A monumentális palota 1780 és 1803 között épült nagyrészt a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből.
Az eredeti megbízó a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác volt, ám az épület elkészültét nem érte meg, ezért aztán nem is az ő, hanem a soron következő püspök, Milassin Miklós címere díszíti a középrizalitot felül lezáró timpanont.
A tehetséges szobrász 1793-ban az épülő palotától nem messze építette fel saját házát, mely ma is megtalálható a Bástya utca 1. szám alatt.
Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei.
De nemcsak a kőfaragáshoz értett, stikában a festők foglalkozásába tartozó foglalási és aranyozási munkákat is elvállalta, amiért egyszer be is panaszolták.
Élete során többször is házasodott állandó gyermekhalandósággal küzdve - csupán egyetlen gyermeke élte meg a felnőtt kort.
1816-ban 72 éves korában hunyt el.
Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett.
Székesfehérvári Szemle 1. évf.
Megkezdődött a Tata központjában található, idén 232 éves plébániatemplom felújítása.
A beruházás 625 millió forintos állami támogatással valósul meg.
A rekonstrukciót öt éve tervezi a város, a következő ütemben pedig az épület mögötti II. A templom 1751-87 között épült egy korábbi, már igen romos állapotban lévő középkori templom helyére.
A tornyokat 2009 és 2010 között vörösréz lemezzel újraburkolták.
Az épületet Anton Pilgram bécsi építész tervezte, de a munkálatok elhúzódtak, így az Esterházy család tatai építészére, Fellner Jakabra bízták a beruházást, aki módosított a terveken.
A teljes befejezést azonban 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben.
Pécs városa 1009-től a Quinque Ecclesiae, tehát „Öt templom” vagy „Öt szent hely”, esetleg „Öt torony” néven vált ismertté.
A német Fünfkirchen név is ennek a fordításából származik.
Az öt templom az idők során megsokszorozódott.
A Pálos templom és kolostor az egyetlen magyar eredetű szerzetesrend egyben a pálos rend magyarországi központja is.
Weichinger Károly tervei alapján 1938-ra készült el a terméskőből épített, egytornyos épület.
A különálló, 26 méter magas harangtornyot árkád köti össze a templommal.
A templom előtt álló Szűz Mária-szobrot 1948-ban állították fel.
A Havas Boldogasszony-templom fontos búcsújáró hely, és városképi szempontból is jelentős a pécsi Tettye felett.
A templomot a pécsiek építették az 1690. évi pestisjárvány elmúltának emlékére Havas Boldogasszony tiszteletére.
Az Irgalmas rendiek templomát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelték fel.
A Széchenyi tér déli oldalán áll.
1727-31 között a kapucinusok először a templomot, majd a rendházat építették fel.
1786-ban feloszlatták a rendet.
1796-ban Krautszak János György tímár és molnár 25000 forintot adományozott a betegápoló irgalmas rend kórházának felépítésére.
A Lyceum templom (vagy Urunk Színeváltozása templom) barokk stílusú római katolikus templom, amely Pécs belvárosában, a Király utcában található.
A pálos rend tulajdonában lévő épület a 18. század második felében épült a szomszédságában álló kolostorral együtt.
II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, így az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt.
A Szent Ferenc-templom a Szent István tér közelében található.
A ferences rend már a 13. században tevékenykedett Pécsett.
Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették.
A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába.
1720-1737 között építették meg rendházukat, illetve a templomot is helyreállították.
A templom egyhajós, északi oldalán kápolnasor van, szentélye körüljárós.
A Szerb Ortodox Kápolna a Zrínyi utca egyik udvarában áll.
A török korban a hódítók lerombolták, dzsámivá alakították a keresztény templomokat, ugyanakkor szerb püspökséget állítottak fel a seregeikben szolgáló nagyszámú szerb zsoldosnak.
A török uralom idején a katolikus papság köteles volt adót fizetni a szerb püspökségnek.
Az írásos dokumentáció szerint Pécsett is volt ebben a korban szerb ortodox templom, de később kocsmának alakították át.
A görögkeleti szerb egyház csak 1998-ban kapta vissza imaházát.
