat, amelyet láz, fogyás, valamint vérszegénység kísérhet.
Gyakori szövődménye a máj elzsírosodása, valamint rosszindulatú elváltozások, ezért a teljes gyógyulás csak sebészeti úton, a vastagbél teljes eltávolításával érhető el.
A vastagbél eltávolítása miatti következmény a sztóma lesz, ami a tápcsatorna sebészeti úton történő kiszájaztatását jelenti.
A Colitis ulcerosa kezelése igen összetett folyamat, amelynek szerves része a gyógyszeres terápia (pl. A Crohn betegség rendszerint lassan alakul ki, de a teljes bélrendszer érintett lehet, egészen a szájüregtől kezdve a végbélig bárhol előfordulhat.
A diagnózis kolonoszkópia (vékonybél tükrözés) segítségével állítható fel.
A betegség jellemzője, hogy gyulladt és ép szakaszok váltják egymást a teljes tápcsatornán keresztül.
Gyakori tünetei a krónikus, fájdalmas, ritkán véres hasmenés, a zsírszéklet, az étvágytalanság, valamint a hasi görcsök.
Az akut fellángolás időszakában szintén jellemző a napi 30-sori székletürítés, a láz, továbbá a testtömegvesztés.
A Crohn betegség szövődményei lehetnek szűkületek, sipolyok, tályogok, valamint vesekő és/vagy epekő kialakulása.
A teljes gyógyulás a bélszakaszok műtéti eltávolításával sem érhető el, a kiújulás ugyanis igen gyakori.
Ennek a bélbetegségnek a kezelésére is jellemző a gyógyszeres kezelés (pl. szteroidok, immunszuprenszánsok, antibiotikumok, görcsoldók, láz- és fájdalomcsillapítók, szalicilsav származékok stb.), a diéta és szövődmények.
Azon túl, hogy a beteg ember életminőségét nagyban rontják a gyulladásos bélbetegségből fakadó panaszok, nagymértékű tápanyaghiány is kialakulhat esetükben, ugyanis a bevitt táplálék nem tud megfelelően hasznosulni.
A gyulladt bélszakaszokon keresztül a tápanyagok felszívódása csak csekély mértékben valósul meg.
Ezen kívül fehérjehiány is kialakulhat, ugyanis fokozott lesz a nitrogénvesztés a napi többszöri székletürítés miatt.
Ahhoz, hogy a sérült szöveteg megfelelően regenerálódjanak (újjáépüljenek), emelkedettebb lesz a fehérjeigény, de a felszívófelületek csökkenése miatt viszont nem jut kellő fehérjéhez a szervezet.
D-vitamin és K-vitamin hiány is jellemző lesz az epesók és a felszívófelületek csökkenése miatt.
A szervezet folsavtartalma is hiányt szenved a nem megfelelő felszívódás miatt, egyrészt azért, mert a felszívófelület csökkent, másrészt azért, mert a terápiában alkalmazott bizonyos gyógyszerek gátolják a folsav bélrendszeren keresztüli felszívódását.
Mivel a gyulladás időszakában a zöldségek és gyümölcsök bevitele korlátozott lesz a puffasztó hatásuk miatt, gyakran alakulhat ki a beteg egyéneknél C-vitamin hiány is.
A B12-vitamin felszívódás is zavart szenvedhet a csípőbél eltávolítása miatt.
Ezen kívül gyakran alakul ki hiányállapot az ásványi anyagok esetében is, melyek közül a legnagyobb problémát a krónikus vashiány okozhatja.
A vashiány elsősorban a tápanyagbevitel csökkenése, a tápanyagok csökkentett mértékű felszívódása, valamint a krónikus vérveszteség miatt alakulhat ki.
Ezen kívül kalciumhiány alakulhat ki a szteroidos terápia, az alultápláltság, a folyamatos hasmenés, valamint a tejtermékek csökkentett bevitele miatt.
A magnézium- és cinkhiány is az alultápláltságnak, valamint az állandó hasmenésnek köszönhető.
A gyulladásos bélbetegségek kezelésének egyik fontos mozzanata a gyógyszeres terápia mellett a betegséghez igazodó megfelelő táplálkozás.
A diéta célja az enyhülés időszakában az az, hogy a beteg ember tápláltsági állapota minél jobb legyen és, hogy a leromlott szervezetet újjáépítse.
Ezen kívül fontos, hogy ne csak a teljes testtömegre, hanem különösen a zsírmentes testtömeg felépítésére fókuszáljon a táplálkozás.
