A cink szerepe az élő szervezetben még távolról sem tisztázott. Annyi bizonyos, hogy az inzulin alkotóelemeként szinte valamennyi anyagcsere-folyamatban részt vesz. A szervezet oxidációs károsodását ("oxidatív stressz") kivédő legfontosabb enzim, a szuperoxid dizmutáz része. Fontos szerepet tölt be a sejtosztódásban és a sérült szövetek regenerációjában is. Hiánya ezért a leggyorsabban osztódó sejteket érinti legsúlyosabban.
A cinkhiány előfordulása valódi hiánnyal főként éhezés, ill. idült hasmenés kapcsán találkozunk, így leggyakrabban trópusi vidékeken. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cinkhiány népességi gyakoriságáról hozzávetőleges adataink sincsenek. A cinkhiány okai között szerepel a termőtalaj cinkhiánya, idült hasmenés, hányás, éhezés, A-vitamin- és D-vitamin-hiány, felszívódási zavar (különösen tirozin és triptofán aminosav-hiány), B1-vitamin-hiány, alkoholos májkárosodás.
A cinkhiány tünetei rendkívül szerteágazók, ez egyben jelzi a cink számos funkcióját a szervezetben - melyről még nagyon sokat kell megtudnunk. Étvágytalanság, anorexia nervosa, hajhullás, bőrbetegségek, hasmenés, akne, látászavar, ízérzési zavar, szaglás, memóriazavarok. Acrodermatitis enteropathica és körömrendellenességek is gyakoriak lehetnek. Érzelmi instabilitás, tanulási nehézségek, valamint mozgászavarok alacsony születési súly mellett szintén társulhatnak a hiányhoz.
A cinkhiány lefolyása az alapbetegség függvénye. A hám és a nyálkahártyák regenerációs gyengesége cinkpótlással könnyen rendezhető, de például az anorexia nervosa végzetes is lehet. A cinkhiány diagnózisa nem mindig egyszerű: a vér- és szöveti cinkkoncentrációk mérése nem mindig informatív; a klinikai kép és a hám, idegrendszeri és hormonális rendellenességek hátterében gondoljunk rá, különösen alultáplált egyéneknél. A diagnosztikus céllal adott cinknek (“ex juvantibus”) semmilyen ellenjavallata nincs.
A cinkhiány terápiája nyomelem-, vitamin- és aminosav-pótlás. Szükség lehet a cinkhez társuló betegségek célzott kezelésére is, mert gyakran a cinkhiány csak tünet. A kiegyensúlyozott étrend a legjobb megoldás, és a cinkbevitel természetes kelátképzőkkel (például huminsav, aminosavak) együtt történik a legjobban.
A cinkhiány megelőzése és pótlása során fontos, hogy a táplálkozás legyen elsődleges: a napi ajánlott bevitel férfiaknál körülbelül 11 mg, nőknél 8 mg; terhesség és szoptatás idején ez nagyobb lehet. A túlzott cinkbevitel sótlanul sem ajánlott: hosszú távon rézhiányt, vérszegénységet és idegrendszeri zavarokat okozhat.
Érdekes összefüggés van a cink és a növekedés között: a gyermekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen, a felnőttek reprodukciós egészségéhez is fontos. A WHO a cinkhiányt globálisan „láthatatlan járványként” említi, mert a legtöbb helyen hiányosságokkal küzdenek a táplálkozásban.
A cink szerepe a haj egészségében kiemelkedő. A megfelelő cinkbevitel hozzájárulhat a hajhagymák normál működéséhez, részt vehet a sejtosztódási folyamatokban, részt vehet a fehérjeszintézisben, és támogatja a szervezet normál cinkszintjének fenntartását. Klinikai vizsgálatok szerint diffúz hajhullásnál és foltos hajhullásnál (alopecia areata) a cinkpótlás javulást eredményezhet, és 2009-es eredmények szerint kilenc beteg a 15 fő közül jelentős javulást tapasztalt a cink szedése után.
A haj egészségére gyakorolt hatások közé tartozik a hajhagymák normál működéséhez való hozzájárulás, a sejtosztódási folyamatokban való részvétel, a fehérjeszintézis támogatása, és a megfelelő cinkszint fenntartása mindenkori része a kiegyensúlyozott étrendnek. A cinkhiány tehát nemcsak utólagos megoldás lehet, hanem a megelőzés kulcsa is.
A haj egészségét érintő tünetek közé tartozik a hajhullás és a fejbőr állapotának romlása, amely pigmenthiányokat, töredezett szálakat és viszketést okozhat. A szaglás és ízérzékelés romlása, valamint a bőrproblémák is felhívhatják a figyelmet a hiányra. A cinkszint optimális fenntartása érdekében a táplálkozás és szükség esetén az orvosi felügyelet alatti étrend-kiegészítés kiemelt fontosságú.
Gyakori kérdések a cinkről: Mennyi a napi szükséglet? 11 mg férfiaknál és 8 mg nőknél; terhesség és szoptatás idején ez magasabb lehet. Melyek a legjobb természetes források? Osztriga, kagylók, marhahús, máj, tojás, tejtermékek; növényiek közül a tökmag, napraforgómag, csicseriborsó, lencse. Hogyan ismerhető fel a hiány? Hajhullás, bőrproblémák, látás- és ízérzékelés romlása, étvágytalanság. Kik a fokozottan veszélyeztetettek? Vegetáriánusok, várandósok, szoptatók, idősek, krónikus betegségekben szenvedők, alkoholfogyasztók. Segít-e a cink a megfázás vagy influenza ellen? Lehet rövidítheti a tünetek időtartamát, de a bizonyítékok vegyesek. Lehet-e kizárólag növényi étrenddel elegendő cinket bevinni? Lehet, de nehezebb a felszívódás miatt; gyakran javasolt étrend-kiegészítés. Hogyan segíti a cink a sebgyógyulást? Fontos szereplő a sejtosztódásban és a szövetek regenerációjában. Mikor érdemes elővigyázatosan szedni? A kiegyensúlyozott étrend a legbiztosabb alap; a kiegészítők szedését orvossal érdemes egyeztetni, különösen krónikus betegségek esetén.

A hajhullás és a cink közötti összefüggés bemutatása segíthet megérteni a tünetek hátterét. A cink meghatározó szereplő a hajsejtek anyagcseréjében és a fehérjeszintézisben, így a hiány hosszú távon kihat a haj állapotára.
Cinkhiány jelei és tünetei (pl. hajhullás, pattanások, fertőzések) és miért jelentkeznek
Egy rövid videó bemutathatja, hogyan befolyásolja a cink a hajhagymák működését és miért fontos a megfelelő bevitel.
Előnyös lehet a kiegyensúlyozott étrend, a cink-komplexek és a megfelelő pótlás alkalmazása esetén, de fontos hangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos étrendet. Ha tüneteket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, és egyeztessük a legmegfelelőbb megoldást. A cink egy esszenciális ásványi anyag, amely a sejtosztódás és a szövetek regenerációja mellett meghatározó szerepet játszik az immunrendszer működésében és a haj egészségében.