Copf stílusú templomok története

A monumentális palota 1780 és 1803 között épült nagyrészt a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből.

Az eredeti megbízó a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác volt, ám az épület elkészültét nem érte meg, ezért aztán nem is az ő, hanem a soron következő püspök, Milassin Miklós címere díszíti a középrizalitot felül lezáró timpanont.

A tehetséges szobrász 1793-ban az épülő palotától nem messze építette fel saját házát, mely ma is megtalálható a Bástya utca 1. szám alatt.

Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei.

De nemcsak a kőfaragáshoz értett, stikában a festők foglalkozásába tartozó foglalási és aranyozási munkákat is elvállalta, amiért egyszer be is panaszolták.

Élete során többször is házasodott állandó gyermekhalandósággal küzdve - csupán egyetlen gyermeke élte meg a felnőtt kort.

1816-ban 72 éves korában hunyt el.

Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett.

Székesfehérvári Szemle 1. évf.

Megkezdődött a Tata központjában található, idén 232 éves plébániatemplom felújítása.

A beruházás 625 millió forintos állami támogatással valósul meg.

A rekonstrukciót öt éve tervezi a város, a következő ütemben pedig az épület mögötti II. A templom 1751-87 között épült egy korábbi, már igen romos állapotban lévő középkori templom helyére.

A tornyokat 2009 és 2010 között vörösréz lemezzel újraburkolták.

Az épületet Anton Pilgram bécsi építész tervezte, de a munkálatok elhúzódtak, így az Esterházy család tatai építészére, Fellner Jakabra bízták a beruházást, aki módosított a terveken.

A teljes befejezést azonban 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben.

Pécs városa 1009-től a Quinque Ecclesiae, tehát „Öt templom” vagy „Öt szent hely”, esetleg „Öt torony” néven vált ismertté.

A német Fünfkirchen név is ennek a fordításából származik.

Az öt templom az idők során megsokszorozódott.

A Pálos templom és kolostor az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend egyben a pálos rend magyarországi központja is.

Weichinger Károly tervei alapján 1938-ra készült el a terméskőből épített, egytornyos épület.

A különálló, 26 méter magas harangtornyot árkád köti össze a templommal.

A templom előtt álló Szűz Mária-szobrot 1948-ban állították fel.

A Havas Boldogasszony-templom fontos búcsújáró hely, és városképi szempontból is jelentős a pécsi Tettye felett.

A templomot a pécsiek építették az 1690. évi pestisjárvány elmúltának emlékére Havas Boldogasszony tiszteletére.

Az Irgalmas rendiek templomát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelték fel.

A Széchenyi tér déli oldalán áll.

1727-31 között a kapucinusok először a templomot, majd a rendházat építették fel.

1786-ban feloszlatták a rendet.

1796-ban Krautszak János György tímár és molnár 25000 forintot adományozott a betegápoló irgalmas rend kórházának felépítésére.

A Lyceum templom (vagy Urunk Színeváltozása templom) barokk stílusú római katolikus templom, amely Pécs belvárosában, a Király utcában található.

A pálos rend tulajdonában lévő épület a 18. század második felében épült a szomszédságában álló kolostorral együtt.

II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, így az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt.

A Szent Ferenc-templom a Szent István tér közelében található.

A ferences rend már a 13. században tevékenykedett Pécsett.

Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették.

A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába.

1720-1737 között építették meg rendházukat, illetve a templomot is helyreállították.

A templom egyhajós, északi oldalán kápolnasor van, szentélye körüljárós.

A Szerb Ortodox Kápolna a Zrínyi utca egyik udvarában áll.

A török korban a hódítók lerombolták, dzsámivá alakították a keresztény templomokat, ugyanakkor szerb püspökséget állítottak fel a seregeikben szolgáló nagyszámú szerb zsoldosnak.

A török uralom idején a katolikus papság köteles volt adót fizetni a szerb püspökségnek.

Az írásos dokumentáció szerint Pécsett is volt ebben a korban szerb ortodox templom, de később kocsmának alakították át.

A görögkeleti szerb egyház csak 1998-ban kapta vissza imaházát.