A zsírmentes testtömeg fenntartása ugyanis a szervezetnek igen energiaigényes folyamat.
Ha energiahiány alakul ki, a szervezet elsődlegesen annak a szövetnek a fenntartásáról lemondja leghamarabb, ami a legtöbb energiát igényli.
Éppen ezért gyakran alakul ki a gyulladásos bélbetegségek esetében izomsorvadás, ami az enyhülés időszakában megfelelő tápanyagbevitel mellett igen jól kezelhető.
Fontos figyelembe venni a megfelelő tápanyagellátást fehérje-, folyadék-, vitamin- és ásványi anyag veszteség pótlása, igazodva a felszívódási zavarokhoz és a felszívófelületek csökkenéséhez.
Ezen időszakban a hangsúly az élelmiszerek változatos bevitelén van, illetve azon, hogy a beteg egyén milyen élelmiszert, milyen tápanyagot tolerál a leginkább.
A fellángolás időszakában a hangsúly leginkább azon van, hogy a beteg személy egyen valamit, vagyis valamilyen tápanyag jusson a szervezetébe.
A diétára jellemző a felépítő diéta, ami azt jelenti, hogy a különböző tápanyagokat fokozatosan építjük be az étrendbe.
Először a könnyen emészthető, gyorsan felszívódó szénhidrátbevitelt helyezzük előtérbe.
A diéta következő mozzanata a fehérje beépítése lesz, majd végül legutoljára a zsiradékot építjük be az étrendbe.
Válasszunk a könnyen emészthető zsiradékok közül, mint például vaj, margarin, kókuszzsír.
Ilyenkor kerüljük a túl zsíros, fűszeres ételeket, és ízesítésnek némi sót és zöldfűszereket alkalmazzunk.
Amennyiben a felépítő diéta nem okoz javulást, és a beteg állapota tovább romlik, a megoldást egyrészt a tápszeres táplálásterápia jelentheti.
A legújabb kutatások azt próbálják bebizonyítani, hogy a bélflóra állapota igen nagy szerepet játszhat mind a betegség kialakulásában, mind pedig annak kezelésében.
A hajhullás problémája rengeteg nőt érint az élete során - legtöbbjüket jellemzően elég érzékenyen.
Fokozott hajhullásról akkor beszélünk, ha naponta 50-100 darabnál több hajszálat veszítesz el.
Érdemes figyelni a puszta mennyiségen túl a mintázat változását is: ha a szokásosnál jóval több hajat veszel észre a lefolyóban vagy a fésűben, esetleg a párnádon ébredés után, illetve ha látványosan csökken a hajad tömege, valószínűleg a hajhullás valamely formájával nézel szembe.
Vashiány +/- vérszegénység is okozhat hajhullást, például extrém megterhelés vagy hormonális változások után.
Ettől biztosan kihullik a hajam - mondjuk akkor, amikor valami elképesztő megterheléssel szembesülünk, és a népi bölcsességnek ebben az esetben nagyon magas a valóságtartalma.
Az extrém lelki vagy fizikai stressz utáni telogén effluvium jelenség a hajhullás gyakori kiváltó oka lehet.
2-3 hónap a telogén fázis hossza, ezért a megterheléshez képest hónapokkal később indul meg a hajhullás.
30 és 60 év közötti nőknél a leggyakoribb.
Amíg a stresszes állapot meg nem szűnik, próbáld támogatni a tested, amennyire csak lehetőséged van, például jó alvással és egészséges táplálkozással.
Különösen fontos, hogy próbálj meg extra pihenést beiktatni, pótold az esetleges tápanyagveszteséget.
2. A tesztoszteron számos funkcióért felelős a szervezetben, a nemi vágy szabályozásától kezdve a csontok és az izomszövetek egészségének megőrzéséig.
A szervezeted a tesztoszteront számos más hormon előanyagaként használja, és az egyik ilyen hormon a DHT.
A DHT úgy hat a hajszálaidra, hogy elsorvasztja a hajhagymákat, ennek következtében a hajszálak nem nőnek tovább, és végül kihullanak.
Ezt a hajhullást androgén alopeciának vagy női mintázatú hajhullásnak (FPHL) nevezik.
Összességében ez a hajhullás legsúlyosabb formája.
Mivel az androgén alopecia elsorvasztja a hajhagymákat, az elvesztett haj gyakran végleg eltűnik.
Nőknél a hormonális hajhullás a férfiaktól eltérő eredményekkel mutatkozik.
A férfiaknál megszokottabb a hajvonal visszahúzódás, nőknél pedig általában az egész fejbőr érintett, diffúz hajvesztés jelentkezik.
