csonka konty teto

A tető építés, a házépítés meghatározó lépése és egyben a házunk szerkezetének egyik legfontosabb eleme, amely a fő védelmet jelenti a különböző környezeti hatásokkal szemben. A modern kor előrehaladtával egyre több design közül válogathatunk, amikor az álmaink otthonának megtervezésénél elérünk a különböző tető fajták kiválasztásához. A lapostető formai szempontból egyszerűen megkülönböztethető, mivel közel vízszintes tetősíkok alkotják - dőlésszöge 2-3 fok közöttire tehető, de akár egy 8 fokos tető is idesorolható, ezt a szöget pedig a horizonthoz viszonyítjuk. Ezért az ilyen tetők használata magánházak építésénél viszonylag ritkábban fordul elő.

A magastető formái, azaz fedélidomai azonban többfélék lehetnek, köszönhetően annak, hogy dőlésszöge 10 fok vagy annál is nagyobb lehet: sátortető; nyeregtető; félnyeregtető; kontytető; csonka kontytető; oromzatos kontytető; manzárdtető; toronytető; kúptető; kupolatető. A magastetőket két fő részre lehet bontani: fedő és tartószerkezetre. Ezen felül a kialakítása alapvetően meghatározza a tető formai jellegét. A tetőszerkezetek alapanyaga nem változott, napjainkban is ugyanazt használják mint akár évezredekkel ezelőtt, ami nem más mint a fa. Ennek köszönhetően azok az országok, amelyeknek felszíne fában, avagy erdős övezetekben szegény, az építőipar bizony nehézségekkel néz szembe. Hazánk éghajlati fekvésének és természeti adottságainak köszönhetően, a szerencsésebb országok közé tartozik.

Azonban az előbb említett anyagok tulajdonságaiknak és költségvonzatuknak köszönhetően nem minden esetben tudtak építkezési alternatívát nyújtani, egy generálkivitelezés során. Fontos megemlítenünk, hogy a mai modern tető fajták általában szeglemezes kötésű szerkezettel rendelkeznek. Ez a módszer azt jelenti, hogy a hagyományos csavaros-ékes rögzítés helyett, kemény acélból legyártott szeglemezek fogják össze a tetőszerkezet elemeit. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a szakembereknek csak össze kell szerelniük az előre legyártott tető elemeket, tehát lényegében a generálkivitelezés helyszínén csak a végső összeszerelést kell elvégezniük.

Kecskeméten és környékén leginkább a magastetős építkezés az elterjedtebb, amit jól is tükröznek a kertvárosi övezetben épült családi házak tetőinek fajtái. A ház felépítésekor különös figyelmet kell fordítani a tető építésére, hiszen maga a építési technológia nem csak a házaknál, de a tetőknél is számít. Könnyűszerkezetes födém vs betonfödém című cikkünkben már részleteztük a födémmel kapcsolatban, hogy milyen technológiák közül választhatunk. Ahogyan abban a cikkünkben is említettük, egy-egy tetőszerkezet kiválasztásánál jó ha több mindent figyelembe veszünk.

Például a 2021 januárjától elérhető Többgenerációs CSOK-ot csak bizonyos tetőszerkezetek beépítésénél tudjuk igénybe venni, úgy, hogy az ne járjon otthonunk teljes struktúrájának újratervezésével. Amennyiben szükségünk lenne egy padlástérre, akkor válasszuk a manzárd tetőt, amely kétszintes és lejtős vonalú. A tetőtéri tető nagyon praktikus, emellett jól reagálnak a különféle terhelésekre, beleértve a szélterhelést is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ezt a fajta tető nem olyan könnyű telepíteni, mivel sokkal több építőanyagot igényel, és egy kész szakembergárdára van szükség ahhoz, hogy mindent pontosan, a szakkönyveknek megfelelően végezhessenek el.