A Rókusdomb alján, a Petőfi, a Kodály és az Alkotmány utcák találkozásánál álló Xavéri Szent Ferencről elnevezett templomot a jezsuiták építették 1739-ben a 17. században már ott lévő kápolna helyén.

Az egyhajós építmény homlokzata rokokó formákat mutat, tornya hagymasisakos.

Eredeti berendezéséből csupán finom faragású rokokó szószéke maradt meg.

Az eredetileg román stílusú Mindenszentek templomát a 15. század végén késő gótikus stílusban átalakították.

Külseje egyszerű, főhomlokzatának háromszögű oromzatán alacsony torony emelkedik.

Belső berendezése nagyrészt a 18. századból származik, barokk stílusú.

Hogy ugyanarra a templomra egyaránt hivatkoznak Belvárosi plébániatemplomként és Gázi Kászim pasa dzsámijaként, hűen tükrözi a vallások változását Pécsett.

A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a török uralom alatt.

A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit.

A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a pécsi egyházmegye katedrálisa.

A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el.

1962-63 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait.

1965-1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.

A Basilica minor rangot 1990-ben, II. A Szent Ágoston-templom környékén terült el az egykori bányatelep.

A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom.

Ennek a törökök vagy lebontották, vagy átalakították.

A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt.

A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel a templomot 1712-ben.

A rácok (szerbek) települése Rácváros néven hivatalosan 1693-ban jött létre.

Itt 1781-ben épült római katolikus plébánia.

Magyarürög ugyancsak Pécs egyik városrésze, nem messze Rácvárostól.

1930-ig önálló település volt, 1954 óta tartozik Pécshez.

A plébánia a középkori Ürög falu Szent András-temploma, melyet a török után a 18. század elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek.

Orgonáját 1909-ben az Angster-gyár építette.

A Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom építési szándékát 1940 októberében jelentették be.

A tervek elkészítésével Gosztonyi Gyulát, a pécsi egyházmegye főmérnökét bízták meg.

A falakat 1942-43 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el.

Jézus Szíve-templom (Pius templom).

A mai Tanárképző Főiskola tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült.

Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki X. Pius pápa ötvenéves papi jubileuma emlékére Pius-alapítványt hozott létre.

Először a gimnázium épült meg Pilch Andor tervei szerint, neoromán stíluselemekkel.

Az intézet 1912-1913-ban kezdte meg működését.

A tömb nyugati szárnyán a Jézustársasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre templomot szántak.

Zichy Gyula gróf is a Pius Intézet szívének szánta az alapítandó templomot.

A templom tervének elkészüítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg.

A Gyárvárosi Plébániatemplom 1926-35 között épült neoromán és modern stílusú jegyeket felsorakoztató épületegyüttes, mely iskolaépületből (1926-31, bővítése 1935) a templomból (1927-29) és a paplakból (1932) áll.

Az iskolaépület keleti végén ívsorral megnyitott fallal kapcsolódik a háromhajós, poligonális szentélyű, kereszthajós, kazettás mennyezetes templomhoz.

A városi köztemetőben álló Szent Mihály-temetőkápolna építésére vonatkozó pályázatot 1932 februárjában írták ki a pécsi római katolikus egyházközségek, s azt az ifj. Nendvitch Andor-Weichinger Károly tervezőpáros nyerte el.

A kápolna kifestésének, belső díszítésének és üvegablakai tervezésének munkáját Székely Bertalan tanítványa, Nagy Sándor készítette.

A megvalósítást azonban már „helyi erőkre” bízták: a kápolna és az altemplom freskói Szelle Stefán Henrik keze munkáját dicsérik, az üvegfestmények Johan Hugó műhelyében készültek.

A Szent Mihály-kápolna szentmisével egybekötött ünnepélyes püspöki megáldásának időpontja 1933. július 9. volt.

A Pécsbányán álló Szent Flórián-templomot Remmel Péter tervezte és Schlauch Imre vállalkozó építette.

1902-ben szentelték fel.

A templom az alsótelepi bányakáros és 1890-ben bezárt, majd lebontott Szent Flórián-templom helyett épült.

A pécsi Kálvária-kápolna Magyarország egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma.

A belvárost övező városfalon kívül, a Kálvária-dombon álló egytornyos kápolnát 1814 és 1817 között építették.

A pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült romantikus stílusban.

Tervezői: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót.

Pécsett már a török megszállás ideje alatt éltek zsidó vallásúak, azonban a törökök kiűzése után a város lakossága és az akkori püspök döntése alapján a városban csak katolikus lakosok élhettek.

Mindezek ellenére a zsidók száma nőtt a településen, így nemsokára megépítették első pécsi zsinagógájukat.

Később, 1869-re megépítettek egy nagyobb intézményt, a ma is látogatható zsinagógát.

Méretének köszönhetően a Dunántúl legnagyobb zsidó temploma, melyben 448 pad ülőhely található férfiak részére, míg a karzaton 476 női férőhely lett kialakítva.

A város története sok szállal kapcsolódik Szent László királyhoz.

A Képes Krónika is beszámol arról a csatáról, amelyet a király a kunok ellen vívott.

A győzelem emlékére Szent László a csata helyén templomot emeltetett.

Az első templom alapjait csak régészeti kutatás hozhatná felszínre.

A tatárjárás pusztítása után a templomot a XIV. század közepén építhették át és bővíthették jelentősen.

Az akkor kiépült templom hajójához egyenes záródású szentély csatlakozott.

A XVI-XVII. század háborús évszázadai közvetlenül érintették Kisvárdát.

A város jelentős hadi szerepe földrajzi helyzetéből eredt, mivel falai a királyi Magyarország és a török árnyékában függetlenné váló Erdélyi fejedelemség közötti ütközőzónában emelkedtek.

Ebben a korszakban a Kisvárdán található kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt.

A vár egy dicsőbb kor emlékét őrzi.

Eredetileg az itt élők védelmét szolgálta a XV. században megindult várépítés.

Mivel ez a vidék messze található a hegyektől, építőanyagául az agyagos talaj felhasználásával készített, kiégetett téglát választották.

Ez adja a vár egyik különlegességét, mivel Gyula után a kisvárdai vár az Alföld második legnagyobb téglából épült vára.

A templom 1558 őszén súlyos pusztulást szenvedett, amikor Balassa Menyhért ostromolta Kisvárdát.

1564-ben a várat ostromló erdélyi csapatok a templomban tárolták a lőport, ami felrobbant.

A Bocskai-szabadságharc alatt a hajdúk megrohanták Kisvárdát, a templomot fölgyújtották és a plébánost megölték.

Ezt követően a romos hajót lebontották.

A jelenlegi templom nyugati végéhez copf stílusú torony kapcsolódik.

A szentély gótikus ablakai kőrácsosak, az 1970-ben befejezett műemléki helyreállításkor készültek.

A szentélyfej különleges látványosságai a figurális konzolok.

Ezek a XVIII. században elbontott kőbordás boltozathoz tartoztak.

Az északi sarokpillértől keletre az első férfit jellegzetes attribútuma és felirata azonosítja (Szent Péter), szomszédságában Szent Pált látjuk.

A következő három konzolon látható alaknak az azonosítása nehéz, Németh Péter szerint Szent Zsigmond és Várdai István kalocsai érsek szerepelhet az ábrázoltak között.

A barokk korstílus késői ágai voltak a rokokó és a copf.

Ez utóbbi főleg Közép-Európára volt jellemző a 18. század utolsó évtizedeiben, egyfajta átmenetet jelentett a barokk és a klasszicizmus között.

A copf épületek szakítanak a barokk hagyományokkal, és elhagyják a mozgalmas és hullámzó formákat.

A vonalvezetésre a letisztultság és az áttekinthetőség jellemző, a homlokzatokra pedig az egyszerű és világos kialakítás.

A díszítőelemekként használt formákhoz nagy részben az antik építészetből merítettek, újra fontossá váltak a füzérdíszek, a rozetták és a köténydíszek.

Hazánkban megannyi copf stílusú épület készült, amelyek mindegyikére jellemző a párkányok letisztult és egyszerű kialakítása.

A copf stílus a rokokóval együtt a barokk késői „leszármazottja”.

Jellemzőek rá a letisztult formák, valamint az egyszerű és áttekinthető kialakítások.

történelmi copf templomok illusztráció

tags: #copf #stilusu #templomok