Az amerikai angol nyelvben, melyből ez a szó hozzánk került, nem létezett és ma sem létezik ilyen köznév. A wisconsini származású, fejlett gyakorlati érzékű Gillette egy műszaki árukat forgalmazó kis cég utazó ügynöke volt az 1890-es évek elején. Főnöke arra biztatta, találjon fel valamit, amit egyszeri használat után el lehet vagy el kell dobni, de amire minduntalan szükség van. Csak ilyesmiből lehet gyorsan meggazdagodni.
A találmány mint ötlet 1895-ben született meg: egy mindkét szélén éles, vékony acél lemezke, valamiféle tartóba foglalva, borotválkozás céljára. Az ötlettől a megvalósításig hat keserves év telt el technikai és pénzügyi akadályok leküzdésével. A fő nehézség a megfelelő vékonyságú, simaságú, keménységű, élességű és főleg olcsóságú acéllemezek kihengerlése volt. E kérdések megoldása után a feltaláló 1901 decemberében nyújtotta be Bostonban szabadalmi kérvényét és még még ugyanazon évben tőkeerős támogatók segítségével megalapította az American Safety Razor Companyt. Az újfajta „biztonsági” borotvapengék nagyüzemi gyártása 1902 második felében indult meg.
Az első évek üzleti eredményei kezdetben gyengék voltak: Az 1903. évben a vállalat összesen csak 51 készüléket (tartót) és 168 pengét tudott eladni. De megindult a reklámhadjárat is - mely az új típusú borotva veszélymentességét hangsúlyozta -, s ennek eredményeképpen hamarosan beütött „a borotválkozás világforradalma”, ahogy K. C. Gillette nevezte. Amit a számok is tanúsítanak: 1904-ben a vállalat már 90 000 készüléket és 12 400 000 pengét adott el. Habár tudjuk, hogy a legtöbb borotválkozó a pengét egynél többször használja, Gillette sikerét és meggazdagodását már nem lehetett megállítani.
A vállalat Európában először az angliai Leicesterben létesített gyárat 1905-ben, második nagyüzemét az ugyancsak angliai Isleworthben 1937-ben. További hat országban van még a Gillette cégnek borotvagyára. Csekély 120 évet kellett várni, míg King Camp Gillette feltalálta a róla elnevezett pengét.
A zsilett elterjedése Magyarországon
Gillette találmányának híre gyorsan eljutott Magyarországra. A Szabadalmi Közlöny 1903 szeptember 26-i száma (8. évf. 39. sz.) a 328. lapon közli, hogy 1902. december 30-án Budapesten szabadalmat nyert 28502 lajstromszám alatt „Gillette King Camp üzletvezető Brooklinban, - Borotva.” Maga a készülék s annak neve azonban csak lassan kezdett terjedni. S ennek oka nyilván nem csupán a férfiemberek konzervativizmusában keresendő, akik nehezen váltak meg a megszokott (gyakran az apjuktól öröklött) hosszú késes régimódi borotvától. Hanem lassíthatta a zsilett terjedését, főleg az első évtizedben annak az ára is.
A Sport-Világ c. heti folyóiratban például ez volt olvasható egy visszatérő, bekeretezett hirdetésben: „Marton Alajos és fia, Budapest, Koronaherczeg utcza 10. Az amerikai GILETTE biztonsági borotva főraktára. 10 napi próbára is kapható. Ára 12 kétélű késsel 24.- Korona.” (1908. július 5., a 230. lapon.) Amikor nálunk a század elején egy középiskolai tanárnak sok évi szolgálat után 200 korona körül járt a havi fizetése, akkor a 24 koronás zsilett önborotva luxuscikkszámba ment. Olyanféle „státusszimbólum” lehetett, mint manapság egy elsőrendű nyugati gyártmányú villanyborotva.