A modern tetőfedő anyagoknak köszönhetően - amik közé tartozik az égetett agyagcserép, vagy a betoncserép, ezen belül víztaszító anyaggal impregnált és festékkel felületkezelt változatok - csökken a cserepek vízfelvétele, ami elősegíti azok fagyállóságát. Ezzel el is értünk a tetők egyik legfontosabb feladatához, a nedvesség, azaz csapadék felfogásához. Régiónkban évszaktól függő a csapadékterhelés, ezért megkülönböztethetünk esőt, jégesőt és havat. Egy jól kivitelezett tető teljes mértékben meggátolja ezek bejutását a szerkezet alá és a használati terekbe.

Ezáltal a hajlásszög valamint a szigetelés / fedés anyagától függően vízhatlan vagy vízzáró védelmet biztosít. A csapadékvíz elleni szigetelések csakis vízhatlan kialakítással rendelkezhetnek, vagyis a kivitelezőnek a nedvesség teljes kizárását kell elérnie. A sátortető egy négy vagy öt háromszög alakú tetősíkkal határolt tető, ami egy tetőcsúccsal rendelkezik. Ez a tetőidom általában négyszög, vagy sokszög alakú alaprajz fölé épül. Koncepciója igen egyszerű és valószínűleg ennek is köszönheti népszerűségét. Az ereszvonal itt is egy magasságban fut össze. Fénykorát 1960 és 1970 között élte, ezért is gyakori látvány országunkat járva. Napjainkban a hajlásszög alacsonyabb lett és gyakran párosítják szeglemezes tetőszerkezettel, amit a mindennapi életben mediterrán stílusú tetőnek nevezünk.

Egyik legrégebbi és egyben legegyszerűbb tetőidom a nyeregtető. Általában eltérő vagy két azonos hajlásszögű tetősíkkal határolt tető, aminek végei oromfallal zárulnak. Az előzőekhez hasonlóan közkedvelt tetőszerkezet, klasszikus megoldásnak számít, melyek felépítésüket tekintve két tetőelemből állnak össze. A félnyeregtető egy megfelezett nyeregtető, a gerincvonal mentén. Egy tűzfallal és egyetlen tetősíkkal rendelkezik és a végein oromfalakkal határolt. Ezen felül itt a legalacsonyabb az esélye a beázásnak és a hibázásnak.

A kontyolt tető, vagy köznapi használatban kontytető egy olyan nyeregtető, melynek az oromfal felőli végeit háromszög alakú tetősíkokkal zárják le. A kontytető tekinthető a nyeregtető és a sátortető keresztezésének és jellemzően a kontytető képezi az összetett tetőszerkezetek alapját is. A kontyolt tető azonos hajlásszögű tetősíkokból áll, ami egyébként a sátortető egyik típusváltozata. Ezek a tetősíkok a gerincnél illetve az élgerincnél metszik el egymást. A kontycsúcs alatti főszaruállás és az élszaru kapcsolata a kontyte­hátteret adja meg.

A manzárdtető egy olyan nyereg- illetve konytető, ami tört felületű tetősíkokkal határolt. Ez a fajta tetőtípus speciális alakú. Franciaországból származik, lényege, hogy a tető négy lejtőből áll össze, melyből két-két rész helyezkedik el a ház, különböző két oldalán. Ezekkel az összetett tetőszerkezetekkel találkozni a legritkábban magánépületeken. A toronytető, egy nagy magasságú sátortető. A tető magassága legalább a 2-3-szorosa a tető szélességi méretének. Az összetett tetőformáknál a fedélidomok együttes alkalmazásaként is származtathatók. Ezek a tető fajták közé tartozik például a több egymásba épített nyeregtető áthatásánál, vagy a sátortető szerkezetnél találkozhatunk ezzel a tetőformával. A zöld tető kivitelezésénél a legideálisabb tető fajták közé tartozik a lapostető, de már a néhány fokkal lejtősebb tető típusok is alkalmasak lehetnek növényesítésre.

