Dobi Katalin vagyok, a balmazújvárosi integrált intézmény vezetője. Középiskolai tanulmányaimat a debreceni Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola tanulójaként végeztem, majd a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán óvodapedagógus, majd szociálpedagógus végzettséget szereztem. Hiszek az élethosszig tartó tanulásban, így folyamatosan törekszem arra, hogy fejlődjek, tanuljak, ezért már a felsőfokú tanulmányaim alatt foglalkoztam kortárssegítéssel, prevenciós és egészségügyi szolgáltatások biztosításával.
Elmondhatom, hogy én a szervezet szárnyai alatt nőttem fel és váltam azzá az emberré, aki ma is vagyok. A BTESZ folyamatosan támogatja személyes fejlődésemet, mindig számíthattam munkatársaimra is. Jelenleg a BTESZ balmazújvárosi intézményének, valamint az egyeki Új Esély Központnak vagy a vezetője. A szervezeten belül milyen út vezetett idáig? 2007-ben közösségi koordinátorként kezdtem el dolgozni, 2009-ben a szenvedélybetegek nappali intézményében segítettem a szervezet munkáját, majd 2014-ben Kerekesné Dobi Erika kolléganőm erőteljes biztatására adtam be pályázatomat a balmazújvárosi intézmény vezetői pozíciójára, melyet elnyertem.
2007-től 2014-ig tartó időszakban számos kihívás érintette a mindennapokat, de ezek mind a fejlődés felé mutattak. Kicsit olyan a kapcsolatunk, mint a jó zsaru, rossz zsaru. A balmazújvárosi intézmény égisze alatt 2022-ben megnyílt Egyeken az Új Esély Központ és 2023-ban reményeink szerint a Csupaszív Közösség is fogadhat majd itt ellátottakat. Lassan tíz éve látom el feladataimat intézményvezetőként. Huh, ebbe eddig bele sem gondoltam. Persze ez nem ennyi… voltak kihívások és lesznek is.
Miért a szociális szféra az élethivatásod?
Miért pont a szociális szférát választottad életutadul? Érdekes kérdés, mert én óvónéni szerettem volna lenni. Az élet hozta úgy, hogy szociális területen dolgozzak és azt mondhatom, mára már ez az utam, ez a hivatásom. A döntés mindig elköteleződés, amely egyben számtalan lehetőség lezárása. A szociális munka egy különlegesen szép hivatás. Az ember karrierje néha tele van hullámvölgyekkel. Neked mi volt a legnehezebb pont a karriered során? Konkrét pontot nem tudok kiemelni, mindig vannak nehézségek, kihívások. Ezekre én úgy tekintek, mint egy újabb fejlődési lehetőség. A BTESZ egy olyan közeg, egy olyan közösség, ahol folyamatos a fejlődés. A szervezet fejlődése is, és a személyes fejlődésem is, hiszen egyre több olyan esemény történik, amikor át kell lépnem saját korlátaimat.
Vezetői út és jelenlegi feladatok
Jelenleg a BTESZ balmazújvárosi intézményének, valamint az egyeki Új Esély Központnak vagy a vezetője. A szervezeten belül milyen út vezetett idáig? 2007-ben közösségi koordinátorként kezdtem el dolgozni, 2009-ben a szenvedélybetegek nappali intézményében segítettem a szervezet munkáját, majd 2014-ben Kerekesné Dobi Erika kollégám erőteljes biztatására adtam be pályázatomat a balmazújvárosi intézmény vezetői pozíciójára, amelyet elnyertem. Kicsit olyan a kapcsolatunk, mint a jó zsaru, rossz zsaru. A balmazújvárosi intézmény égisze alatt 2022-ben megnyílt Egyeken az Új Esély Központ és 2023-ban reményeink szerint a Csupaszív Közösség is fogadhat majd itt ellátottakat. Lassan tíz éve látom el feladataimat intézményvezetőként. Huh, ebbe eddig bele sem gondoltam. Persze ez nem ennyi… voltak kihívások és lesznek is.
Melyik a számodra legkedvesebb pillanat az elmúlt évekből? Nagyon sok kedves pillanat van. Ha az ellátottakra gondolok, akkor a személyes találkozások, szolgáltatásainkkal kapcsolatban érkező pozitív, vagy éppen építő jellegű beszélgetések, de a munkavállalóinkról való elégedettség visszajelzése is mindig nagy örömmel tölt el. Fantasztikus élmény, mikor egy hozzánk járt ”eltereléses” fiatallal találkozom, akinek rendben van az élete, és tudom, hogy ennek mi is részesei voltunk. Minden egyes nap teljes erőbedobással dolgozol. Mi motivált/motivál a mindennapokban? Szeretem a munkám, úgy ahogyan van. Úgy érzem a helyemen vagyok. Nagyon jó szakemberekkel dolgozhatok együtt, akikben a BTESZ alapértékei megvannak. Végtelenül hálás vagyok a kollégáimért. Szeretem, hogy nem vagyok az asztalhoz kötve, gyönyörű tájakat csodálhatok meg útjaim során. Hálás vagyok azért, mert mind a feletteseim, mind közvetlen és közvetett munkatársaim mindig és mindenben támogatnak. Felemelő a kölcsönös bizalom érzése.
Szupererő és elismerések
Mi a szociális “szupererőd”? Optimizmus, kongruencia. Októberben vehetted át a Tevékeny Szeretet Díjat. Milyen érzés volt mikor megtudtad, hogy a díjazottak között vagy? Először szorongást éreztem, mert gondoltam, hogy ki kell majd állnom, és lehet mondanom is illene valamit. Egyre többször jön felém ilyen jellegű kihívás, nem szeretem. Persze ezt az érzést hamar felváltotta a büszkeség. Először a munkatársaimra, aztán egy kicsit magamra is. Bizonyításként megosztottam, hogy ez nem csupán nekem szól, ez a díj a munkatársaim elismerése is.
Jövőbeni tervek és célok
A karrieredet tekintve milyen célkitűzéseid vannak a jövőre nézve? Most nagyban azon dolgozom, hogy a Csupaszív Közösség minél hamarabb megnyithassa kapuit Egyeken. Inkább az elérhető célokat szeretem, realista vagyok. Nincsenek illúzióim, de maximálisan tudok azonosulni a fenntartó jövőképével. Továbbá szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a csapatépítésre, közösségszervezésre.
- Fókusz a szolgáltatások minőségének fenntartása és fejlesztése
- Csapatépítés és munkahelyi kultúra erősítése
- Közösségi kapcsolatok bővítése és partnerségek kiépítése
A záró gondolatok helyett idézem a kollégák és ellátottak visszajelzéseit: a Head Spa és fodrászati szolgáltatások iránti elégedettségük arról tanúskodik, hogy a személyes figyelem és a szakmai kiválóság együtt jár a szolgáltatások kiváló színvonalával. A szalonok légköre és a munkatársak hozzáállása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy az ellátottak visszatérő vendégekké váljanak, és az intézmények közösségi ereje erősödjön.
Előretekintve a Csupaszív Közösség megnyitásának ütemezése és a csapatépítés középpontba állítása mellett szeretem hangsúlyozni, hogy a munkatársaimmal közösen megfogalmazott értékek és az ellátottak igényeinek szem előtt tartása vezérel bennünket a mindennapokban. A szakmai fejlődés és az emberi kapcsolatok ápolása adja a hosszú távú növekedés alapját.