Copf stílusú épületek: polgári múltat idéző historizáló művészet Budapesten

Tele van a város monumentális középületekkel, szobrokkal, oszlopokkal, mindenféle ornamentikával díszített palotával, melyek részleteiben nagyon szeretünk elveszni. Ezek az olykor barokk, olykor reneszánsz, olykor gótikus stílusjegyeket mutató épületek egészen megtévesztők tudnak lenni, ugyanis könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy elhisszük: valóban egy barokk vagy egy reneszánsz épületet nézünk. Holott nagyon nem. Amikor az 1867-es kiegyezés után beindult az ország és még inkább Pest fejlődése, egyre nagyobb építkezések kezdődtek meg városszerte. Budapest létrejöttével mindez pedig csak fokozódott, és olyan épületekkel lettünk gazdagabbak, mint az Operaház, a Várkert Bazár, a Keleti pályaudvar vagy az Országház. Ez a sor szinte a végtelenségig folytatható, és nemcsak a középületeink készültek el, hanem azok a csodás paloták is, melyek az Andrássy utat szegélyezik.

Az 1860-as évektől kezdve egészen a II. világháború végéig a historizáló építészet volt az uralkodó irányzat, ami valójában a különféle korok stíluselemeiből válogató neostílusok összefoglaló neve. Bár egy korábbi stílus formajegyei és elemei látszanak ezeken az épületeken, szerkezetük, építési technológiájuk és funkciójuk nagyon is a saját koruknak felelt meg. Az első években még leginkább neoreneszánsz stílusban alkottak az építészeink - Ybl Miklós legtöbb munkáján például az itáliai reneszánsz figyelhető meg -, gyakran konkrét épületekről vették a mintákat, a fővárosi középületeknél pedig eleve a neoreneszánsz volt az elvárt stílus. Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest

Az 1880-as évekre már megérkezett a neobarokk és a neogótika is. Legszebb historikus épületeinket pedig olyan építészeknek köszönhetjük, mint Ybl Miklós, Steindl Imre, Czigler Győző, Alpár Ignác, Meinig Artúr vagy Hauszmann Alajos. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Megérkezettünk az időszakba, amely a polgári forradalmak Európájába repít bennünket. A 18. század második felétől a 19. század közepéig tekerünk vissza; a korszak a köztársaságok kikiáltásának, a polgári átalakulásnak az időszaka. A klasszicizmus szellemi háttere a felvilágosodás. A barokk irracionalizmusával szemben a tiszta ész, a racionalizmus megváltoztatja a gondolkodást. Megindul a művészetben a múlt rendszeres kutatása. Winckelmann pompei ásatásai az ókori Róma építményeinek feltárása során felmérik, lerajzolják és kiadványokban megjelenítik az antik emlékeket. A polgári társadalom berendezkedése, a városiasodás új feladatokat adott az építészetnek.

Kifejlődik a vezetékes vízellátás, a csatornázás, és a vezetékes világítógáz. Soklakásos városi bérházakat építenek a városba özönlő ipari munkásoknak és tisztviselőknek. Ezzel szükségszerűen megszaporodnak a középületek is. A klasszicizmus építészete a barokkban megismertek szerint, a reprezentatív belső tereknél tengelyre fűzi a helyiségeket. A polgári lakások is ilyen kialakításúak. A korszak építészete sok mindent átvett a klasszikus görög-római mintákból. Az épület tömege tiszta, geometrikus síkokkal határolt, falsík elé kiugró, lépcsőzettel megemelt, háromszögű oromzattal záródó portikusz (oszlopfolyosó) jellemző. A homlokzat tagolásánál a vízszintes vonalak hangsúlyosak, és meghatározó szerepet kapnak a különböző oszloprendek. Magyarország klasszicista építészetét a hasznosság, a józan mértéktartás jellemzi. A 19. század elejére Pest az ország kereskedelmi, ipari, kulturális és építészeti központjává vált. Számos főúri kastély épült főleg a Dunántúlon. A bútorművészetben jelentős korszak a klasszicizmus stílusa. A stílus a klasszikus ókorban keresi mintáját. A bútorok világos szerkezeti tagolásúak, a díszítés visszafogottabb, és a funkcionalitás kerül előtérbe. Franciaországban ez a stílus XVI. Lajos korát idézi - Louis seize stílus. A bútorok már teljesen sík felületűek, a díszítés és az applikáció csak a szerkezeti elemekre kerül. A copf stílus a rokokóval együtt a barokk késői leszármazottja, amely Közép-Európában virágzott.