Egyszerűbben fogalmazva, valószínűleg nem húzódik visszább a hajvonal, ha női mintázatú hajhullásra hajlamos vagy, de a haj tömege észrevehetően csökken.
A lokális minoxidilt használják az androgén alopecia kezelésére nőknél, azonban a hatóanyagok korlátozott hatékonysággal rendelkeznek és káros hatásokkal járnak, és a kezelés abbahagyásával minden nyereség elvész.
A spironolaktont, egy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, általában azért használják, mert lassítja az androgenek termelését.
Egy 2015-ös tanulmány megállapította, hogy a női hajhullásban szenvedő résztvevők majdnem 75%-a a spironolakton szedése után javulást észlelt a hajhullásban.
Ez azonban egy off-label alkalmazás, és van néhány mellékhatása a fáradtságtól kezdve a szabálytalan menstruáción, a mell érzékenységén, az alacsony libidón és a depresszión át, a gyomor-bélrendszeri vérzésig.
Megfontolandó alternatívák: Cink és a zöld tea kivonatról is kis vizsgálatokban kimutatták, hogy csökkenti az 5-alfa-reduktáz mennyiségét.
A melatonin helyi spray formájában öt kisebb vizsgálat áttekintése alapján hatékony lehet a helyi oxidatív stressz és androgének csökkentésében, és csökkenti a hajhullást nem csak a hormonális hajhullás esetében, hanem esetleg más okok miatt is.
A reishi gomba gátolja az 5-alfa-reduktázt.
PCOS:TEDD RENDBE
PCOS egy olyan állapot, amely 8 nőből 1-et érint.
Jellegzetes hormonális probléma a megemelkedett tesztoszteron, ami viszont a PCOS-ban szenvedő nők mintegy 20%-ánál androgén alopéciát okoz.
A PCOS-szal összefüggő hajhullás nyilvánvaló okok miatt a legtöbb nő számára riasztó.
De mi okozza a PCOS-ban az emelkedett tesztoszteron szintet?
Az inzulinrezisztencia a bűnös az ebben az állapotban lévő nők jelentős részénél.
különleges ráhangolódásra van szükség a teljes megértéshez és a megfelelő kezeléshez.
Hogy miért lehet, hogy az inzulinrezisztencia olykor laborban nem látszik, az az, hogy a problémát olyan szinteken okozhatja, amelyek a laboreredmények alapján még a normál tartományba esnek.
Sok nőnél drámai javulás érhető el a PCOS-programban megosztott alapprotokollal, amely kiváló kiindulópont.
A PCOS potenciálisan súlyos egészségügyi következményekkel járhat, ha nem kezelik megfelelően, ezért fontos, hogy keress egy megbízható orvost, aki segít neked elindulni!
Ezenkívül fontos tudni, hogy a hajhullás gyakran az egyik utolsó terület, ahol javulást észlelünk - hónapokig is eltarthat, amíg a hormonok újra egyensúlyba kerülnek.
Ez a hormonális probléma akár önmagában, akár PCOS-val együtt hajhulláshoz vezethet.
A vércukorszint egyensúlyának helyreállítása és a gyulladás csökkentése a kulcsa az inzulinrezisztencia visszafordításának - mediterrán jellegű étrenddel és szükség esetén támogató táplálékkiegészítőkkel.
Ez nemcsak a hajhullás visszafordítása szempontjából fontos, hanem a hosszú távú egészség szempontjából is.
PCOS:TEDD RENDBE
Sok újdonsült anya tapasztal néhány hónappal a szülés után hajhullást.
Ez nemcsak, hogy normális, az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség állásfoglalása szerint nem is nevezhető valódi hajhullásnak.
A jelenség oka a hirtelen csökkenő ösztrogénszint.
A tüszők itt is nyugalmi fázisba kerülnek.
A jó hír az, hogy nem kell semmit sem tenni ellene.
Adj neki egy kis időt, folytasd a szülés előtti vitaminok szedését, és igyál minden nap egy adag csalánteát, hogy ásványi anyagokkal lásd el és támogasd a mellékveséidet.
A progeszteron hiánya számos egészségügyi problémához vezethet, és hozzájárulhat a hajhullás kialakulásához is.
A progeszteron az 5-alfa-reduktáz nevű enzim termelődésének természetes gátlója.
Ez az enzim alakítja a tesztoszteront DHT-vá, amely a hajhullást előidéző egyik fő ok mind a férfiak, mind a nők esetében.
