Mentális retardáció alatt a szellemi képességek terén való elmaradást értjük. Régebbi nevén értelmi fogyatékosságnak nevezték, ma már a kevésbé pejoratív intellektuális képességzavar fogalom használatos. A BNO-10 "abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés"-t ért alatta, amelyre a készségek romlása jellemző. Ezek a készségek a fejlődés során jelennek meg és az intellektus minden szintjét érintik. Ide tartoznak például a kognitív, a nyelvi, a mozgásbeli, vagy a szociális készségek (BNO-10, 1998).
Definíció, diagnózis és a BNO/DSM megfeleltetése
"A retardáció létrejöhet más mentális, vagy fizikai állapottól függetlenül. A mentális retardáció mértékét hagyományosan az intelligencia-tesztekkel határozzuk meg. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától." (BNO-10, 1998. p. 119.)
A DSM-5 leírása sokkal részletesebb az előzőeknél. Itt már intellektuális képességzavar néven szerepel (az értelmi fejlődés zavaraként) és a 77 kód alatt szerepel. "Az intellektuális képességzavar (értelmi fejlődés zavara) olyan zavar, mely a fejlődési időszakban jelenik meg mind az az intellektuális, mind az adaptív működés elvont gondolkodást igénylő, társas és gyakorlati területein. A következő három kritériumnak teljesülnie kell: A. Az értelmi képességek, mint a gondolkodás, problémamegoldás, tervezés, elvont gondolkodás, ítéletalkotás, iskolai ismeretszerzés, a tapasztalatokból való tanulás képességének zavara, amelyeket a klinikai vizsgálat és az egyéni standardizált intelligenciateszt egybehangzóan erősít meg. B. Az alkalmazkodási funkciók hiányosságai miatt a személyes függetlensége és szociális felelőssége elmarad az életkor szerinti és a szociokulturálisan elvártaktól. Folyamatos támogatás nélkül az alkalmazkodási hiányosság egy vagy több napi tevékenységben akadályozza a működést... C. Az intellektuális és az adaptív működés hiányossága a fejlődési időszakban jelenik meg." (DSM-5, p.76)
A DSM-5 is négy kategóriát különít el a zavaron belül: Enyhe - 317 kód (ez felel meg az F70-nek a BNO-ban). Mérsékelt - 318.0 kód (ez az F71 BNO-kód megfelelője). Súlyos - 318.1 kód (az F72 BNO kód alatt jelölt zavar megfelelője). Igen súlyos - 318.2 (F73 kód alatt szerepel a BNO-ban).
A BNO F70 kategória (enyhe mentális retardáció) jellemzői
Enyhe mentális retardáció - F70: 50-69 közötti intellektus esetén beszélhetünk erről a kategóriáról. Enyhe szint esetén a gyermeknek komoly nehézséget okoz az iskolai kultúrtechnikák, az olvasás, írás, matematika elsajátítása. Az idő és a pénz fogalma sem mindig megragadható számukra. Felnőttek esetén károsodás figyelhető meg a végrehajtó funkciók működése (tervezés, stratégiák kiválasztása, kognitív rugalmasság, fontossági sorrend megállapítása), valamint az elvont gondolkodás terén. Sérül a rövid távú emlékezet. Az absztrakt gondolkodás is nehezített. Szociális interakciók terén is elmaradás tapasztalható kortársaikhoz képest; nem tudják pontosan észlelni a társas jelzéseket. Nyelvhasználatukra a konkrét fogalmak használata jellemző, valamint nyelvfejlődési elmaradás is előfordulhat. A viselkedés és az érzelmek szabályozása terén problémáik lehetnek, ami nehézséget okozhat a kortársakkal való kapcsolataikban. Gyakran hiszékenyebbek is, mint mások, mert társas ítéletalkotásuk nem eléggé érett. Öngondoskodásuk az életkornak általában megfelelő, ugyanakkor az összetettebb feladatok elvégzéséhez már segítséget igényelnek (pl. pénzügyek intézése, banki ügyintézés, gyermekneveléssel kapcsolatos szervezési teendők, bevásárlás). Egészségügyi és jogi kérdésekben is több támogatást igényelhetnek, mint kortársaik.
Röviden a középsúlyos, súlyos és igen súlyos szintekről
Közepes mentális retardáció - F71: IQ 35-49 esetén mondhatjuk az értelmi sérülést közepesnek. Mérsékelt szint: az elvont gondolkodás minden téren elmaradást mutat az életkornak megfelelő szinthez képest. Nyelvi fejlődés terén már kis korban is elmaradás tapasztalható, illetve más készségek is lassabban fejlődnek. Iskoláskorban a kultúrtechnikák elsajátítása jelentősen lassabb. Több területen képesek a megfelelő önellátásra, de az önállóság kialakításához hosszabb időre van szükség.