Ennél már lényegesen jutányosabb volt ugyanazon folyóiratban ugyanabban az évtizedben (1905. december) hirdetett s ma is ismert RASOL nevű borotválkozó kenőcs (a hirdetés persze elhallgatta, milyen büdös), mely „harminczszori borotválkozáshoz elegendő és kés, borotva nélkül is használható”. K. C. Gillette újmódi borotválkozó eszköze nálunk akkor kezdett elterjedni, az első világháború után, amikor a szakálldivat kimúlt, s a tömegtermelés és az üzleti verseny leszorította az árakat.
A Pesti Napló napilap 1928-ban már vámmódosításokról írt, melyeknek célja, „hogy kedvezzen a nagytőkéseknek, a hatalmas zsilettgyárosoknak” (január 18. 11. lap). A húszas években alakult ki a tárgy végleges magyar neve is, és lett a Gillette önborotva készülékből zsilett borotva, majd tapadással zsilett. Nálunk nemcsak hogy bármiféle gyártmányú önborotva pengét jelent, hanem azonfelül - sőt talán elsősorban - még magát az önborotva készüléket, a tartót is, melybe a pengét helyezzük.
A borotválkozás történeti háttere
A borotválkozáshoz kapcsolódó tudomány és technológia a Gillette előtt meglehetősen nyers volt. Akkoriban a borotválkozás csak akkor volt lehetséges és biztonságos, ha az egyenes formájú borotvát stabil kézzel és megfelelő képzettséggel kezelte használója. King C. Gillette amerikai üzletember volt, akinek egyszer borotválkozás közben leesett a borotvája, és megsérült annak pengéje. Ekkor született meg fejében a biztonsági pengés T-alakú nyéllel ellátott borotva ötlete. Évekig kísérletezett a megfelelő formán és anyagon, míg kialakult a leghatékonyabb koncepció, amit később szabadalmaztatott.
A borotválkozás története azonban jóval korábbra nyúlik vissza: Később az ókori Görögországban és Rómában elterjedtek a pengék. Előbb bronzból, majd vasból készültek, és lényegesen jobbak voltak, mint a csiszolt kőből kreált elődeik. Az első kihajtható pengéjű, precíz borotvakés csak az 1760-as években jelent meg egy francia borbély, Jean-Jacques Perret jóvoltából. A borbély régen - mivel komoly kézügyességet követelt - igen költséges volt, ezért természetesen csak a gazdagok engedhették meg maguknak.
A borotva evolúciója
Nők és borotválkozás
Kifejezetten nőknek való borotva pedig csak 1915-ben jelent meg. Sokak tévedése, hogy a szőrtelenítés csak a Funky '70-es években lett divat; az őseink is buktak a bársonyos bőrre! A szőrtelenítés már az ókori Egyiptomban is elterjedt szokás volt, de csak a magas rangú hölgyek körében. Kezdetben precízen csiszolt kővel dolgoztak, ám mivel az hamar elkopott, így feltalálták a korabeli gyantát. Ez jóval fájdalmasabbnak bizonyult, mint a mai modern változata. Vagyis a szépségért akkoriban még jobban meg kellett szenvedni. Ettől függetlenül hatékony volt, mivel közvetlen a szőrtüszőre hatott - így biztosítva hosszabb távon is a puha bőrt.
Összefoglaló táblázat: fontos évszámok
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1895 | A találmány ötlete megszületik |
| 1901 | Szabadalmi kérvény beadása Bostonban |
| 1902 | Nagyüzemi gyártás megindulása (második félév) |
| 1903 | Amerikai eladások kezdeti adatai: 51 készülék, 168 penge |
| 1904 | Értékesítés: 90 000 készülék, 12 400 000 penge |
| 1905 | Első európai gyár: Leicester |
| 1915 | Nőknek szánt borotva megjelenése |
| 1920-as évek | A „zsilett” kifejezés végleges magyar alakja kialakul |
Az ókori gyakorlatoktól a tömegtermelésig vezető út jól mutatja, hogyan vált a borotvázás technológiája a mindennapi higiénia és a fogyasztói ipar részévé, és miként lett a Gillette találmánya a modern önborotvázás meghatározó eleme.