Szerencsés esetben már az épület tervezésekor figyelembe veszik a födém teherbírását egy, a későbbiekben akár önerőből kialakított zöldtetőre. A zöld tetőnél a nevéből eredően a tetőt természetes talaj, vagyis zöld növényzet borítja. Ezek a zöld felületek jelentős ökológiai jelentőséggel bírnak, mint például a csapadékvíz visszatartása, a csatornahálózat tehermentesítése, a természetes vízkörforgás fenntartása, a mikroklíma javítása, vagy a károsanyag elnyelő képessége biztosítása. Az zöld tető ökonómiai előnyei sem elhanyagolhatóak egy házépítés során, hiszen ezzel a tető fajtával a csatornadíj költségét is csökkenthetjük, míg az otthonunk hőszigetelő képességét fokozhatjuk, ezáltal energiamegtakarításban is kimagasló. Ez a tető azonban hatalmas odafigyelést igényel a házépítés vagy a tető építés során, ugyanis a szellőzéssel kapcsolatos nehézségeket egy speciális szellőző tömítés segítségével kell megoldani. Ez a tömítés nemcsak a növény gyökereinek növekedését korlátozza, hanem a víz élettartamának megőrzését is és a gyökérrendszer levegőztetését.

A tető fajták kiválasztásánál figyelembe kell venni a tartószerkezet terhelését, az anyag praktikusságát és annak tartósságát is. Ezen felül figyelembe kell venni az ország éghajlati adottságait és a pénzügyi lehetőségeinket is, hiszen az anyagköltség igen meghatározó szerepet játszik egy generálkivitelezés során. Vajda Márk vagyok, a Legohome megálmodója és egyben cégvezetője. Az elmúlt évtizedben jó pár dologgal foglalkoztam, azonban egy közös mindegyikben volt, a házak. A sok különböző, de mégis összefüggő tevékenységből rájöttem, hogy mi is számomra az igazi hivatás: a házépítés. Innen pedig egyenes út vezetett a Legohome Bau Építőipari Kft. Korábban ingatlanértékesítőként leteszteltem a város legtöbb kivitelezőjét, hogy neked már ne kelljen, és létrehoztam azt a vállalkozást, ami az első házam megépítésekor nekem is nagy segítséget jelentett volna. Nálunk nincsenek kisbetűs részek a szerződésben, és a minőségi anyagot nem csak szlogenként használjuk, hanem családi házainkban, a kivitelezésekor is. Az építészmérnöktől kezdve, a műszaki vezetőn át, egészen az építésvezetőig a Legohome összes szakembere azon dolgozik, hogy a házépítés folyamata végig abban a bizonyos nagy könyvben leírtaknak megfelelően valósuljon meg.

Amennyiben családi ház, lakópark, társasház vagy bármilyen egyéb, épülő ingatlan eladása a cél, akkor elengedhetetlen a megfelelő szemléltetés. Ennek tökéletes eszköze a látványtervezés. Amikor egy ház felújítására vagy berendezésére kerül a sor, akkor az egyik legmeghatározóbb helyiség biztosan a konyha lesz. Az előzőekben a különböző fedélszéktíktípusok mindegyike a nyeregtetők teherhordó szerkezeti részeként lett bemutatva. Régebben a félnyereg fedélszerkezetek jellemzően kötőgerendás szerkezetként lettek kialakítva, napjainkban azonban legtöbbször közvetlenül födémre épített szerkezetként készülnek.

Infografika a tető típusokról: lapostető, nyeregtető, sátortető, kontytető és összetett tetők

Szerkezeti rendszerét tekintve lehetnek állószékes, dült­székes, bakdúcos (függesztőműves) fedélszékek. A félnyereg fedélszékek szerkezeti felépítése lényegében egy hossztengelye mentén megfelezett, teljes nyeregtető szerkezettel azonos (1.41. ábra). Az elemek elhelyezkedése, valamint az elemkapcsolatok általában megegyeznek az adott fedélszéknél megismertekkel. A megfelelő állékonyságot és merevséget a közvetlenül a tűzfal mentén beépített, függőleges síkú faváz biztosítja. A faváz általában a tűzfaltól függetlenül épül. Régebben gyakran előfordult, hogy a faváz és a tűzfal egybeépítve (favázas falazatként) készült. Eddig a különböző fedélszék-típusokat egy nyeregtető részeként, alaprajzi és hosszmetszeti részlettel mutattuk be.