Súlyos mentális retardáció - F72: 20-34 közötti intellektus esetén. Súlyos szint: az elvont gondolkodás csak igen korlátozott mértékben fejlődik ki; az írott nyelvet, a számokat, az időhöz és a pénzhez kapcsolódó fogalmakat csak csekély mértékben tudják értelmezni, ezért folyamatos gondviselésre van szükségük. Nyelvi- és beszédkészségük alacsony szintű, közléseik többnyire egy-egy szóból állnak.
Igen súlyos mentális retardáció - F73: 20 alatti intellektus-érték esetén. Fogalmi készségeik a fizikai környezetre irányulnak, szimbolikus folyamatokra nem terjednek ki. A beszédet és a gesztusokat nagyon korlátozott szinten értik meg. Az élet minden területén másokra vannak utalva.
Okok és kockázati tényezők
Az intellektuális képességzavar hátterében több ok is állhat: genetikai ok, kromoszóma-rendellenesség (Down-szindróma), terhesség alatti fertőzés, terhesség alatti drog / alkoholfogyasztás, koraszülöttség, szülés közben fellépő komplikációk (oxigénhiányos állapot), koponyasérülés, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás stb. A leggyakoribb, hogy idegrendszeri sérülés talaján alakul ki az intellektuális képességzavar valamelyik szintje.
Életkori jelek és fejlődési jellemzők
Az intellektuális képességzavarra utaló jellegzetességek a különböző életkori szakaszokban:
- Csecsemőkor: nehézségek a gyermek gondozásában, a baba nehezen adaptálódik, az etetés, alvás nehézkes. Lehetséges nyelési, vagy rágási nehezítettség. Elmaradás tapasztalható a mozgás fejlődésében, az egyes szakaszok később jelennek meg, vagy ki is maradnak.
- Kisgyermekkor: alacsony érdeklődést mutat a környezet tárgyai iránt, figyelme nem kitartó. Az emlékezeti folyamatok lassabbak, a mozgásfejlődés elmaradása a nagy- és finommozgásban. A beszédfejlődés később indul, a szókincs lassan bővül, a nyelvtan nehezen épül ki.
- Iskoláskor: térben és időben nem megfelelő tájékozódás, számfogalom korlátozottsága. Az olvasás-, írás- és matematika elsajátítása lassabb, gyakran több évig tart az alapok elsajátítása.
Vizsgálat és diagnosztika folyamata
Az intellektuális képességzavar tényét és súlyossági szintjét a szakértői bizottságok állapítják meg. A gyermek komplex (orvosi-pszichológiai-pedagógiai) vizsgálaton esik át. A szakértői bizottság tagjai között pszichológusok, gyógypedagógusok találhatóak, akik képzett szakemberek a diagnosztika terén.
- A mérést megelőzően történik az orvosi vizsgálat, amelyen kizárják az érzékszervi-, mozgássérülés és egyéb betegségek tényét.
- Anamnézis felvétele: interjú a szülővel a terhesség, szülés és korai fejlődés jellemzőiről, korábbi betegségekről, sérülésekről.
- Pszichológiai vizsgálat: standardizált, életkornak megfelelő pszichometriai teszt (WISC-IV, Raven, SON, stb.) alkalmazása, amely alapján megkapják a gyermek általános intelligenciájának értékét.
- Pedagógiai vizsgálat: az általános tájékozottság, térbeli-időbeli tájékozódás, számolás, olvasás és írás vizsgálata; a tanulási képességek felmérése.
A fentiekből világosan kiderül, hogy intellektuális képességzavart csak standardizált, megfelelő vizsgálati helyzetben felvett intelligenciateszt alapján állapíthatnak meg. Az intelligenciavizsgálaton kívül természetesen orvosi, pedagógiai és egyéb vizsgálatokra is sor kerül a szakértői bizottság.
Oktatás: mely intézmények és tantervek érintettek? (szakiskola, készségfejlesztő iskola)
Enyhe fokú intellektuális képességzavar esetén a gyermek a legtöbb esetben többségi óvodába jár. Az iskolaválasztás során leggyakrabban szegregált intézményben tanulnak (ennek megfelelője volt régen az úgynevezett kisegítő iskola). Ezekben az iskolákban a gyermekek kis létszámú osztályokban, a saját ritmusuknak megfelelően, kiterjedt eszközhasználattal, habilitációs foglalkozások biztosításával általában sikeresen képesek tanulni.