Az egyetlen módja a progeszteron előállításának, ha minden hónapban ovulálsz, ehhez pedig az általános egészséged helyreállítására, valamint az ovuláció lehetséges akadályainak azonosítására van szükség.
Hogyan kezdhetsz ennek neki?
7. A perimenopauzában nagyon gyakori a női hajhullás vagy a haj elvékonyodása, ami a nők körülbelül 6%-át érinti.
Ahogyan a nők szervezetében csökkenni kezdenek a hormonszintek, ezzel párhuzamosan azonban nő a tesztoszteronra való érzékenység, ami hajhulláshoz vezethet.
A gyakoriság nem teszi kevésbé zavaróvá, de fontos tudni, hogy egyes nőknél ez az oka, és vagy elfogadjuk, vagy tehetünk ellene valamit.
ami általában a hormonokra való odafigyelés valamilyen formáját jelenti.
8. Mind az alul-, mind a túlműködő pajzsmirigy okozhat hajhullást, illetve elvékonyodó, töredező hajszálakat is.
Mind a Hashimoto-kór, mind a Grave-kór közismert oka a hajhullásnak, különösen az alopecia areata nevű formájának.
Valójában a hajhullás e formájának új eseteinek közel 25%-a pajzsmirigy-ellenes antitestek és pajzsmirigy-alulműködés jelenlétéhez kapcsolódik.
Megjegyzendő, hogy a cink nem csak a pajzsmirigy egészséges működéséhez fontos, hanem az egészséges pajzsmirigyműködés a cink felszívódásához is szükséges.
Csináltass egy teljes pajzsmirigy panel vizsgálatot; fontold meg a jód, szelén, cink, inozitol és más pajzsmirigy működését támogató kiegészítők használatát a pajzsmirigy gyógyszeres kezelés mellett, ha szükséges.
9. Egyes kutatások kapcsolatot fedeztek fel az endometriózis és az alopecia areata (AA) nevű autoimmun, hajvesztéssel járó betegség között.
Bár további vizsgálatokra van szükség az eredmények szélesebb körű validálásához, de egy több mint 35 000 endometriózisos beteg bevonásával végzett vizsgálat az alopecia areata fokozott kockázatára utal ebben a betegcsoportban.
10. Bár a Mirena és a hajhullás közötti kapcsolatra vonatkozó kutatások hiánya miatt a statisztikák még mindig korlátozottak, ez egy ismert mellékhatás.
Más hormonkezelések, például az endometriózis, a mióma esetében, a csak progesztin tartalmú fogamzásgátlók és az endometriózis kezelésére használt GnRH-analógok, valamint egyes kemoterápiás protokollok részeként alkalmazott gyógyszerek szintén hajhullást okozhatnak.
Ez eleinte nem biztos, hogy nyilvánvaló, így előfordulhat, hogy a hónapokkal később kezdődő hajhullást nem hozod összefüggésbe egy olyan gyógyszerrel, amelyet jelenleg szedsz, vagy amit a közelmúltban rövid ideig szedtél.
De ha a hajhullás néhány hónapon belül kezdődik, miután ilyen vagy más gyógyszereket szedtél, akkor ez lehet az oka, és általában a gyógyszer szedésének abbahagyása megállítja a hajhullást, és a növekedés újraindul.
11. A hajhullás kialakulásához leggyakrabban a cinkhiány, az A-vitamin, a vas, D-vitamin és a jód hiánya kötődik, valamint a fehérje hiánya, az alacsony esszenciális zsírsav bevitel, nyomelemek és egyéb mikrotápanyagok hiánya is hozzájárul a hajhulláshoz.
Ha hirtelen sokkal több hajszálat veszítesz el, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnod, hogy ezek mindegyikéből elegendőhöz jut-e a szervezeted.
Hogyan lehet az alacsony vasszint hormonális probléma? Az erős menstruáció, a mióma okozta vérzés mind-mind okozhatják a vasraktáraid alacsony szintjét, és ez hajhulláshoz vezethet.
Ellenőriztesd a ferritin szintet - ez a legjobb módja az alacsony vasszint kimutatásának; győződj meg róla, hogy elegendő vashoz jutsz az étrendedből, és szükség esetén szedj 30-60 mg vasat + 500 mg C-vitamint a felszívódás elősegítésére, minden másnap 3-6 hónapig, majd ellenőriztessétek újra a kezelőorvossal a szinteket.
A cél a 70 µg/l-es vagy kissé e feletti ferritinszint.
tags: #belbetegseg #miatt #hajhullas