A viszkető kiütések sokakat érintenek, és bár gyakran ártalmatlan jelenségről van szó, előfordul, hogy komolyabb problémára hívják fel a figyelmet. Fontos tudni, hogy nem minden kiütés allergiás eredetű: számos különféle ok állhat a háttérben, amelyek eltérő kezelést igényelnek. Kiütés (rash) vs. urticaria (csalánkiütés) vs. Az illatanyagok a kontaktallergiát okozó leggyakoribb tényezők közé tartoznak. Számos gyógyszer mellékhatásként okozhat kiütést. Érdemes naplót vezetni arról, mikor, hol és mennyi ideig tart a kiütés. Írjuk fel, hogy előtte milyen ételt, gyógyszert vagy új terméket használtunk.
Az anyag edukációs célú, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. A kiütés az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati tünet, rengeteg betegség okozhatja, kortól és nemtől függetlenül bárkin megjelenhet. A legáltalánosabb kiütés a csalánkiütés, ami ha nem áll fönn hat hétnél tovább, akut esetnek számít, az okát sem kell külön keresni. Ha a csalánkiütés hat hétnél tovább áll fenn, vagy ismétlődően visszatér, már komolyabb kivizsgálásra van szükség. Ennek része lehet a góckutatás és az allergiavizsgálat is. Mivel a komoly családkiütés akár előszele is lehet az allergia miatti anafilaxiás sokknak - ilyesmi főképp ételallergiák esetén történhet -, így az ilyen jellegű tünettel foglalkozni kell akkor is, ha először jelentkezik.

A bakteriális fertőzések is okozhatnak kiütést, méghozzá jellemzően a szőrtüszőkre lokalizáltan. Az ilyenkor megjelenő szőrtüszőgyulladás az egész testen és a hajas fejbőrön is okozhat kiütést. Ilyen tünetet okoz a rühesség is, ami bárkit érinthet, közösségekben, kórházi osztályokon, hajléktalanszállókon lehet elkapni. A fertőződéshez elég, ha valaki érintkezik rühes beteggel, mert például kezet fog vele: a bőr alatti viszketést okozó atkák már így is átkerülhetnek a bőrre. Csecsemőknél a pelenkakiütés is jól ismert jelenség.
Gyerekkori kiütést klasszikusan az olyan vírusos fertőzések okozhatnak, mint például a bárányhimlő vagy a rózsahimlő. Ha valaki gyerekkorában nem volt érintett, akkor ilyen betegségek felnőttkorban is kialakulhatnak nála. Gyerekeknél és felnőtteknél is okozhat kiütést az ótvar, ami jellemzően akkor alakul ki, ha egy seb bakteriálisan felülfertőződik, miután elvakarják. Ez a bakteriális fertőzés szóródhat, testszerte okozhat panaszokat. A gombás fertőzések ugyancsak okozhatnak kiütéseket. A rózsahámlás szintén kivált ilyen panaszt, de sok olyan gyógyszer is van, amely kiütést okozhat.
Bőrkiütés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
A kiütés nem csak pirosas, hanem bőrszínű is lehet, apró pöttyök mellett kisebb-nagyobb hólyagok megjelenését is jelentheti. Ezek textúrájukban eltérhetnek a bőrtől, lehetnek érdesek, szárazak, pikkelyesek és hámlóak, de nedvedzhetnek is. Az, hogy a kiütés viszket-e, szintén mindig a kiváltó októl függ: például a rühesség okozta kiütés rettenetesen viszket. Utóbbi egyébként nagyon apró, halványpiros, sokszor bőrszínű pontok formájában okoz kiütést, tünetei speciális helyeken jelennek meg.
Mindig annak a betegségnek a diagnózisát kell felállítani, amely a kiütést okozza. Ehhez a beteg fizikai vizsgálatára, anamnézisének felvételére van szükség. A bakteriális vagy gombás fertőzések esetén helyi vagy szisztémás gyógyszerre van szükség. Ha a háttérben allergia áll, allergológusra is szükség lehet. A kezelés minden esetben a kiütést kiváltó betegség kezelését jelenti. Ha a kiváltó ok ekcéma, akkor azt kell kezelni, a bőrflórát kell erősíteni receptre felírható krémekkel. A gyógyulási esélyek minden esetben attól függnek, hogy milyen betegség miatt jelentkeznek a kiütések, és az mennyire kezelhető. Ha az gyógyítható, akkor a kiütés is elmúlik.
A száraz bőr és a viszketés összekapcsolódása sokáig fennállhat. A téli időszakban a bőr szárazabbá válik, és a viszketés időnként fellángolhat. Az érintettek többsége több testápoló készítménnyel kísérletezett már, de ha otthoni praktikák nem segítenek, forduljunk szakemberhez. A krónikus viszketés jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, és éjszakai tünetek esetén szorongás és depresszió is jelentkezhet.

A borotválkozás utáni kiütés egyfajta bőrirritáció, amely borotválkozás után jelentkezik, általában néhány perccel a borotválkozás után. A száraz borotválkozás és a túl nagy nyomás okozza leggyakrabban. A hámlasztást követő előkészítés, a megfelelő síkosítás, valamint a borotválkozás utáni ápolás mind segítenek elkerülni a bőr irritációját. A borotválkozás előtti hámlasztás segít elkerülni a borotva dudorokat, és a hideg víz borotválkozás utáni lezárása szintén sokat számít. Az aftershave használata és a mértékletes hidratálás hozzájárul a megfelelő védelemhez. A bikini vonalon jelentkező kiütéseket is hasonló módon kezeljük, és a pamut alsónemű viselése csökkenti az irritációt.
A borotválkozási kiütéseket többnyire a borotválkozás közbeni irritáció okozza, de kiváltó ok lehet még a szőrszálak benövéséből adódó gyulladás is. Ha foltok jelennek meg, azokat valószínűleg benőtt szőrszálak okozzák. A szőrtüsző eldugulása esetén follikulitisz lép fel, amely szintén kiütéseket okozhat. A borotválkozási kiütések kezelésére hideg borogatást, hidratálást és érzékeny bőrre kifejlesztett krémeket ajánlott. Aloe vera és hűsítő gél segíthet a gyulladás csökkentésében, a NIVEA Aloe & Hydration testápoló pedig nyugtató hatású lehet a borotva égése elleni küzdelemben.

A bevezető tippek és a személyre szabott kezelés érdekében fontos, hogy a kiütések diagnózisa egyénre szabott legyen. A kiütések megelőzése érdekében kerülni kell az allergéneket és irritáló anyagokat, használni bőrbarát kozmetikumokat és hidratálni a bőrt. Ha krónikus viszketés vagy gyakran visszatérő kiütések jelentkeznek, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A kiütések hátterében álló betegségek gyakran pontos diagnózist és célzott kezelést igényelnek, hogy a gyógyulási esélyek a lehető legjobbak legyenek.