cöliákia: tünetek, összefüggések, és glútinmentes kezelése

A lisztérzékenység (coeliakia) egy glutén által kiváltott, szisztémás autoimmun betegség, amely genetikai hajlammal társul.

A kiváltó tényező a kalászos gabonafélékben található gliadin fehérjecsoport, amely a vékonybél nyálkahártyájának károsodását idézi elő.

A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak.

A vékonybél nyálkahártyájának felületét bélbolyhok növelik, hogy a tápanyagok minél nagyobb felületen szívódhassanak fel, azonban az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak (boholy-atrófia).

A felszívó felület rendkívüli csökkenése miatt minden tápanyag felszívódása romlik, és malabsorptio jön létre.

A legfontosabb következmények közé tartozik az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, illetve ezekből adódó betegségek.

A betegség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek.

A tipikus tünetek közé tartozik a hasmenés, a fogyás és a gyengeség, de hiánybetegségek és egyéb tünetek is megjelenhetnek.

A coeliakia diagnózisa több lépésben történik, gyakran gasztroenterológiai centrumokban.

A gyanú felmerülésekor a beteg kikérdezése, a családi előzmények felmérése után szerológiai vizsgálatokkal keresik a lisztérzékenység ellenanyagait, majd vékonybél-biopsziával igazolják a boholy-atrófiát.

A szöveti transzglutamináz elleni antitest (tTG IgA) és az anti-endomysium antitest (EMA IgA) jelenléte erősen utal a betegségre, és ezekre a vizsgálatokra támaszkodunk a gyanú megerősítéséhez.

Az endoszkópos vékonybél-biopszia során a bélbolyhok állapotát vizsgálják, többet vesznek mintát, mert a elváltozások foltosan is jelentkezhetnek.

A diagnózist gyakran követi rövid gluténmentes periódus, majd a tünetek változásának figyelése, és végül harmadik biopsziával ellenőrzik a gyógyulási folyamatot.

Gyakran a gluténmentes diéta megkezdése után két hét alatt javulás figyelhető meg, a visszafolyásos antitestek szintje pedig hosszabb idő alatt csökken.

A gyógyítás jelenleg nem lehetséges, de a gluténmentes diétával a nyálkahártya regenerálódik, a felszívódás részben visszatér, és a tünetek megszűnhetnek.

A gluténmentes diéta egy életen át tartó kezelés, amelyből ki kell hagyni a búzát, árpát, rozst és ezek származékait.

Lehetőség van gluténmentes lisztformák használatára, mint például rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójaliszt, burgonya- és kukoricakeményítő.

A diétát bevezetve gyors javulás után a bélbolyhok regenerálódása lassabb lehet, és a felszívókapacitás visszatérése évekig eltarthat.

Az inzulinfüggő vagy más autoimmun betegségekkel egyidejű előfordulás előfordulhat, és a cöliákia gyakorisága nőtt az utóbbi években részben jobb diagnosztika miatt.

A mechanizmusban részt vevő szöveti transzglutamináz és a gliadin epitopjai kölcsönhatásba lépnek, ami az immunválaszt kiváltja.

A cöliákia tünetei lehetnek a gyomor-bélrendszeri panaszok, de gyakoriak extraintestinalis megnyilvánulások is, például vérszegénység, csontritkulás vagy idegrendszeri panaszok.

A lisztérzékenység kezelése a gluténmentes diétán kívül néha vitamin- és ásványianyag-pótlást is igényelhet a felszívódási zavarok miatt.

A diéta betartásának elősegítésére dietetikai tanácsadás és családi támogatás szükséges, hiszen a szigorú étrend jelentős életmódbeli változtatást jelent.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tünetek nem egyértelműek, és a betegség “néma” formában vagy lappangó állapotban rejtőzködik.

A zab kérdése megosztó lehet, de garantáltan gluténmentes zab is fogyasztható lehet, ha azt megfelelően kezeli a gyártó.

A lisztérzékenység nagyon gyakori jelenség Európában, és a diagnózis felállítása gyakran hosszabb időt vesz igénybe a változatos tünetek miatt.

A sikeres kezelés érdekében fontos a rendszeres orvosi kontroll és a diéta betartásának folyamatos ellenőrzése.

A diéta megkezdése előtt a vizsgálatokat ne szüntessük meg, mert a gluténmentes diéta kiindulópontja lehet a vizsgálatok megváltoztatásának.

A táplálkozási irányelvek között szerepel, hogy kerüljük a glutént tartalmazó söröket és ételeket, és a felsorolásban található bagolyállapítsa a tiltott és megengedett élelmiszereket.

A betegség megelőzése érdekében fontos a korai felismerés és a családtagok monitorozása is, mivel a betegség 8-10%-ban first-degree rokonokban is előfordulhat.

diagramm a bélbolyhok működéséről és boholy-atrófiáról

Lisztérzékenység diagnosztizálása - Dr. Pakodi Ferenc, MyClinic

tags: #coliakia #szortuszo #gyulladas