A Magyar Turán Alapítvány és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára közösen készít arcrekonstrukciót Dobó István, az egri vár kapitány legendás alakjának tudományos alapokra épülő rekonstrukciója érdekében, az ősök napjai program keretében. Ezt az augusztus 9-11. közötti Bugac melletti rendezvényen lehet először megtekinteni.
Dobó István nevét leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből ismerjük, amely az egri vár 1552-es török ostromát és a védők hősies ellenállását meséli el. A történeti leírások szerint testét a ruszkai családi birtokon temették örök nyugalomba, s a sírja utólagos felkutatása, régészeti és antropológiai vizsgálatokkal alátámasztva, többé-kevésbé megerősítette, hogy Dobó István sírját találták meg Dobóruszka templomában. A rekonstrukcióhoz szükség van a koponyára, ám a sír újra felbolygatása nélkül történik a munka.
A rekonstrukció fő szakemberei Kustár Ágnes arcrekonstrukciós specialista és Balikó András szobrászművész. A koponya digitális modellje a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika CT-felvételeiből készül, majd háromdimenziós rapid prototyping segítségével 3D-s modell készül. A modell alapján indul meg a tényleges arcrekonstrukció: először az izmok visszaépítése, majd a száj, az orr és a szemkörnyék részleteinek kialakítása történik meg a koponya felhasználásával összhangban. A rekonstrukció során a tomográfiás adatok alapján számítógépes morfometriai elemzéseket alkalmaznak a hiányzó részek pótlására és a vetemedés korrigálására.
A koponya felszínén az izmok eredési és tapadási helyei alapján lehet becsülni az izomzat fejlettségét, és az úgynevezett lágyszövet vastagsági adattáblák segítik a helyes vastagság megállapítását. A figyelembe vett lágyrész vastagsági adatok nem csak a külsejét adják vissza, hanem lehetővé teszik a szemüregbe történő szemgolyó behelyezését és a száj, az ajkak pontos formázását is. A rekonstrukció során megfigyelt törvényszerűségek közé tartozik, hogy a száj szélessége és a fogsorív közötti összhang alapján lehet meghatározni az ajkak töltöttségét és alakját.
A megjelenítés első lépése tehát az izmok visszaépítése, amelyet párhuzamosan követ a szemek és a száj részleteinek kidolgozása, majd a haj és arcszőrzet kialakítása. A módszer maga részben művészet, részben pedig egzakt tudomány, hiszen a koponya alapján korlátozottan lehet csupán rekonstruálni az életkort, a tápláltsági állapotot és a bőrállapotot. A rekonstrukció pontosságát igazságügyi személyazonosítási és bűnügyi gyakorlatokban is alkalmazzák olyan esetekben, ahol a koponya alapján készült arccal összevetés történik fotóval vagy hiteles ábrázolással. Ezek az összehasonlítások általában azt mutatják, hogy a rekonstrukció felismerhető, bár nem feltétlenül tartalmaz minden apró részletet 100%-os egyezésben.
A Dobó István arcrekonstrukcióját a Bugac melletti II. Ősök Napja rendezvényen mutatják be először 2024-ben (a projekt megvalósításának időpontja az eseményhez kötődik). A rekonstrukció hátterét alapos történeti források adják: a magyar reneszánsz óriási történelmi háttér, Dobó István rokonai és kortársak sorsa, valamint az ostrom éveiben zajló események rögzítik az emlékek keretét. A rekonstrukció több mint technika, hiszen a történelmi identitás és a korabeli haditechnika is visszaköszön a végeredményen.
A történeti háttérhez kapcsolódóan érdemes felidézni Dobó István családi előéletét és gyökereit. A ruszkai Dobó család eredete a 13. századig nyúlik vissza; István édesapja Dobó Domonkos, anyja Czékei Zsófia volt. A család legfontosabb történelmi eseményei közé tartozik, hogy a mohácsi vész után a Dobó testvérek a politikai és gazdasági érdekek hálójában igyekeztek érvényesíteni befolyásukat. Dobó István a fiatal korától kezdve a kardforgatás és a földesúri gazdaság irányításának fortélyait sajátította el, és 1548-ban hivatalosan is egri várkapitánnyá nevezték ki. A török támadások és a védelmi feladatok közepette Dobó élete során számos politikai és katonai kihívással nézett szembe, amelyeket végül hősies ellenállással és stratégiai döntésekkel kezelt.
Az ostrom után Dobó István továbbra is meghatározó alak maradt a kiegyezés és a belső vezetés kérdéseiben. Bár az életútja több részében ellentmondásokat és politikai játszmákat rejt, szoros összefüggésben marad a magyar történelmi emlékezet és az egri vár hősi kultusza. A rekonstrukciós projekt célja, hogy a tudományos módszertan alapján, hitelesen idézze fel Dobó István arcát, és együttese legyen mind a történelmi kutatásnak, mind a közönség számára is érthető és megközelíthető élménynek.
Az arcrekonstrukció bemutatása közben megtekinthető a rekonstrukciós folyamat részleteit ábrázoló vizuális anyag is. A technikai folyamat ismertetése mellett fontos, hogy a közönség megismerje a tudományos alapokat: a koponya anatómiáját, a lágyrészek vastagságát és az izomeredési-tapadási helyek fejlettségét, amelyek meghatározzák az arc végeredményét.
Az eseményen a történeti kontextus is hangsúlyt kap: Dobó István alakja összekapcsolódik az Egri Vár történetével, a török ostromjal és a magyar noble-légkörrel, amely a korszak dinamikáját formálta. A kiállítás és a rekonstrukció együttesen mutatja be, hogyan lehet a kortárs tudomány eszközeivel közelebb hozni a múlt nagy alakjait a mai közönséghez, miközben megőrzi a történeti hitelességet és a szakmai etikai normákat.
Az arcrekonstrukció közzétételével egy időben a történeti források felhasználásával a kutatók igyekeznek megerősíteni Dobó István alakjának történeti valóságát, és egyúttal megőrizni a művészeti rekonstrukció és a tudományos kutatás közötti egészséges egyensúlyt. A projekt célja, hogy mind a történelmi tudat, mind a tudományos megközelítés gazdagodjon, és hogy a közönség számára élményszerű legyen a múlt kutatása.