Ritkább esetben többségi iskolába járnak, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az iskola biztosítja a gyermek számára a speciális tankönyvek használatát, valamint az eltérő tanterv szerinti előrehaladást, valamint utazó gyógypedagógus által részesülnek a habilitációs foglalkozásokban.
Mérsékelt IKZ esetén a gyermekek egy része többségi, más része speciális óvodába, vagy óvodai csoportba jár. Az iskolaválasztás idején többnyire szegregált intézményben kezdik meg tanulmányaikat, ahol a számukra kidolgozott, speciális tanterv szerint haladnak. Ritka esetben a feltételeket biztosító többségi iskolába is járhatnak. A súlyosabb fokozatok esetén a gyermeknek képzési kötelezettsége van, amelyet vagy erre a célra specializálódott intézményekben, vagy otthoni ellátás keretében, utazó pedagógus által vesz igénybe a gyermek.
Tantervi modellek és kódok az oktatásban
Pál-Bártfai Krisztina szerint tantervből kétféle van és a kétféle tanterv mellett van még a fejlesztő nevelés-oktatás, tehát háromféle modell szerint tanítják, gondozzák, fejlesztik a fogyatékkal élő gyerekeket. Létezik még F79 kóddal a ’nem osztályozott mentális retardáció’. A TANAK az enyhe értelmi fogyatékosokhoz igazított, könnyített. Ettől még egy fokkal jobban könnyített az ÉRTAK, akik középsúlyos gyerekeket fogadnak. Ez a fajta nevelés sajnos már sokkal ritkább, mint az előző kettő és nincs minden gyógypedagógiai iskolában sem.
A besorolás valóban csak az értelmi kódot veszi alapul, mint a taníthatóságnak egy alapját. Régebben a gyógypedagógia meghatározott egy vezető fogyatékosságot. Ma ez már egy meghaladott gondolkodásmód. Mivel a halmozottan sérült gyerekeket fogadó intézmények között nem túl nagy a választék ezért nem csak azt kell figyelni, hogy melyik intézmény melyik terület - pl. látás - szerint nyújt megfelelő ellátást.
Integráció, inklúzió és a szakértői döntés szerepe
Pál-Bártfai Krisztina: Enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek sok esetben integrálható, de ezt is meg kell ítélje a szakértői bizottság. Előállhat olyan helyzet, hogy értelmileg enyhén érintett, de például aliglátó a gyermek és akkor már azt látjuk, hogy neki kudarc lenne, ha integrációban maradna, vagy nem lehetne számára a megfelelő oktatási feltételeket biztosítani. Előfordulhat, hogy egy gyereknek több fogyatékossága van és bár önmagában egyik sem éri el a súlyos fokot, de a több fogyatékosság együttes jelenléte miatt az a tanterv, amit pusztán az értelmi képessége határozna meg, túl nagy terhet helyezne rá. Ilyenkor elméletben járható út lenne, hogy eggyel „lejjebb lép”, könnyítünk a tanterven.
Az iskolaválasztásnál fontos, hogy a szakértői bizottság döntése, szakorvosi vélemény és az intézményi feltételek együtt határozzák meg, hol és milyen tanterv szerint folytathatja a gyermek az oktatást. Friss információ szerint az elmúlt egy évben a BNO kódok már csak az orvosi papírokon, tehát az ambuláns vizsgálati lapokon jelenhetnek meg. Pál-Bártfai Krisztina: Az értelmi fogyatékosság diagnosztizálása során a megyei szakértői bizottságnak szakorvosi véleményre van szüksége. BNO kódot csak orvos adhat.
Képességek, fejlesztés és korai intervenció
A szakkönyv szerint az intellektuális képességek a tréning és rehabilitáció által javíthatóak. Az intellektuális képességeket vizsgáljuk; az IQ magában foglal számos gondolkodási, műveletvégzési, tudásszervezési készséget verbális és nem verbális képességterületeken egyaránt. Részét képezi a gyermek alkalmazkodókészsége is az adott feladathelyzethez.
Az intellektuális képességzavar során sem szabad elfelejtkeznünk a korai fejlesztés fontosságáról, sőt, itt kiemelt szerepet kap. Az időben elkezdett mozgás-, kognitív- és beszédfejlesztés sokat lendíthet a gyermek állapotán, aktuális fejlettségi szintjén. Az óvodai évek után, az iskolában kapott egyéni fejlesztő foglalkozások célja szintén a sérült, kiesett képességek kompenzációja, ezáltal az iskolai sikeresség támogatása.