A Rókusdomb alján, a Petőfi, a Kodály és az Alkotmány utcák találkozásánál álló Xavéri Szent Ferencről elnevezett templomot a jezsuiták építették 1739-ben a 17. században már ott lévő kápolna helyén.
Az egyhajós építmény homlokzata rokokó formákat mutat, tornya hagymasisakos.
Eredeti berendezéséből csupán finom faragású rokokó szószéke maradt meg.
Az eredetileg román stílusú Mindenszentek templomát a 15. század végén késő gótikus stílusban átalakították.
Külseje egyszerű, főhomlokzatának háromszögű oromzatán alacsony torony emelkedik.
Belső berendezése nagyrészt a 18. századból származik, barokk stílusú.
Hogy ugyanarra a templomra egyaránt hivatkoznak Belvárosi plébániatemplomként és Gázi Kászim pasa dzsámijaként, hűen tükrözi a vallások változását Pécsett.
A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a török uralom alatt.
A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit.
A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a pécsi egyházmegye katedrálisa.
A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el.
1962-63 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait.
1965-1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.
A Basilica minor rangot 1990-ben, II. A Szent Ágoston-templom környékén terült el az egykori bányatelep.
A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom.
Ennek a törökök vagy lebontották, vagy átalakították.
A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt.
A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel a templomot 1712-ben.
A rácok (szerbek) települése Rácváros néven hivatalosan 1693-ban jött létre.
Itt 1781-ben épült római katolikus plébánia.
Magyarürög ugyancsak Pécs egyik városrésze, nem messze Rácvárostól.
1930-ig önálló település volt, 1954 óta tartozik Pécshez.
A plébánia a középkori Ürög falu Szent András-temploma, melyet a török után a 18. század elején a jezsuiták újjáépítettek és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek.
Orgonáját 1909-ben az Angster-gyár építette.
A Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom építési szándékát 1940 októberében jelentették be.
A tervek elkészítésével Gosztonyi Gyulát, a pécsi egyházmegye főmérnökét bízták meg.
A falakat 1942-43 között építették fel a tetővonalig, majd az épület tetőszerkezetét a következő évben készítették el.
Jézus Szíve-templom (Pius templom).
A mai Tanárképző Főiskola tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült.
Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki X. Pius pápa ötvenéves papi jubileuma emlékére Pius-alapítványt hozott létre.
Először a gimnázium épült meg Pilch Andor tervei szerint, neoromán stíluselemekkel.
Az intézet 1912-1913-ban kezdte meg működését.
A tömb nyugati szárnyán a Jézustársasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre templomot szántak.
Zichy Gyula gróf is a Pius Intézet szívének szánta az alapítandó templomot.
A templom tervének elkészüítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg.
A Gyárvárosi Plébániatemplom 1926-35 között épült neoromán és modern stílusú jegyeket felsorakoztató épületegyüttes, mely iskolaépületből (1926-31, bővítése 1935) a templomból (1927-29) és a paplakból (1932) áll.
Az iskolaépület keleti végén ívsorral megnyitott fallal kapcsolódik a háromhajós, poligonális szentélyű, kereszthajós, kazettás mennyezetes templomhoz.
A városi köztemetőben álló Szent Mihály-temetőkápolna építésére vonatkozó pályázatot 1932 februárjában írták ki a pécsi római katolikus egyházközségek, s azt az ifj. Nendvitch Andor-Weichinger Károly tervezőpáros nyerte el.
A kápolna kifestésének, belső díszítésének és üvegablakai tervezésének munkáját Székely Bertalan tanítványa, Nagy Sándor készítette.
A megvalósítást azonban már „helyi erőkre” bízták: a kápolna és az altemplom freskói Szelle Stefán Henrik keze munkáját dicsérik, az üvegfestmények Johan Hugó műhelyében készültek.
A Szent Mihály-kápolna szentmisével egybekötött ünnepélyes püspöki megáldásának időpontja 1933. július 9. volt.
A Pécsbányán álló Szent Flórián-templomot Remmel Péter tervezte és Schlauch Imre vállalkozó építette.
1902-ben szentelték fel.
A templom az alsótelepi bányakáros és 1890-ben bezárt, majd lebontott Szent Flórián-templom helyett épült.
A pécsi Kálvária-kápolna Magyarország egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma.
