Izolde Johannsen írónő regényeiben a hajózástörténeti vonal köztudottan erős. Legutóbbi munkája egy nagyívű regényfolyam a német haditengerészet második világháborús történetéről. Emellett kibontakozóban egy hasonló sorozat a nagy francia forradalom, a direktórium és az első francia császárság haditengerészetéről is. Ahhoz képest legújabb regénye az ókorba nyúl vissza, s Caligula császárral és a Nemi-tóra épült óriáshajóival ismerteti meg az érdeklődőket.
A koncepció és a kutatói háttér
TIT HMHE: Honnan jött az ötlet? I.J.: Amikor a Helikon kiadó felkért, hogy a Szenzár könyvek égisze alatt indítsak egy európai, amerikai történelmi hajóstörténeti regénysorozatot az első, ami eszembe jutott az Caligula uralkodásának négy éve és a luxus-hajók története volt. Az élet úgy hozta, hogy erre a regényre kerek húsz évet vártam, de úgy gondolom, hogy ez az idő kellett számomra minden tekintetben. Kellett az idő, hogy a kutatások elérkezzenek a jelen korba, hogy a régészeti jelen és az ókori múlt összeérjen. Kellett az idő, hogy tanuljak és fejlődhessek egy ilyen monumentális történelmi eposz megírásához. Kellett a 2015-ben létrehozott Kriegsmarine-csoport és a TIT HMHE nagyszerű egyesülete akik továbbra is minden erővel és lelkesedéssel támogatják a regények megszületését. Ezen felül létrejött az egyedülálló alkotóközösség Dr. Balogh Tamás és jómagam közreműködésével és így egy új horizont nyílott meg az írói munkásságomban.
Caligula császár uralkodásának négy évével éppolyan kedvvel foglalkoztam a korai években, mint a német vagy a francia történelemmel. Sosem csináltam titkot abból, hogy elsősorban európai történelemmel foglalkozom és nem magyar történelmi regényeket írok. A tengerhajózás olyan új lehetőséget, új perspektívát nyújt számomra, mely adott esetben az addig ismert történelmi eseményeket egészen más szemszögből és megvilágításból mutathatja be. Az ötletet, azaz Caligula hajóinak bemutatását az a törekvés is hajtotta, hogy megpróbáljak a kétezer éves sztereotípia, azaz az őrület és a kegyetlenség mítosza mögé látni. A legújabb kutatások is épp azt szorgalmazzák, hogy kiderüljön: a császár esetében vajon igazak-e a vádak melyekkel a kor legismertebb történetírója Suetonius illette az uralkodót?
I.J.: A történet Caligula uralkodásának négy évét öleli fel, de természetesen kitekint az előzményekre is, kezdve atyja, Germanicus ígéretes előmenetelére, korai és tragikus halálára, Tiberius utolsó éveire. A cselekmény Kr. u. 37. őszén kezdődik, azaz a császár már felépült rejtélyes betegségéből. Az ezt követő évek a merénylet és Claudius uralkodásnak néhány hónapja is a regény részei, majd az epilógusban helyet kap a méltán híRES régészeti feltárás előzménye, a hajók kiemelése és a végleges pusztulásuk is.
Szereplők és nézőpont
Izolde Johannsen szándéka: a történet alulnézetből - azaz a hajóépítők szemszögéből - ábrázolja a Nemi-tavi luxushajók építését és működését. Az igazság az, hogy mindig is szerettem volna hajóácsokról írni, rettentően vonzott a vitorláshajók kapcsán is maga a folyamat, ahogyan a remekbe szabott tervekből eleven, csaknem önálló tudattal bíró, szinte létező lények, hajók lesznek. Most ezen regény kapcsán végre teljesült ez a vágyam, az olvasók szeme láttára épülnek fel a hajók, visszaadva az ókori hajóépítés izgalmas, korszakalkotó pillanatait, az utánozhatatlan hangulatot, ami ezekben a hajóépítő műhelyekben zajlott.
Tehát visszatérve a szereplőkre, a Római Birodalom minden rétege képviseli magát, praetorianusok, polgárok, papok, rabszolgák, szabadok, filozófusok, szenátorok, provinciákban élő birodalmi népek és ne feledjük Incitatust sem. A híres ló nélkül nincs Caligula regény. A főszereplő Severus, egy lutéciai ifjú, foglalkozását tekintve hajóács. Önhibáján kívül kerül a császár arénájába onnan pedig a látóterébe. Különleges képességei révén kapja az embert próbáló feladatot, négy hajó elkészítését egy hegytetőn. A misenumi flotta teljes legénysége, a kor legelismertebb mesteremberei, az Albanói dombok lakossága, rabszolgák seregei segítik roppant munkáját.
S mindezek felett ott áll sötét árnyként az uralkodó, aki beleeszi magát a szereplők fejébe, ellehetetleníti nappalaikat és rémálommá változtatja az éjjeleiket. I.J.: Egyértelműen a legnagyobb feladat egyenlő volt a legnagyobb vággyal. A hajóácsok munkájának bemutatása. Ezidáig második világháborús hadihajókkal foglalkoztam, majd tettem egy kétkötetes kitérőt a 18. századi francia hajózás történetének bemutatása kedvéért. Most azonban az ókorba utaztam vissza egy egészen más idősíkba, más szokások és más emberek közé.