A legtöbb esetben az épület alaprajzának összetettsége miatt a nyeregtetőknél bonyolultabb fedélidomok készülnek. Megjegyezzük, hogy a konty tetők és különböző összetett tetőido­mok alapvetően a nyeregtetőkből származtathatók. Lényegében tehát egy elforgatott tetősík zárja le a nye­regtetőt (1.42. ábra). A három dőlt helyzetű sík metszéséből adódik, hogy a keletkező síkidom háromszög alakú. A tetősíkok hajlásszöge általában megegyezik, de előfordulhat, hogy a kontyfelület hajlásszöge eltér a többi tetősíkétól.

A kontyfelületet is szarufasorral képezik. A két szomszédos tetősík metszésvonalát alkotó élgerinc vonalában elhelyezkedő elem (szarufa) az élszaru. Ez a köztes fedélrészen elhelyezkedő normál szarufáknál hosszabb rúd. A taréj szelemen a kontycsúcsban végződik. Ide minden esetben egy szaruállás kapcsolódik. Közvetlenül a taréj sze­lemen (és a kétoldali szarufák) végéhez csatlakoznak a kétoldali élszaruk. Egy csomópontban ennyi faelem összekapcsolása meglehetősen bonyolult. Ez is az oka annak, hogy a kontyrész középső szarufája már nem csatlakoztatható közvetlenül a kontycsúcsba.

Képes ábra a kontyolt tető vázának kapcsolatairól

Emiatt kiváltást (1.42. Az élszaruhoz két oldalról csatlakozó csonka szaru-párok az élszaruhoz kapcsolódhatnak ugyanazon magasságokban vagy eltolva is. Ez napjainkban nincs külön szabályozva. Régebben a hagyományos fakötéseknél, hogy elkerüljék az élszaru egy keresztmetszetben történő túlzott gyengítését, előre úgy osztották ki a szarufákat, hogy ne csatlakozhasson egy magasságban két csonka szarufa az élszaruhoz. Torokgerendás fedélszékek esetén a kontyolt tetőrészen is minden szaruállásba kerülnek torokgerendák.

Mint ismeretes, a torokgerendák azonos magasságban (egy síkban) helyezkednek el. A csonka torokgerendák által jelentős mértékű egyirányú terhelést kapó torokgerendákat teherelosztó gerendákkal kell részben tehermentesíteni. Az összetett tetőknek számtalan változata kialakítható, ezért az alábbiakban csak a legfontosabb általános elveket ismertetjük a különböző szerkezeti rendszerek függvényében. Gyakran előfordulhat, hogy egy fedélszerkezeten belül a különböző méretű tetőrészekben eltérő szerkezeti rendszert alkalmaznak (pl. Torokgerendás összetett fedélszerkezet).

A torokgerendák azonos magasságban (egy síkban) helyezkednek el. A csonka torokgerendák által jelentős mértékű egyirányú terhelést kapó torokgerendákat teherelosztó gerendákkal kell részben tehermentesíteni. Az összetett tetőkben a vápa és a kontycsúcs kapcsolata adja meg az alapelveket. A vápa lényegében két tetősík „negatív sarok” feletti metsződé­séből keletkező hajlat, és a vápa alatti szelemenfordulóban a kétoldali középszelemenek irányonként túlnyúlnak a szem­közti állószékekig.

Az összetett tetőknél a tetőrészek kapcsolatának mentén a nagyobb szerkezet szarufáira hajlatpallót fektetnek le, és ehhez csat­akoztatják a kisebb fedélrész csonka szarufáit. A taréjszelemen közvetlenül a szelemenkoszorúhoz kapcsolódik. Kisméretű tetőrészeknél előfordulhat, hogy a nagyobb tető teljes egészében megépül, majd utólag hozzáépítik a kisebb rész fedélszerkezetét. A tetőrészek kapcsolódása mentén a nagyobb szerkezet szarufáira hajlatpallót fektetnek le, és ehhez csat­lakoztatják a kisebb fedélrész csonka szarufáit (1.54. ábra).