A belvárost övező városfalon kívül, a Kálvária-dombon álló egytornyos kápolnát 1814 és 1817 között építették.
A pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült romantikus stílusban.
Tervezői: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót.
Pécsett már a török megszállás ideje alatt éltek zsidó vallásúak, azonban a törökök kiűzése után a város lakossága és az akkori püspök döntése alapján a városban csak katolikus lakosok élhettek.
Mindezek ellenére a zsidók száma nőtt a településen, így nemsokára megépítették első pécsi zsinagógájukat.
Később, 1869-re megépítettek egy nagyobb intézményt, a ma is látogatható zsinagógát.
Méretének köszönhetően a Dunántúl legnagyobb zsidó temploma, melyben 448 pad ülőhely található férfiak részére, míg a karzaton 476 női férőhely lett kialakítva.
A város története sok szállal kapcsolódik Szent László királyhoz.
A Képes Krónika is beszámol arról a csatáról, amelyet a király a kunok ellen vívott.
A győzelem emlékére Szent László a csata helyén templomot emeltetett.
Az első templom alapjait csak régészeti kutatás hozhatná felszínre.
A tatárjárás pusztítása után a templomot a XIV. század közepén építhették át és bővíthették jelentősen.
Az akkor kiépült templom hajójához egyenes záródású szentély csatlakozott.
A XVI-XVII. század háborús évszázadai közvetlenül érintették Kisvárdát.
A város jelentős hadi szerepe földrajzi helyzetéből eredt, mivel falai a királyi Magyarország és a török árnyékában függetlenné váló Erdélyi fejedelemség közötti ütközőzónában emelkedtek.
Ebben a korszakban a Kisvárdán található kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt.
A vár egy dicsőbb kor emlékét őrzi.
Eredetileg az itt élők védelmét szolgálta a XV. században megindult várépítés.
Mivel ez a vidék messze található a hegyektől, építőanyagául az agyagos talaj felhasználásával készített, kiégetett téglát választották.
Ez adja a vár egyik különlegességét, mivel Gyula után a kisvárdai vár az Alföld második legnagyobb téglából épült vára.
A templom 1558 őszén súlyos pusztulást szenvedett, amikor Balassa Menyhért ostromolta Kisvárdát.
1564-ben a várat ostromló erdélyi csapatok a templomban tárolták a lőport, ami felrobbant.
A Bocskai-szabadságharc alatt a hajdúk megrohanták Kisvárdát, a templomot fölgyújtották és a plébánost megölték.
Ezt követően a romos hajót lebontották.
A jelenlegi templom nyugati végéhez copf stílusú torony kapcsolódik.
A szentély gótikus ablakai kőrácsosak, az 1970-ben befejezett műemléki helyreállításkor készültek.
A szentélyfej különleges látványosságai a figurális konzolok.
Ezek a XVIII. században elbontott kőbordás boltozathoz tartoztak.
Az északi sarokpillértől keletre az első férfit jellegzetes attribútuma és felirata azonosítja (Szent Péter), szomszédságában Szent Pált látjuk.
A következő három konzolon látható alaknak az azonosítása nehéz, Németh Péter szerint Szent Zsigmond és Várdai István kalocsai érsek szerepelhet az ábrázoltak között.
A barokk korstílus késői ágai voltak a rokokó és a copf.
Ez utóbbi főleg Közép-Európára volt jellemző a 18. század utolsó évtizedeiben, egyfajta átmenetet jelentett a barokk és a klasszicizmus között.
A copf épületek szakítanak a barokk hagyományokkal, és elhagyják a mozgalmas és hullámzó formákat.
A vonalvezetésre a letisztultság és az áttekinthetőség jellemző, a homlokzatokra pedig az egyszerű és világos kialakítás.
A díszítőelemekként használt formákhoz nagy részben az antik építészetből merítettek, újra fontossá váltak a füzérdíszek, a rozetták és a köténydíszek.
Hazánkban megannyi copf stílusú épület készült, amelyek mindegyikére jellemző a párkányok letisztult és egyszerű kialakítása.
A copf stílus a rokokóval együtt a barokk késői „leszármazottja”.
Jellemzőek rá a letisztult formák, valamint az egyszerű és áttekinthető kialakítások.