Gyakorlati tapasztalatok, jó gyakorlatok és intézményi élet
A szakmai rendezvények és pályázati programok célja az volt, hogy a továbbképzéseken megszerzett ismereteket megosszák az intézmény és a térség integrációban dolgozó pedagógusaival, ezzel támogatva a sajátos nevelési igényű, illetve eltérő fejlődésmenetű gyermekek eredményesebb nevelését-oktatását. Az előadások során a résztvevők gyakorlati módszereket, alkalmazható pedagógiai ötleteket és szakmai tapasztalatokat ismerhettek meg, amelyek közvetlenül beépíthetők a mindennapi pedagógiai munkába.
Példák a gyakorlati munkára az intézmény életéből: autista tábor kutyaterápiával és zoopedagógiával, múzeumlátogatások, természeti és környezetvédelmi projektek, sportnapok, regionális versenyek, Szakreggeli programsorozat a szakiskolásoknak, valamint pályaorientációs kiállítások és gyakorlatorientált szakmabemutatók. Ezek a programok hozzájárulnak a tanulók rutinjának, szociális készségeinek és munkavállalói kompetenciáinak fejlesztéséhez.
Óvodai és iskolai ellátás, beiskolázás és adminisztráció
A tanköteles korú SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek óvodából vagy korai fejlesztésből érkezhetnek az iskolába. Az osztályozáshoz, a besoroláshoz, hogy ezen belül ki, hova, milyen tagozatra kerülhet, kelleni fognak a kódok, pontosabban a kategóriák. Itt, a tankötelesség előszobájában kapcsolódik össze az egészségügy és az oktatásügy. Az iskolai beiratkozáshoz gyakran szükséges a megyei szakértői bizottság intézménykijelölő határozata.
A pedagógusok és gyógypedagógusok tapasztalatai szerint a nem megfelelő besorolás miatt gyermekek előfordulhat, hogy nem bírják a kijelölt tanterv tempóját, és emiatt új intézményt kell keresni később. A szakmai együttműködés egészségügy és oktatás között kulcsfontosságú lenne a megfelelő elhelyezés és hosszú távú támogatás biztosításához.
Támogatások, fejlesztési lehetőségek és közösségi programok
A helyi és országos pályázatok, civil kezdeményezések és egyesületek (pl. Élethíd Segítőkutya Alapítvány, Marokbaba Kft., OTP Bank önkéntesei) fontos kiegészítő források és programok megvalósítói lehetnek. A programokon való részvétel (sportnapok, táborok, terápiás és élménypedagógiai foglalkozások) növeli a tanulók szociális beilleszkedését, önbizalmát és kompetenciáit.
Gyógypedagógiai szakmai találkozó a Tündérkert Tagóvodában
Tantervi kérdések a szakiskolai képzésben
A szakiskolai tanulók esetében gyakori kérdés, hogy szükséges-e speciális tanterv. A gyakorlat szerint a szakképzésben alkalmazkodni kell a tanulók képességeihez; a szakmai tartalom egy része elsajátítható, de a közismereti tárgyak és a vizsgakövetelmények alkalmazkodása is fontos. A szakiskolai évek végén a tanulók gyakran a munka világába lépnek, vagy továbbtanulnak; ezekhez a célokhoz a pedagógiai rendszernek rugalmasan kell alkalmazkodnia.
Összegzésként (nem külön című záró rész)
Az F70 kód (enyhe mentális retardáció / intellektuális képességzavar) meghatározása, diagnosztikája és oktatási ellátása komplex feladat, amely multidiszciplináris szakértői munkát, célzott fejlesztést és rugalmas oktatási megoldásokat igényel. A korai intervenció, a megfelelő besorolás, a szakértői döntések és az intézményi feltételek együtt határozzák meg, hogy a gyermek hogyan fejlődhet, milyen oktatási úton folytathatja tanulmányait, és milyen támogatásokra lesz szüksége az önálló élethez vagy a munkavállaláshoz.
| Szint | BNO kód | IQ tartomány | Fő jellemzők |
|---|---|---|---|
| Enyhe | F70 | 50-69 | Iskolai kultúrtechnikák lassú elsajátítása, részleges önellátás, támogatás szükséges összetett feladatoknál |
| Közepes | F71 | 35-49 | Lassú fejlődés, folyamatos támogatás az iskolai és mindennapi tevékenységekben |
| Súlyos | F72 | 20-34 | Folyamatos gondviselés, alacsony szintű nyelvi készségek |
| Igen súlyos | F73 | <20 | Nonverbális kommunikáció, teljes körű ellátás szükséges |
tags: #bno #f70 #koddal #fodraszat #szakozepiskola