Ábra a kontytető és torokgerendás összetett tető kapcsolatrendszeréről

A taréjszelemen általában közvetlenül egy szarufához kapcsolódik. Ennek előnye, hogy egyszerűbb és gyorsabb kivitelezést tesz lehetővé. Az épület modellezésének egyik fontos része a megfelelő tetőgeometria elkészítése, melyhez a falakat, fedélszéket, tetőhéjazatot, helyiséget és még sok egyéb elemet is kapcsolhatunk. Miután megrajzoltad a tető felülnézeti kontúrját, és a párbeszéd sorban a Ferde élnél jelenik meg ki kell jelölni azokat a tető éleket, ahonnan ereszt szeretnél kialakítani. A csonka kontyoknál más eresz magassággal kell megadni a konty éleit, mint a normál ereszeknél, a magasságot menet közben bármikor át lehet állítani. A jobb érthetőség kedvéért a nyeregtető rész éleit kék pöttyel, míg a csonka kontyok éleit lila pöttyel jelöltem.

Tető geometriájának vizuális bemutatása

A tetőszerkezeteket megkülönböztethetjük alapanyaguk szerint, de önmagában már a formájuk is különféle tulajdonságokkal ruházzák fel őket - az esztétikai eltérések mellett - például vízelvezetés, szigetelés szempontjából. Az egyik legrégebbi és legletisztultabb tetőidom a nyeregtető. Többnyire két azonos vagy kissé eltérő hajlásszögű tetősíkkal van határolva, amelynek végeit oromfalak zárják le. Leggyakrabban téglalap alakú épületre húzzák fel. Ehhez nagyon hasonlít a félnyeregtető nevet viselő tetőszerkezet. Ez gyakorlatilag a gerincvonal mentén megfelezett nyeregtetőt jelenti.

A kontyolt tető alapvetően egy nyeregtető fajta. Az eltérést az adja, hogy az oromfal felőli végeit háromszög alakú tetősíkokkal zárjuk le. Ennek létezik egy másik típusa, az úgynevezett csonka kontytető, melynél a kontyolt tetőrész nem teljes tetőmagasságú, a háromszög alakú lezáró elemek ereszvonala pedig magasabban kap helyet. Végül azonban ugyancsak oromfal határolja el. Van még egy bizonyos oromzatos kontytető nevet viselő tetőforma, melynél oromfalakhoz kapcsoljuk a tetőgerinc alatt elhelyezkedő kontyolt tetőrészt. A tetőtér hatékony helykihasználása végett régebben gyakran alkalmazták a manzárdtetőt, mely gyakorlatilag a tört tetősíkokkal határolt nyereg-, valamint konytetőt kombinálja. A négy, esetleg öt háromszög formájú tetősíkkal határolt, egy tetőcsúcsba összefutó tetőforma, a sátortető megnevezést kapta. Alakjából sejthető, hogy többnyire négy- vagy sokszögű szerkezetre építhető fel. A sátortetőnél magasabb tetőforma toronytető néven terjedt el. Ez esetben a tető magassága elérheti a szerkezet szélességének dupláját vagy akár háromszorosát is. A sátortető két másik típusa a kör alapú kúptető, illetve a kör vagy sokszög alapra felépített, íves vonalvezetésű kupolatető. Ezek a tetőformák kizárólagosan önmagukban ritkán figyelhetők meg, hiszen nagyon egyszerű (téglalap, négyzet) szerkezetű épületekre illenek csak.

Összefoglaló ábra a tető formákról

Amennyiben minden adatot megadott, úgy az Ön segítségével zsindely tető kalkulátor programunk kiszámította, miből mennyire lesz szüksége a zsindely tető felrakásához. Most rajtunk a sor. A fenti printer ikonra kattintva nyomtathatja vagy PDF formátumban mentheti a kalkulációt. Ez az ajánlat Önt természetesen semmire nem kötelezi és teljes ingyenes! NE FELEDJE! Önnek nem csak a fenti alap termékekre lehet szüksége! A zsindely tető fontos elemei még az ereszcsatorna, a Velux tetőtéri ablak vagy a zsindely szerszámok, szögbelövő gépek széles választéka. Válogasson ezekből a termékeinkből is! Ingyenes házhoz szállítás 900,000 Ft vásárlás felett! Visszáru lehetőség A megmaradt terméket visszavesszük Akár 30 év garancia… ... benne a híres IKO Platina Időszak!

tags: #csonka #konty #teto