A copf enteriőrök letisztultságot és világos harmóniát sugallnak, a díszítőelemek között pedig visszahozott szerep jutott az antik motívumoknak, mint a füzérek, rozetták és köténydíszek. Hazánkban számos copf stílusú épület áll, melyek homlokzatait a letisztult és egyszerű kialakítás jellemzi. A copf stílus a rokokóval együtt a barokk késői leszármazottja, amely a 18. század végén és a 19. század elején hódított teret. A monumentális palota az 1780 és 1803 közötti időszakban épült számos része a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből. Az eredeti megbízó Séllyei Nagy Ignác püspök volt, de a felépítését Milassin Miklós folytatta és koronázódíszeit a rivalizáló címerek helyett felül lezáró timpanonon viseli.

A tények sora a copf építészet emlékeként is szól: a tehetséges szobrász, aki felépítette saját házát a Bástya utca 1. szám alatt, 1793-ban kezdte meg munkásságát a városban. Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei. Élete során többször is házasodott, s csupán egyetlen gyermeke érte meg a felnőtt kort. 1816-ban hunyt el. Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett. A copf stílus egy rövid, átmeneti korszak formájában kapott helyet az egyetemes művészettörténetben.

Copf stílus és a budapesti örökség kapcsolódási pontjai

Leghíresebb hazai építészmesterére, Fellner Jakabra emlékeztünk halálának 240. évfordulója alkalmából. Ez az ünnepi alkalom ihlette egy kvízt is, amely a műveltségre és humorérzékre épít. A copf stílus Magyarországon a barokk késői ágaitól a klasszicizmus felé vezető átmenetet fogja meg; a 18. század utolsó évtizedeitől a 19. század elejéig terjedt, és a szabályos füzérdísz, a copf gyakori alkalmazása volt jellemző. A 230 évnél hosszabb múltra visszatekintő Horváth-kert megújítása is példája annak, hogyan él tovább a copf és historizáló építészet emléke a városban.

  1. Az 1860-as évektől a historizáló építészet uralkodó volt Pest és Budapest környékén.
  2. Fő építészek közül kiemelkedik Ybl Miklós, Steindl Imre, Czigler Győző, Alpár Ignác és Hauszmann Alajos.
  3. A copf stílus legfőbb jellegzetessége a letisztult vonalvezetés és a történeti elemek visszafogott használata.

Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. Azonban az épület Újpest szélén áll, és az enyvgyáros Leiner testvérek építtették a családjuk számára. A rokokó és copf a barokk késői ágai, melyek közös jegye a letisztultság és a világos homlokzatkép. A copf stílus jellemzői között a párkányok tisztaságát és az egyszerű, átlátható kialakítást találjuk meg, valamint a díszítőelemek nagy részben antik ihletésűek, mint a füzérdíszek vagy rozetták.

Az információk középpontjában még a budapesti középületek emlékei vannak, amelyek a polgári társadalom korábbi szükségleteit tükrözik: közigazgatási épületek, megyeházak, bérházak és reprezentatív belső terek. A copf korszakot idéző belső terek gyakran visszaidézik a görög-római hagyományokat, és a stílus nyugati irányzataival összhangban állt a város fejlődésével.

Időszak
1860-as évek - 1880-as évek Historizáló építészet felívelése: neoreneszánsz, neobarokk, neogótika Ybl Miklós több műve, operaház környéke
1880-as évek - 1910 Copf és klasszicizmus átmeneti formái Copf enteriőrök, nagyobb városi paloták

Az 1780 és 1803 közötti időszakban épült monumentális paloták közül több a török idők romjain álló középrizalitokkal és timpanonokkal gazdagítva. A történeti építészet megőrzése fontos kulturális feladat, hiszen ezek az épületek a város karakterének részévé váltak, és megőrzik a polgári múlt emlékeit. A copf stílus azonban nem csak az épületek külső jegyeiben él tovább: a belső terekben és bútorokban is megjelenik a letisztult, funkcionális megközelítés, amely ma is inspiráló lehet a modern rekonstrukciók és felújítások során.

Copf stílusú belsőépítészet

Fellner Jakab emlékezete és az ő munkássága ma inkább kulturális és oktatási kontextusban él tovább, de az ő által tervezett épületek alakítása és részletei inspirációt adnak a mai építészetnek. A copf korszak hazai építészetében a részletgazdag bronzmunka és a finom kidolgozás áthatja az enteriőröket, miközben a külső homlokzatok a letisztultságot és az átlátható pergolákat hangsúlyozzák. A polgári társadalom fejlődésével a város középületeinek száma és szerepe nőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy a copf és a historizáló építészet máig meghatározza Budapest látványát és identitását.

tags: #copf #stilusu #epulet