Értékteremtő együttműködés és a sorozat jövője
Ezután lépett be a történet írásába először szakmai lektorként Dr. Balogh Tamás, majd a hetedik fejezettől egyenrangú szerzőtársként. Elmondhatom, hogy annyira ebben a közegben éltünk, léteztünk, hogy a közel ötszáz oldalas regény egészen pontosan 43 nap alatt elkészült. A rendkívüli anyagnak és fotódokumentációnak köszönhetően valóságosan tapinthatóvá vált az építés minden egyes fázisa és amikor én "elhagytam a műhelyt", akkor érkezett Tamás és a szereplők már az ő hangján szólaltak meg. Visszaolvasva az immáron összedolgozott fejezetet pedig tökéletesen passzolt a két rész. A Nemi-hajók elsüllyedtek, Caligula meghalt, a történet befejezett. Mostanában mégsem jellemzők Izolde Johannsenre a magányos kötetek. Ennek a történetnek is lesz folytatása?
A hajózás történetével foglalkozó olvasók, szakemberek és a TIT HMHE megújuló kéréseinek megfelelve elindítunk egy közös sorozatot ("A korona lobogói" sorozatcím alatt), ami pályafutásom során először már magyar történelmi időkbe viszi el az olvasókat. Átmeneti regény lesz ennek a sorozatnak ezt követően a Jütlandi-csata, szintén közös munkában készülő történelmi regénye is ("Keserű diadal"), amely az eddig általam írt német hadihajós sorozat és az immáron közösen jegyzett, újonnan induló Osztrák-magyar történelmi hadihajós sorozat közötti kapocsként jelenik meg. A Caligula regényben ez az olasz régészeti feltárás bemutatása lesz, ellenben a jütlandi regény végén helyet kap Dr. A regénynek hátteret adó császári hajókról Dr. 41. január 24. Szerző: Tarján M. Tamás.
„Az alább következő eseményekből elgondolhatja bárki, milyen idők jártak akkoriban. Mikor meggyilkolásának híre elterjedt, előbb senki fia el nem akarta hinni; gyanakodtak, nem Caius Caligula találta-e ki és terjesztette magáról ezt az újságot, hogy ily módon kipuhatolja az emberek gondolatait … A senatus pedig oly nagy egyetértésben óhajtotta a szabadságjogokat helyreállítani, hogy a consulok a senatus-ülést először nem is a Curiába hívták össze, mert hiszen annak Julius-féle curia volt a neve, hanem a Capitoliumon; néhány senator azt mondta, hogy a Caesaroknak még az emlékét is el kell törölni, és ezért rombolják le templomaikat.” (Suetonius: Caesarok élete) 41. január 24-én vesztette életét Caligula római császár (ur. 37-41) ...
A hajókról szóló részletes leírások és a lakó- és folyóvíz technikai részletek kiemelt helyen jelennek meg a regényben. A két hajó körülbelül 70 méter hosszú és 20 méter széles volt. A fából épült hajótestet a vasszögekkel és egy fejlett ólomburkolattal erősítették meg és szigetelték. Ezenkívül az állítólag 1,5 tonnás horgonyok jelenléte jelentős méretükre és kapacitásukra utalt. A fedélzeten pedig a kor luxusa fogadta a vendégeket. A belső tereket márványpadló díszítette, a falakon és a mennyezeten pedig színes mozaikok és freskók voltak láthatók. Egyes szobákban még fejlett vízvezetékrendszerek is voltak.
Caligula hajóinak maradványai a Nemi-tóban süllyedtek el, és évszázadokon át rejtve maradtak. A 15. században kerültek elő újra, 1446-ban egy halász fedezte fel a hajók maradványait, majd 1895-ben Eliseo Borghi vezetésével kezdődött a rendszeres feltárás. Mussolini idején a feltárás csúcsidőszaka volt, hiszen 1929-ben elrendelte a tó lecsapolását és a hajók emelését. A kincseket a Nemi-tó közelében egy múzeumba helyezték át, majd a 2. világháború végén a múzeumot felgyújtották és a hajókat megsemmisítették. A feltárások megadják a korabeli technikák hitelességét, például a fejlett hidraulikus rendszer és az ólomborítás bizonyítékai is kiemelt figyelmet kaptak.
Caligula arcát és viselkedését leíró klasszikus szövegek szerint „Caligula magas termetű, sápadt arcú, hatalmas testű férfi volt… Ruhája, cipője, egész öltözködése sem római, sem polgári, de még férfi-vagy akárcsak emberi viselethez sem hasonlított… Gyakran tarka hímzéses, drágakővel díszített köpenyben, hosszú ujjas tunikában, karperecekkel mutatkozott nyilvános helyen…” A leírások a császár gyakori ellentmondásait is kiemelik: a kegyetlenség és a grandiózus építkezések egyidejű megjelenését. A történetben a történelmi személyek közti ellentmondások és az események mozgatórugói is feltárulnak, így a regény igazságkeresése a kor paradigmatikus kérdéseit is körbejárja.
