Budapesti hajóbaleset: a Hableány és a Viking Sigyn ütközése a Margit hídnál

21:05-kor ütközött össze a Viking szállodahajó és a Hableány nevű sétahajó a Margit híd közelében, a pesti hídfőnél, a Dunán Budapesten. A baleset következtében a Hableány felborult és elsüllyedt, hét halálos áldozatot követelve, és további eltűnteket keresnek a folyóban.

A baleset körülményei és az aznapi események

Az ütközést követően a baleset bejelentése tíz perccel később érkezett a tevékenységirányítási központba, és a fővárosi tűzoltók ezt követően indulhattak a helyszínre. 21:29-kor kezdték meg a mentést, amelyet civilek is segítettek: hét túlélőt már a környékbeli hajók kimentettek, könnyű sérülésekkel kezdetben három budapesti kórházba szállították az érintetteket, közülük négyet már elengedtek, háromat még ápoltak.

A budapesti sétahajófedélzeten 35-en tartózkodtak, köztük 33 dél-koreai turista és két idegenvezető, valamint a magyar személyzet. A halálos áldozatok száma hétre emelkedett, és 21 embert keresnek továbbra is a Dunában, köztük a hajó személyzetét. A Hableányról a kezdeti hírek szerint nem volt mentőmellény a baleset idején.

A helyszínen több mint 200 ember vett részt az éjszaka folyamán a mentésben, köztük civilek is, akik zseblámpákkal világították meg a partot és a vizet, túlélők után kutatva a sötétben. A Dunában uralkodó erős sodrás, dunsztiás látási viszonyok és a jeges víz 10-12 foka jelentősen megnehezítette a munkát. A Duna védelméért felelős szervek folytatják a keresést és a nyomozást.

A baleset részletei és az azonosítás

A Hableány fedélzetén tizenkettő dél-koreai turista és 33 fő köztük a magyar személyzet tartózkodott; a Viking Sigyn a rendelkezések szerint 40 fő befogadására volt tervezve. A vizsgálatok szerint a Viking Sigyn nagyobb és gyorsabb volt, és a nyomvonalon belül mintegy 13-14 km/h sebességgel érte utol a Hableányt, majd a tatjához ütközött, s a kisebb hajó hátrafelé fordult és felborult. A mentés és kiemelés folyamata összetett volt, mivel a hajó roncsát több napos munka után a Duna fenekéről kell felszínre hozni, és a kiemelés a sodrás hatására kockázatos feladat volt.

A kiemeléshez 420-466 centiméteres vízállásra számítottak, a Clark Ádám úszódaru 2019. júniusában érkezett a helyszínre, és a kiemeléshez szükséges eszközök fokozatosan, több napos műveletsorozat során lettek telepítve. A kiemelés első fázisa a hajótest stabilizálása és a roncson lévő ablakok lefedése volt, majd a hajótestet egy bárkára helyezték, hogy a rendőrség vizsgálata céljából elszállíthassák.

Az intézkedő szervek és a nyomozás

A balesetet követően büntetőeljárást indítottak ismeretlen tettes ellen a hajózás veszélyeztetése miatt. A nyomozás során a rendőrség és a katasztrófavédelem együttműködött, a vizsgálatba bevonták a hajózási szakértőket és navigációs szakértőket is. A korábbi hasonló balesetek elemzése alapján felmerült, hogy a nagyobb hajók gyakran járnak este a városban a Duna mentén, és ez komoly visszhangot váltott ki a BKV és a hajózási cégek között is.

A helyszínen a Duna-szakaszra vonatkozó zárlatot rendelték el, és a mentést végző búvárok folyamatosan dolgoztak a holttestek felkutatásán. A merüléseket több ország szakértői segítették: Ausztria, Csehország és Norvégia is járult hozzá a speciális felszerelések és a szonárok biztosításához. Az azonosítás DNS- és ujjnyomvizsgálatokkal történt a Semmelweis Egyetem közreműködésével, a koreai koordináció pedig az Interpol vezetőinek részvételével zajlott.

Az áldozatok között a Hableány magyar zászló alatt közlekedő utasai voltak, a legtöbb délkoreai turista pedig a történtek után elhagyta az országot. A törvényszék azóta súlyos polgári pereket is elrendelt a vállalatokkal szemben a hozzátartozók kárigényének rendezése érdekében.

Megemlékezés és hosszútávú hatások

A tragédia óriási hatással volt a magyar hajózás történetére: a budapesti dunai turizmus visszhangja jelentős anyagi és presztízs-veszteséggel járt. A hatóságok és a jogi szervek többszöri sajtótájékoztatón számoltak be a nyomozás állásáról és a kiemelés ütemezéséről. A baleset óta folyamatosan monitorozzák a Duna vízállását és a hajózás biztonságát a budapesti szakaszon, és szükség esetén további intézkedéseket hoznak a hasonló kockázatok minimalizálására.

Korábbi összevetések a dunai hajóbalesetekkel

A témával foglalkozó források között említhetők olyan korábbi cikkek és események, amelyek hasonló körülmények között történtek a Dunán: 2016-tól 2019-ig több baleset is kötődik ukrán és más külföldi kapitányokhoz, ahol a túlélők és hozzátartozók jogaiért folytatott jogi eljárások is kiemelt jelentőséggel bírtak. A korábbi események részletes összegzésének célja, hogy a jövőben a biztonsági intézkedések hatékonyabbak legyenek a folyó mentén.

Budapesti Dunai hajózás biztonsága grafikon

Fordulat a Hableány-ügyben: öt percig senki sem vezette a Viking Sigynt

tags: #budapesti #hajo #baleset