A Vadaskert gyermek- és ifjúságpszichiátere több vizsgálatban is részt vett az önsértés tárgykörében, és klinikai tapasztalatai szerint a falcolás a gimnazista korosztályban a leggyakoribb. Véletlenszerűen megkérdezett 14 és 16 év közöttiek 20-40 százaléka mondta, hogy minimum egyszer már megsebezte magát szándékosan. A vagdosásnál is tapasztalható, hogy egyre korábbra tolódik, 11-12 éveseknél sem ritka már.
Régóta ismert, és a kutatások is azt mutatják, hogy az önsértés nemcsak befelé forduló fiataloknál fordulhat elő, hanem azoknál is, akiknek a problémái a környezetüket terhelik meg, például hiperaktivitással vagy figyelemzavarral élő gyerekeknél. Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e divatról, Mészáros Gergely nemmel felel; azaz a korosztályi elfogadottság erősítheti a késztetést, de rendszeresen senki sem fogja magát vagdosni csak azért, mert másoktól ezt látta. A 2000-es évek emo és önsértés hétköznapivá tétele körüli időszakában sok fiatal találta ezt megoldásnak a distresszre.
A személyiség érésével a legtöbb esetben az önsértéssel felhagy a gyerek, de a hosszasan tartó belső küszködés esetén az egész személyiséget rossz irányba viheti, ezért fontos, hogy a szülő vagy pedagógus pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérje. A korosztály sajátosságaiból adódóan ritka, hogy érintett kamasz maga kérjen segítséget. A Kék Vonal nemcsak a tinédzsereknek, hanem a szülőknek is igyekszik segíteni: „Kevés annál ijesztőbb helyzet lehet, amikor egy szülő azzal szembesül, hogy a gyereke bántja magát.”
Mi a vagdosás fogalma? A nem öngyilkosság jellegű önsértő magatartást önbántalmazások, önsértések jelenlétének ugyanis nehéz megérteni. A leggyakoribb megjelenési formája a vagdosás: a tizenévesek ezt körmökkel, borotvapengékkel, késekkel vagy tollsapkákkal végzik. A testi sérülések lehetnek égési sérülések, bőrkivágások, hajtépések vagy akár önmaguk ütögetése is. A fiatalok gyakran titkolják ezt a viselkedést, és csak akkor tűnnek fel jelek, amikor hegek vagy más nyomok láthatók a bőrön.
A falcoló gyerek elveszettnek vagy magányosnak érezheti magát, de jellemző az is, hogy a depresszió, a fagyottság és az elszigeteltség érzése is jelen van. Gyakran van probléma a szexualitással vagy a nemi orientációval, és sokan küzdenek identitás- vagy nemi szerep problémákkal. Az önsértés mögött meghúzódó okok között lehet szorongás, stressz, alacsony önértékelés vagy erős külső nyomás. Azok a tinédzserek, akik falcolnak, általában titkolják ezt a tevékenységet a szüleik előtt, és csak később jelzik, ha észreveszik a jeleket.
Az önsértés hátterében intraperszonális és interperszonális nehézségek állhatnak. A düh, a szomorúság és a magányosság gyakran vezethet ehhez a viselkedéshez, és a stresszmegküzdés egyik formájaként szolgálhat. Kutatások szerint a vagdosás és az önsértés olyan anyagokat is aktiválhat a agyban, amelyek rövid távon enyhítik az érzelmi zavart. Ennek megfelelően a cél az, hogy megértsük a mögöttes okokat és ezt segítő módon kezeljük.
Hogyan segíthetünk? Az első és legfontosabb lépés a mögöttes okok feltérképezése. A szülők pánik helyett a nyugtató, elfogadó hozzáállást érdemes követniük: a harag vagy megkérdőjelezés helyett empátiát és támogatást adni. A szakszerű beavatkozás szükségessége akkor is fennáll, ha a gyerek beszél és megfogalmazza érzéseit, mert a szuicid rizikó felmérése kiemelten fontos. A kezelések általában csoport- és egyéni terápiát, gyógyszeres kezelést (például antidepresszánsokat) és stresszkezelő készségek megtanulását foglalják magukban.
A vagdosás etiológiája komplex: a viselkedés addiktív lehet, amely gyorsan válik reakcióvá a feszültségre. A testi fájdalom átmenetileg kizökkenti a figyelmet, így a naratíva lényege a fájdalom formájának áthelyezése és a belső káosz rendezése. A szülőknek és a tanároknak tehát fontos, hogy ne bagatellizálják a helyzetet és ne haragudjanak a gyermekre; inkább legyenek jelen, támogassák, és segítsék őt találni alternatív tevékenységeket a feszültség levezetésére. Lehet, hogy új hobby, társas kapcsolatok, vagy egy biztonságos környezet jelentheti a gyógyulás útját.
Ha a gyermek bármikor veszélyben érzi magát, vagy a beszélgetések ellenére sem találja meg a kiutat, keressék fel a szakembereket. A megfelelő mentális egészségügyi segítség elengedhetetlen, mert a szuicid veszélyeztetettség felmerülése esetén az azonnali beavatkozás életeket menthet. Ha nincs kivel megosztani aggodalmaikat, hívják a Kék Vonalat a 116 000-es ingyenes,匿名 hívószámon. Forrás: Selfharm.net, HVG Extra Pszichológia és más kapcsolódó szakmai anyagok.
Az önsértés nem csupán egyéni probléma: a társadalom és a közösségek is lehetnek érintettek, hiszen a kamaszok közül egyre többen küzdenek krízissel és stresszel. Fontos, hogy a szülők, pedagógusok és gondviselők ismerjék fel a jeleket, és segítsenek a fiataloknak a biztonságos kifejezés és megküzdés útjait megtalálni, hiszen a jólléthez vezető út hosszú távú támogatást igényel.

Mit mondjunk, ha a tinédzserünk önkárosítást követ el?
tags: #borotvapengevel #vagdossa #magat