A magyar jogban a következő családi állapotokat különböztetjük meg: nőtlen, hajadon, házas, elvált, özvegy.
A családi állapotok alapfogalmai
A családi állapot alapesetben házas vagy egyedülálló lehet, ezek egyéb kategóriákkal egészülhetnek ki, illetve pontosíthatók. A hajadon olyan felnőtt nő, aki még nem volt házas.
Az együttélésre vonatkozó fogalmak közül az együttélésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a házas felek egy fedél alatt, közös kasszán élnek.
A különélés: Különélésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a házas felek nem egy háztartásban, nem egy fedél alatt és nem közös kasszán élnek.
Az élettársi kapcsolat alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. meghatározása szerint akkor beszélhetünk élettársi viszonyról, ha 1. a felek együtt élnek, 2. közös háztartással rendelkeznek, 3. köztük érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, és 4. harmadik személyekkel szemben összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják.
Fontos tudni, hogy a fentiek közül minden feltételnek meg kell felelnie a pár együttélésének ahhoz, hogy a jog élettársaknak ismerje el őket. Ha a felek között vita alakul ki az élettársi viszony fennállásáról - ez a vagyon felosztásánál elég gyakori -, a bíróság valamennyi kritériumot vizsgálni fogja, és nem elegendő például az, ha a felek közötti szoros érzelmi kötelék, vagy a közös lakásban történő együttélés bizonyítottá válik.
Az Alkotmánybíróság egyik határozata egyértelművé tette, hogy élettársi viszony azonos neműek között is létrejöhet. Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozónak - de nem közeli hozzátartozónak - minősülnek.
Házasságot érintő vonatkozások és születés
A házasságon kívüli születés: házasságon kívüli születésnek nevezzük azt, amikor két olyan embernek születik gyermeke, akik nem házasok.
A házasságkötések és a társadalmi trendek
A házasságkötések számának csökkenése Magyarországon több mindennel hozható összefüggésbe. A házasság intézményének devalválódása (értéktelenedése) a hagyományos értékrend és a hagyományos életformák háttérbeszorulásának köszönhető.
Egyre nagyobb szerepet kapnak a más típusú együttélési formák, például az élettársi kapcsolat, melynek jogi előnyei az ilyen kapcsolatban élők számára az utóbbi években jelentősen javult.
Egy személy családi állapota jelzi, hogy az adott személy házas vagy egyedülálló-e. Az erre vonatkozó kérdések számos kérdőíven és űrlapon megjelenhetnek, többek közt népszámláláskor is rákérdeznek.
A családi állapot alapesetben házas vagy egyedülálló lehet, ezek egyéb kategóriákkal egészülhetnek ki, illetve pontosíthatók. Özvegy; elvált; bejegyzett élettárs; özvegy bejegyzett élettárs; elvált bejegyzett élettárs.
Egyes társadalmakban a családi állapotot különböző módokon jelzik: a házastársával együtt élő, házas nők és férfiak gyakran jegygyűrűt viselnek, más kultúrákban egyéb vizuális indikátorok is léteznek.
Egyes nyelvterületeken (pl. a történeti példák) a hajadon státusza megjelenhet a hivatalos nyelvhasználatban pillanatképekhez hasonlóan, például űrlapokon.
A hajadon a társadalmi megítélésben korábban jelentős szerepet töltött be, és gyakran a szülők házában való tartózkodást is jelölte a férjhezmenetel előtt. Ma a megkülönböztetés kevésbé hangsúlyos, de a kifejezés továbbra is része a hivatalos nyelvhasználatnak, például népszámlálási adatlapokon.
Például irodalmi művekben gyakran találkozhatunk az általában gúnyosan használt vénlány vagy vénkisasszony kifejezésekkel is, amelyek az idősebb hajadon nőket jelzik.
Élettársi kapcsolat - Echo Tv
Ellentétek és terminológia: a kifejezést ritkán fedetlen fejű értelemben is használták. Publikálva: 2025.