Az elmúlt napokban került a reflektorfénybe, az Oscar-gálán történtek kapcsán az alopecia areata nevű autoimmun betegség. A Will Smith feleségénél kialakult kórkép kiváltó okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Az alopecia areata egy olyan betegség, amely akkor fordul elő, amikor a beteg immunrendszere megtámadja a hajhagymákat, a szőrtüszőket. Gyakran a fejbőrön jelentkezik, de érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. is.
Többnyire nem találni szisztémás immunbetegséget a háttérben; ebben az esetben a lokális, helyi kezelést érdemes előtérbe helyezni. Ez a fajta kezelés azonban nem okvetlenül oldja meg a problémát. A betegek olykor a hajkorona helyreállítását fontosnak találják, és ennek érdekében enyhe immunszuppresszív kezelésre is vállalkoznak.
Előfordulhat, hogy a haj darabokban hullik ki, és csak részleges kopaszság alakul ki. Előfordul, hogy visszanő a haj, de ismétlődő kopaszodás is kialakulhat. Az enyhébb esetek maguktól elmúlhatnak kezelés nélkül, de ki is újulhatnak. A haj és a köröm keratinból álló fehérje, ami magyarázza, hogy miért károsodhatnak a körmök is. A körmök felülete érdessé és/vagy törékennyé válhat, bemélyedések jelenhetnek meg rajtuk.

Az Egyesült Államokban a betegség a lakosság körülbelül 2%-át éri el, vagyis közel 7 millió embert érint. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban tizenéves vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. A hölgyek különösen érzékenyek a haj állapotának változására, de a férfiak is nehezen élik meg a részleges vagy teljes elvesztést. A betegség érzelmileg megterhelő, sok pszichés stresszel jár.
Az autoimmun betegségek jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyíthatók véglegesen; a tüneteket tudjuk kezelni és a további állapotromlást megelőzni. Dr. Kádár János hangsúlyozza a helyi immunológiai gátló készítmények szerepét, és hogy jelenleg klinikai vizsgálatok folynak JAK-gátlók neve alatt futó készítményekkel. Ezek bíztató eredményeket mutatnak, és úgy tűnik, képesek megszakítani az immunrendszer szőrtüszőkre irányuló támadását, azonban ilyen esetekben is érdemes a helyi kezeléseket megpróbálni. Jelenleg még megbízható lokálisan alkalmazható szerünk ebből a gyógyszercsoportból nincs.

A gócok és fogászati problémák között összefüggés lehet: a krónikus fogászati gyulladás a szervezetben gócokat hozhat létre, amelyek más szervek megbetegedését idézhetik elő, és közöttük a hajhullás is előfordulhat. A fogászati gócok és az alopecia areata összefüggéséről szóló vizsgálatok rámutathatnak arra, hogy a gócok megszüntetése hozzájárulhat a tünetek javulásához. A gócok felderítésére a panoráma röntgen és a részletes intraorális vizsgálatok szolgálnak.
Gócok lehetséges okai a fogazatban: áttörésben visszamaradt fogak, betört foggyökér, gyökércsúcs körüli gyulladás, krónikus ínygyulladás, súlyosan szuvasodott fog. A góc miatt kialakulhat foltos hajhullás, amely a test más részeire is kihat. A fogászati gócot érdemes minden olyan esetben mérlegelni, amikor a hajhullás nem tökéletesen magyarázható helyi vagy generalizált okokkal.

A hajhullás típusait tekintve megkülönböztetünk foltos alopeciákat (alopecia areata), diffúz hajszálvesztést, és más típusokat, például telogén vagy anagén effluviumot. A foltos hajhullás gyakran gyermekeknél vagy fiatalabbak körében jelentkezik, és az érintett területeken egy éven belül magától visszanőhet. Diffúz hajhullás esetén a fejbőr teljes felületéről válik le a haj, de a góc megszüntetése itt is elsődleges feladat. Kiegészítően a hajhagymák mielőbbi regenerációját segítő készítmények is hasznosak lehetnek.

Fontos megemlíteni, hogy a hajhullást kiválthatják gyógyszerek mellékhatásai is; több gyógyszer összefüggésbe hozható a kopaszodással, például véralvadásgátlók, vérnyomáscsökkentők, vagy bizonyos antidepresszánsok. A diagnózis során a könnyű húzásos teszt (Saboraud-manővert) és a trichogram segítenek meghatározni a hajhullás típusát és mértékét. A hajhúzásos tesztet legalább három területen végzik, és az alapján megállapítják, mely területeken pozitív a teszt, melyeken negatív.

A megelőzés kulcsa a rendszeres fogorvosi kontroll és a szájhigiénia fenntartása, hiszen a gócok korai felderítése és megszüntetése jelentősen hozzájárulhat a hajhullás lezárásához vagy lassításához. A góc kezelése után a hajhullás tüneteinek mérséklődése általában néhány hét alatt megfigyelhető lehet, és a hajkinövés is beindulhat.
Összefoglalóan a hajhullás és kopaszodás hátterében számos tényező állhat: hormonális zavarok, autoimmun betegségek, krónikus gyulladások, vitamin- és ásványianyag-hiányok, gyógyszerhatások, stressz, és nem utolsó sorban lokális tényezők, mint a szoros frizurák vagy fogászati gócok. A bölcsességfog gyulladása és a fogászati gócok kialakulása egyaránt hozzájárulhat a testben zajló gyulladásokhoz, amelyek hosszú távon a haj állapotát is befolyásolhatják.
Gyakorlati megközelítés a témában
- A hajhullás kiváltó okainak felderítésére forduljunk szakorvoshoz: endokrinológus, bőrgyógyász, fogorvos, fül-orr-gégész, nőgyógyász és szükség esetén góckutatás.
- Értékeljük a hajhullás típusát a Saboraud-manővert és a trichogram eredmények alapján.
- Ha góc kimutatható a fogazatban, a gócot megszüntetve a hajhullás mérséklődhet, és a haj növekedése felgyorsulhat.
- Fontoljuk a lokális immunológiai gátló készítmények és a JAK-gátlók vizsgálatát szakember felügyeletével, miközben a helyi kezelések továbbra is alkalmazhatóak.
- Figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre, vitamintablettákra (vas, biotin, B-vitaminok), és a releváns életmódbeli tényezőkre, mint stresszkezelés és alvás.
Hajhullás ellen 5 lépésben
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #bolcsessegfog #miatti #hajhullas