Diffúzoros palack jelentése: környezetbarát csomagolások összegző képe

A boltok polcain körülnézve különböző kiszerelésekben találkozhatunk kedvenc italainkkal. A folyadékok csomagolására döntően négy különböző alapanyagú terméket használnak: az üvegpalackot, a PET palackot, az alumínium dobozokat és a kartonpapíros "Tetra Pak" dobozokat. A 2018-as év műanyagellenes évnek is nevezhető, és a jogszabályok szigorodása mellett a gyártókat fenntartható erőforrásokra ösztönzik. A Fővárosi Állat- és Növénykert 2019-től a műanyag palackok forgalmazását tiltja, helyett üveges vagy alumínium dobozos üdítőt kínálva.

Miért nem egyértelmű, melyik csomagolás a legkisebb környezeti terhelésű?

Az összehasonlításhoz figyelembe kell venni a fogyasztói szokásokat, az alapanyagok előállításához szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat, a szállításkor kibocsátott szén-dioxidot, a termék használati idejét és a hulladékká váló termék újrahasznosíthatóságát. A táblázatban megadott adatok 1 kg anyagra vonatkoznak, ezért a számításoknál fontos a darabszámokra történő leosztás, mert egy 0,5 literes csomagolást különböző tömegek jellemzenek. A sörösüveg 331 g, a PET palack 25 g, az alumínium doboz pedig 19 g egy-egy példányban.

Az üveg és az alumínium előállításához nagyobb energiára van szükség, és az üveg finommegmunka nagy tömegével jár, ami a szállításnál is növeli a CO2-kibocsátást. Ezzel szemben a PET palack könnyebb és alacsonyabb tömegével kevesebb energiát igényel az előállítása, de a hulladékká váláskor problémát jelent a lebomlási idő hosszúsága. A PET palack sűrűsége fele az üvegének, és a feldolgozásnál alacsonyabb hőmérsékleten olvad, így kevesebb energiát igényel a formázás.

A legnagyobb környezeti megterhelést az egyutas üvegpalackok jelentik, mert nagy tömegük és magas energiaigényük miatt a gyártás és a szállítás során jelentős CO2-kibocsátás keletkezik. A vissza nem váltható üvegpalackok közül többnyire magas energia- és nyersanyagigény jellemző, de a szelektív gyűjtés után tört üveg újrahasznosítása is lehetséges, akár végtelen körforgással is minimális energiafelhasználással. Azonban a rétegezett körforgás és a feldolgozási költségek miatt a visszaváltott palackok esetében is komoly környezeti terhek mutatkoznak, például mosás és címkézés szükségessége mellett.

A legszennyezőbb üveges megoldás meghatározásánál gyakran felmerül a betétdíjas üvegek kérdése. Ilyenkor a visszaváltott palackot vissza kell szállítani a töltőüzembe, és új címkét valamint zárókupakot kell készíttetni, ami minimálisan ugyan, de új nyersanyag felhasználását igényli. Az összhatás azonban azt mutatja, hogy mindez kisebb környezeti terhelést jelent, mint egy új üvegpalack előállítása. A PET palackok alapanyag-költsége kedvező, míg az alumíniumdo boiler ára és energiaigénye jelentős lehet, habár az ALU dobozok gyártása tartalmazza a timföld kinyerését, amely szintén környezetterhelő.

A kutatások során kimutatható, hogy az 1 kg PET alapanyagból több mint 80 fél literes ásványvizes palack állítható elő, így a szénsavas italok palackjai környezetterhelésükben általában nagyobb falvastagságúak és nehezebbek. A sörös PET palack tömege például jelentősen nagyobb lehet, mint a szénsavmentes italok palackjaié, de a sörös palackok esetében is közelebb áll a környezeti hatás a PET-hez vagy a felhasznált anyagon alapuló feldolgozási adatokhoz. Összevetéskor fontos megjegyezni, hogy a környezeti lábnyomot úgy lehet a legjobban csökkenteni, ha minimalizáljuk a palackigényünket és saját, újratölthető üveget, fémet vagy műanyag flakont használunk, amelyet többször felhasználunk.

Hogyan lehet minimalizálni a környezeti terhelést?

Legjobb megoldás a saját palack használata és többszöri feltöltése, mert az egyutas palackok környezetterhelése - különösen PET esetében - jelentős lehet, de a jelenlegi piaci helyzetben minden típusú csomagolás hulladékká válik és újrahasznosításra szorul. Ha előre becsomagolt italra van szükség, a visszaváltható, de újrahasznosításra kész palackok egymás után történő felhasználása a legkifizetődőbb. A PET palackokból nem csak szőnyeget és pólót készítenek, hanem például tojástartókat is, amelyek újrahasznosításával a körforgás részévé válnak.

Infografika: 4 típusú italcsomagolás összehasonlítása - anyag, tömeg, energiaigény, újrahasznosítás

A fejezet végére érdemes összegzőn: a legjobb természetesen az, ha minimalizáljuk saját palackigényünket és saját tárolókat használunk. A PET-palackok és alumínium dobozok esetén törekedjünk a magas szelektív gyűjtésre, és kerüljük az egyszer használatos üvegcsomagolásokat. A visszaváltott üveg palackok visszaváltását pedig tartsuk tiszteletben és legyenek a felhasználóban a körforgás részeként.

  1. A betétdíjas üvegpalackok összhatása általában kedvezőbb, mint az új üveg előállítása, ha figyelembe vesszük a szállítást és a tisztítás költségeit.
  2. A PET palackok alapanyaga kedvezőbb, ezért a nagy volumenű újrafelhasználás és újrahasznosítás is gazdaságos lehetőség a körforgásban.
  3. Az alumínium doboz előállításának energia- és vízigénye magas, de a visszaváltott mennyiség megszerzésével zárt körforgás fenntarthatóbbá válhat.

Ha nem kell azonnal üdítő, érdemes a helyi termékeket választani és a szállításból származó CO2-kibocsátást is csökkenteni a vásárlási döntéseknél. A PET palackból például egyenként is készíthetnek tartós, hasznos termékeket, mint például tojástartókat, és a visszagyűjtés otthon is lehet hatékonyabban megvalósítható. A fő üzenet tehát: minden italcsomagolás hulladékká válik, de a körforgásban a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás jelentheti a legkedvezőbb megoldást, különösen ha törekszünk a többszöri felhasználásra és a hulladék minimalizálására.

Gyakorlati tippek a mindennapokra

  • Válasszunk saját üveges vagy rozsdamentes acél- vagy műanyag üveget a gyereknapos italokra is.
  • A visszaváltott üvegpalackot figyeljük a helyi rendszereknek megfelelően és támogassuk a szelektív gyűjtést.
  • Térképezzük fel, mely üzletek kínálnak visszaváltható vagy újrahasznosítható csomagolásokat és melyek a legközelebbi szelektív gyűjtőhelyek.

tags: #diffuzoros #palack #jelentese