A 19. század második felének talán legjelentősebb orosz zeneszerzője, a saját korában sokat kritizált Csajkovszkij homoszexualitása már 75 éve ismert nyugaton, hazájában viszont csak nemrég lett széleskörűen köztudott. Melegségére bizonyítékul szolgálnak levelei és naplói. A levelek egy részét Mogyeszt nevű testvéréhez írta, aki szintén meleg volt. Csajkovszkij zenéje valahol átmenetet képez a hagyományos orosz és az európai zene között, ám emellett egy édes, a végletekig érzelmes dallamkinccsel varázsolja el hallgatóságát. Dallamai ugyanolyan fájdalmasak, szívbe markolóak, mint maga az élete.
Nyolc éves korában Szentpétervárra költöztek, és gondos nevelésben részesült. Zongorázni is tanult, ám a kanyaró miatt abba kellett hagynia. 1859-ben elvégezte a jogi iskolát és hivatalnok lett, de a zene jobban érdekelte. Első művét (Karakterisztikus táncok) 1865-ben vezényelte Strauss Pavlovszkban. Egy évvel később mestere testvére, a zongorista Nyikolaj Rubinstein felajánlott neki egy összhangzattan-tanári állást a moszkvai konzervatóriumban. Itt írta meg I. szimfóniáját, melynek kifejezetten rosszul fogadtak. Maga Rubinstein is ócsárolta, ám a híres Ötöknek tetszett.
Közben Csajkovszkij az iskolában megismerkedett egyik legjobb barátjával, Alekszej Apuhtyin költővel, aki 1867 és 1870 között szeretője is volt. 1868-ban szerelmes lett Désirée Artôt olasz opera-énekesnőbe, és feleségül akarta venni. Barátai ellenezték a dolgot melegsége miatt, s ez végül el is maradt. Azonban kárpótolta újabb férfi szeretője, a konzervatóriumban tanuló fiatal Vlagyimir Silovszkij, akivel 1872-ig tartott a kapcsolatuk. Elköltözött Rubinsteintől és európai körútra indult. Hazatérve megírta III. szimfóniáját, a Vakula, a kovács című operát, majd a cár kívánságára írt Hattyúk tavát. Bár a bemutató nem volt sikeres, később mégis népszerűvé vált.
1868-1876 között levelezéseket folytatott Nagyezsda von Meckel vasúti özvegyével, amely anyagilag és érzelmileg is támogatta őt. Kapcsolatuk egyfajta intimitást és távolságot is magában hordozott; soha nem találkoztak személyesen, és leveleikben megfogalmazott érzelmei1877-ben is visszaköszönnek. A keletkezett művek közé tartozik többek között a II. és III. szimfónia megalkotása is. A kapcsolatról gyakran mondták, hogy egy pszichiátriai kincsestár lehetne a szakértők számára, hiszen részleteikben kiábrázolták Csajkovszkij belső vívódásait.
Intim viszony fűzte többek között szolgálójához, Alekszej Szofronovhoz, és annak unokaöccséhez, Vlagyimir Davidovhoz (1871-1906), akit Bobnak szólított. 1893. augusztus 3-án kelt levelében például így búcsúzott tőle: „Ölellek, mindenkori szerelmem. P. Csajkovszkij”.
A trazitív élettörténet egyik fordulópontja 1877-ben érkezett: moszkvai zeneakadémiástól kapott szerelmes leveleket, Antonyina Miljukovától, akit feleségül vett. Később a házasság gyorsan zökkenőkkel teli lett, és a férfi rájött, hogy hibát követett el. A nászút során végül rájött valódi érzéseire, és a válás 1881-ben megtörtént. A válás után Antonyina depresszióba süllyedt és később elmegyógyintézetbe került, míg Csajkovszkij ismét az életkedvét megtalálta egy európai körúton, és megírta az 1812 nyitányt, valamint befejezte Anyegin című operáját.
1890-ben elérte csúcspontját a Pikk dáma című operája, amelynek librettóját Mogyeszt testvére írta. 1891-ben Párizsban és New Yorkban adott hangverseny-körüln tevékenykedett. Hazatérve megírta VI. szimfóniáját, amelyet sokan „homoszexuális tragédiának” neveztek; az utolsó tétele különösen megrázó, kiáltás és nyögés élén. A bemutató bukása után a címét „Program”-ról „Patetikus” szimfóniára változtatta, amit a későbbiekben megbánt, de a nevét megtartotta.
A magánéleti nyomor és depresszió hatására Csajkovszkij 1893-ban meghalt. A hivatalos magyarázat szerint kolera okozta a halált, ám ezt sokan vitatták. Egyes spekulációk szerint arzénnal végzett magával, talán azért, mert nem akart az utókor homoszexualitását kísérteni. Szentpétervárott az Alekszander Nyevszkij kolostorban helyezték örök nyugalomra.
Életút - fontos állomások röviden
- Születés Votkinszkban, 1840, mérnökcsalád
- Cserepekkel járó ifjúság: zene iránti érdeklődés, románcok és kapcsolatok
- Jogász képzés, majd zenei pálya felé fordulás a Rubenstein-ek hatására
- Marketszerű pályakezdés a moszkvai konzervatóriumban, majd első szimfóniák és nyitányok
- Kapcsolatok Désirée Artôt-tal, majd Meck asszony támogatása
- Házasodás Antonyinával és későbbi válás; depresszió és visszavonulás
- Későbbi évek - sikerek: Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő, Anyegin, Pikk dáma
- VI. szimfónia és a halál
Nyomok a kritikusok és a szakirodalom a gyermekkorból
Az 1840-es és 1850-es években történt események, a családi környezet, az anyagi helyzet és a baráti kapcsolatok mind befolyásolták Csajkovszkij személyiségét és zenéjét. A következő időszakban Rubinstein környezete és a „Ötök” csoport hatása döntő volt abban, hogy Csajkovszkij formálódó személyisége hogyan találta meg saját hangjt a nemzetközi zenei életben.
Pjotr Iljics Csajkovszkij
Kapcsolatok és kapcsolatrendszerek
Csajkovszkij élete során többféle kapcsolatrendszer alakult ki: barátok, mentorok és szerető partnerek egyaránt. A Meck-el való kezdeti jelentős anyagi támogatás mellett a Moszkvai Konzervatóriumban megismerte a későbbi művésztársakat és a „Ötök” csoport tagjait is. Désirée Artôt-tal való viszonya egyértelmű szerelmi vallomás volt, amely többek között Románc című művében tükröződött. Ilyen kapcsolatokból fakadt a zenében rejlő szenvedély és a belső küzdelmek kifejeződése.
Csajkovszkij nemcsak a személyes kapcsolatok miatt marad emlékezetes alak: zenéje híd az orosz hagyomány és az európai zene között, amely egyszerre hordozza a melankólia és az érzelmi extázis nyelvét. Így adja át hallgatóinak a végletekig érzelmes dallamok gazdagságát, miközben élete példázza a művészi kibontakozás árnyoldalait is. A művek és levelek összessége egy olyan életút, amelyben a szerelem, a félelem és a művészi megnyilvánulás kölyként nőtt fel a zene síkjára.
- Csajkovszkij életútjának időrendje: születés-képzés-készülő művek-nemzetközi elismerés-magánéleti küzdelmek-halál
- A zaklatottság és a depresszió hatása a zenére: hangszerek és dallamok megnyilatkozásai
- A társadalmi megítélés és az egyéni identitás közti feszültség
tags: #csajkovszkij #timea #fodrasz