Csajok és a hajvágás mémek: autofikciós hatások a popkultúrában

Van az irodalomnak egy gazdagon termő ága, amit autofikciónak neveznek. Érdekes műfaj, a valóság és a fikció határán egyensúlyozó irodalmi szövegek gyűjtőneve, ahol a valóság azt jelenti, a szerző felvállalja, amit a közönség olvas, az a szerző személyes életén nyugszik, biografikus ihletettségű, de fikció, azaz kitaláció is van benne. Az autofikcióból néha filmsorozat lesz, vagy forgatókönyv, ami nem elvesz az alapanyagból - mondjuk a belőle készült könyvből -, hanem hozzátesz.

Szerintem a 21. Ki ez a ronda csaj, kérdeztem magamtól, és kerestem egy másik sorozat. Ma már tudom, az a bizonyos csaj Lena Dunham, az amerikai autofikciós irodalom fenegyereke, nagyon okos és tehetséges író, színész és rendező, aki az egész sorozatot írta, játszotta és rendezte, és átformálta a gondolkodásomat saját testemmel kapcsolatban, pedig a Csajok szereplői nem az én korosztályom, az anyukájuk lehetnék, ami elég abszurd.

A sorozat hat évadon át követi a csajok, és a hozzájuk közelállók életét. A közöttük lévő viszonyrendszer igen instabil, semmi sincs bebetonozva, a status quo állandóan változik, egyvalami azonban állandó, autentikus módon szeretnének élni, a felnőttségbe akarnak hazatalálni, de a társadalmi terhek viselése nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre gondolják, ezért a forgatókönyvet az életükről folyamatosan át kell írniuk, és mindig újra kell kezdeniük mindent.

Életstratégiájukat saját vágyaikra alapozzák, ezért folyamatos konfliktusok születnek. Állandóan két kérdést tesznek fel maguknak: "Mit akarok az élettől"? és a "Mit akar az élet tőlem"? Még nem tudják, a második kérdés sokkal fontosabb. Hannah, Jessa, Marnie, Shoshanna és Adam Brooklynban élnek és dolgoznak, már ha találnak munkát. A Csajok a legtrendibb társadalmi problémákról beszél, ezt persze más sorozat is megteszi, óriási a konkurencia.

A Csajok abban utolérhetetlen, hogy dekonstruál egy csomó magától értetődő dolgot, amit szinte észre sem veszünk. Ott van például az életközösség, mint olyan. Nem feltétlenül bináris alapon mutatja - férfi, nő, gyerekek - inkább az alternatívákra koncentrál. Hannah például az expasijával Elijah-val lakik együtt, aki coming out-ja után is jól megfér a lánnyal. De a sorozat legnagyobb teljesítménye Hannah Horvath karaktere. Nem tudjuk meg, hogy a számunkra ismerős magyar vezetéknév hogyan kerül képbe.

A huszonöt éves, írói becsvággyal rendelkező enyhén túlsúlyos, jelentés nélküli ruhákat viselő lány senkinek sem akar megfelelni saját magán kívül. Szépnek, okosnak és vonzónak gondolja magát, és igaza is van. Szellemes, eredeti és egészségesen önző, ezért a nárcisztikus és a pszichopata jelzőket is rendre megkapja a barátaitól, akik viszont nem tudnak egészséges határokat húzni a külvilág és önmaguk között, ezért mindegyik Hannah-ra vetíti saját lelki nyavalyáját. Hannah saját testéhez való viszonya roppant felszabadító, mert önreflexív, és egy kicsit sem szégyelli, úgy szívja ki az élet velejét, ahogy neki tetszik. Nem takargatja magát, bátran húz short-ot, haspólót, és további nem túl trendi szetteket.

Lena Dunham-nek azért kellő bátorságra volt szüksége, hogy a nézők felé minden további nélkül reprezentálja a testét szex vagy éppen fürdés közben. Hannah nem kifejezetten romantikus alkat, bár őszintén szerette Adam-et, nem kellett neki barátnőkkel átsírt éjszaka, hogy felépüljön, megtanult vele együtt élni. A továbblépések nagymestere. Lena Dunham olyanra írta saját figuráját, hogy kifejezetten reflektálni tudjon a nők helyzetére, ezért társadalomkritikus, azaz női szerző női látásmódját közvetíti, nincs jelen az a bizonyos férfi tekintet, amivel a nőket szokták tárgyiasítani a kamerán keresztül.

A kortárs feminista tapasztalatok eredményeit a populáris nőábrázolásban remekül használja fel, az általa használt szubverzív technikák alkalmazása a társadalomkritika egyik eszköze. Adam figurája majdnem annyira érdekes, mint Hannah-é, és nem mellesleg, ebben a sorozatban figyelt fel rá az amerikai filmipar. Temperamentumos, harsány, reflexív és végtelenül tehetséges. Egyszer azt mondja: "Írtam egy haikut a plafonra". Nekem ilyet mondana egy férfi, kifeküdnék. Miért tartozik Adam Driver a világ legjobb színészei közé? Nézzük meg a 6. évad utolsó előtti részének pár percét, azt a bizonyos éttermi jelenetet.

A 6. évad végére persze majdnem mindenki megtalálja a neki való utat, és egy kicsit jobbnak bizonyul korábbi énjétől, valamint megtanulja, hogy az elemi erejű igenek érdekében meg kell tanulni mérhetetlenül sok nemet mondani. A magyar hangok is zseniálisak, Földes Eszter, Pálmai Anna, Tarr Judit, Gáspár Kata, Radnai Márk, Kovács Lehel, és a többiek. Nagyon megérdemelte 2013-ban a Golden Globe-díjat.

  1. Az autofikció és a tévésorozatok közti átívelés értelmezése a kortárs kultúrában.
  2. A női test és a testkép reflektív bemutatása a Csajokban.
  3. A karakterek közötti dinamikák és a társadalmi nyomások kritikája.

Az íródó alkotói kölcsönhatás és a karakterek megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a nézők saját életükre és testükre is visszatekintsenek, miközben a történet a humor és a szubverzió eszközeivel dolgozik. A sorozat így nem csak szórakoztat, hanem társadalmi párbeszédet is folytat a női lét sokrétűségéről és a személyes szabadság kérdéseiről.

kategorizalt infografika az autofikciós sorozatokról

tags: #csajok #es #a #hajvagas #memes