Bevezető
Az interjúköteten keresztül feltárul Bihari György élete a fordítás mesterségében és a civil közéletben, ahol a Lovecraft- és King-könyvek fordításával szerzett példátlan hírt és a közösségi részvétel vezérelte önkormányzati tevékenységet egyaránt összeérinti.
Az eredetmondat szerint a fordítás és a fordítói munka nem csak munka, hanem világkép formáló erejű tevékenység, amelyet a jelenkori kiadói környezet határoz meg, és amelyben a szakmai közösség is egyre erősebb jogérvényesítési igényeket fogalmaz meg.
Hogyan lett a Lovecraft és King fordítója?
Tulajdonképp az Interpress Magazinnál kezdtem fordítani újságcikkeket, méghozzá spanyol nyelvből, amiből azóta sem fordítok. És amikor már itt tartottam, megkérdezték, hogy esetleg nem tudnék-e angolból is fordítani. Így kezdődött. Az Interpress megszűnt - a régi -, akkor már a kisregényeknél tartottam, és onnan rengeteg szerkesztő szétrajzott, és az ő ismeretségük segített abban, hogy munkát találjak. Ami a fantasztikusokat, és azon belül is Lovecraftot illeti, a Galaktika keresett meg. Ott kezdtem el Lovecraftokat fordítani, mivel a Galaktika adta ki az elsőket.
A Lovecraft-fordításaim csúcsáról szólva: Lovecraft számomra az első pillanattól olyan volt, mintha hosszú szabad verset olvasnék, és a szellemisége egyszerűen magyarul állt előttem. A feleségem lektorál, és alig talál hibát benne; ez a közös munka a legjobban kialakított minőséget adta. Kinget is szeretek fordítani, mert az ő írásaiban szintén erős szálak kötnek Lovecrafthoz és Bierce-hez; a Setét toronyból például egy négylapos mondatot is sikerült szó szerint megőrizni.
Közös munka a feleséggel
Ez kizárólag a feleségemmel működik. Elkezdjük általában én, majd amikor másik projekt kerül sorra, felcserélünk, és a szöveg maradéka továbbhalad a másik keze alatt. Így nincs az, hogy egyszerre több fejezetet csinálunk; mindenki a fragmentumokat lektorálja, és a szöveg marad előtérben. Ennek eredményeképpen a műfaj mint szöveg nem erőltetett saját stílust hordoz, én pedig kaméleonként igyekszem alkalmazkodni a könyv hangulatához.
Kiadói kapcsolatok és határidők
A kiadók keresnek meg, és én elfogadom a feladatokat, mert nincs más állásom. Ha egyszerre hármat adnának, mindet vállalnám, csak legyen közzépont a megélésre szolgáló forrás. Nyolc-tíz év alatt a kiadók jelentősen szétszóródtak, de három-négy komoly kapcsolat maradt fenn. A fordításból élek, és a megélhetéshez szükséges elvárásokkal szemben igyekszem megfelelni.
Mi segíti a munkát és miért érdemes fordítani?
A fordításnak értelme van: a világirodalom nyelve meghatározza a magyar olvasók világképét, ezért felelősség a jövő nemzedékeit is ennek a látásmódnak az átadása. A nyelvtudásom sem teljesen eredeti állapotú lenne, ha eredetiben olvashatnám, ezért a fordítás a világképemet vezérli. A fordítói lét öröm és munka egyszerre, és bár nem mindig könnyű, megélhetésként szolgál.
A jövő tervei és vágyai
Számos szerzőt és művet szeretnék magyarra fordítani. Tad Williams különösen vonz, és a Másvilág-tetralógiával kapcsolatban gyönyörű élményem volt, de a kiadó megszűnése miatt a többi kötetet nem tudom átvenni. Covenant-krónikák, és az első kötet megjelent valami szörnyű fantasy címen, de ezt is boldogan fordítanám. Stephen Kinget továbbra is szívesen fordítanám, ha nem ütközik problémába az Európával való üzleti kapcsolatom. A fantasy műfaja az, ami igazán testhezálló, és ebben szívesen elmerülök.
Az írói és fordítói közösség hiányai és az érdekvédelem lehetőségei
Az érdekvédelmi tényezők fejlesztése elengedhetetlen: a Műfordítók Egyesülete létrejött, de még nagyon kevés a könnenyő erő a kiadók felé. A minimum honorárium bevezetése fontos, ugyanakkor ez jelenleg még ritkán érvényesül, és inflációval szemben a megélhetés egyre nehezebb. A fordítók egyedül állnak ki a kiadók és a piac ellenében; sztrájk nem lehetséges, mert nincs közvetlen társadalmi védőháló. A közösség erősebb összefogásával és a reformokkal előnyös lehet a jövő számára.
Az önkormányzati és civil tevékenység is fontos: például a C8 szervezet alapítása és működése igazolja, hogy a részvételi demokrácia és a közterek megóvása, a közösségi projektek megvalósítása mind hozzájárul a városrész fejlődéséhez. A Civilek Józsefvárosért Egyesület és társai példát mutatnak arra, hogyan lehet a helyi közösség beleszólását és részvételét erősíteni.
Rövid összefoglaló adatok
Józsefvárosban a közösségi részvétel és a városfejlesztés egyre meghatározóbb; a C8 néven bejegyzett egyesület 2020 őszén alakult, elnökségében olyan tagokkal, mint Mező Ágnes és Vass László. A szervezet részt vett zöldítésben, társadalmi rendeletek alakításában és közösségi kertek létrehozásában. Az önkormányzati munka és a közösségi mozgalom közös célt szolgál: a részvételt és a felelős állampolgári részvételt erősíteni a kerületben.
Az említett történetek és tevékenységek mutatják, hogy a fordítás és a közösségi munka összefonódhat: a nyelvi alkotások és a polgári részvétel egyaránt formálják a kultúrát és a környezetet.