Duna felborult hajó: a Hableány-katasztrófa részletes leírása és a mentési-műszaki munkálatok

2019. május 29-én 21:05-kor, a Margit híd pesti oldali középső nyílásában hegymenetben kb. 8 km/h-s sebességgel haladó Hableány nevet viselő sétahajót utólérte a szintén hegymenetben, 12 km/h-val haladó Viking Sigyn kabinos személyhajó, s jobb elejével annak bal hátuljára akadva maga alá beforgatta azt. A Hableány az oldalára fordult és hét másodperc alatt elsüllyedt.

Hét ember meghalt, miután két hajó összeütközött, majd az egyik felborult és elsüllyedt a Dunán a Parlamentnél szerda este - közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a helyszínen. A Hableány nevű hajó fedélzetén 35-en tartózkodtak, a kétfős személyzeten kívül dél-koreai turisták, két idegenvezető és egy fotós.

A baleset körülményei és az ütközés közvetlen következményei

Az eseményt rögzítő ipari kamerák felvételei és a katasztrófa minden részletét vizsgáló rendőrségi vizsgálat alapján valószínűsítik, hogy a maximálisan 28 km/h sebességre képes, ezertonnás Viking Sigyn 13-14 kilométer/órás sebességgel utolérve a negyventonnás Hableányt, a tatjának ütközött, megperdítette a jóval kisebb méretű hajót majd maga alá gyűrve tovább görgette a víz alatt. Van olyan feltételezés is, hogy nem maga a sebességkülönbség okozta az ütközést, hanem amikor a Viking Sigyn orra a Hableány fara mellé ért, akkor a hajók közötti kis távolság és az erős áramlás miatt Bernoulli törvénye szerint a nagyobb hajó magához „szippantotta” a kisebbiket.

A baleset előtti pillanatokban a két hajó közül a 6 km/h sebességgel haladó Hableány járt előrébb, a hajózási szabályzat szerint az egymást előző hajók nem változtathatják meg sem sebességüket sem menetirányukat, ha ezzel az összeütközés veszélyét idéznék elő. A baleset időpontjában a Duna vízhozama a normális mennyiség duplája volt, másodpercenként 4000-4500 köbméter; hajózási szempontból azonban nem volt extrém az időjárás, nem volt köd, a látási viszonyok sem voltak rosszak.

Utazók, sérültek, eltűntek

A 60 fős hajó fedélzetén 35-en tartózkodtak, egy dél-koreai turistacsoport 33 tagja és a kétfős magyar személyzet. A dél-koreai csoportban 30 turista volt, két idegenvezető és egy fotós; a legtöbben a családjukkal utaztak, a legfiatalabb utas 6 éves volt, a legidősebb 71, de a koreai külügyminisztérium szerint az utasok nagyrésze a negyvenes-ötvenes éveiben járt. Hét embert könnyű sérülésekkel vittek kórházba; a baleset hét sérültjét stabil állapotban vitték kórházba - tudomása szerint a Honvédkórházba, a Szent Imre kórházba és a Merényi Gusztáv kórházba -, annak köszönhetően, hogy hamar partra kerültek. Egyelőre nem tudni, hogy mi történt a hajón lévő további 21 emberrel. A keresést továbbra is folytatják a 21 eltűnt ember után.

Mentés, helyszíni beavatkozás, akadályok

Több mint kétszázan vettek részt a mentésben, köztük civilek is, de az áradó Duna és a szakadó eső megnehezítette a dolgukat. A mentést jelentősen nehezítette az időközben beállt sötétség, az esős, hideg idő és a magas (a balesetkor 501 centiméteres) vízállású Duna erős, 9-11 km/h sebességű erős sodrása. A Duna vize hideg, 10-12 fokos, az áradás miatt sodrása nagyon erős, aki ilyenkor vízbe kerül, az pillanatok alatt kihűlhet. Az eltűnteket éppen ezért már a folyó teljes Budapesttől délre eső szakaszán keresik.

Elsőként a MAHART-PassNave „Budapest” rendezvényhajója vette észre, hogy baleset történt, onnan hangzott fel először az „Ember a vízben!” figyelmeztetés is. 2019. május 29-én 21:15-kor egy polgári bejelentést követően az Országos Mentőszolgálat 14 mentőegységet irányított a helyszínre, a Dunai Vízirendészeti Kapitányság első hajója 21:29 perckor érkezett a helyszínre. Éjfél előtt a folyó teljes, Budapest alatti szakaszára kiterjesztették a mentést.

Roncskutatás, búvármunka és a roncs megtalálása

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy egy tűzoltóhajó találta meg az elsüllyedt Hableányt a Duna fenekén, egy szonár segítségével. A hajó környékén egy pontont építenek a szakemberek, a búvárok innen merülnek alá a roncshoz. A kiemelés időpontja attól függ, hogy milyen sérüléseket szenvedett a hajó, de a folyamat akár napokig is eltarthat. A Hableány kiemelésének előkészületei során a műszert az osztrák terrorelhárítás (Cobra-különítmény) munkatársai biztosították, ezzel tudták megállapítani a hajó pontosabb helyét.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata közreadta az elsüllyedt hajóról készített első szonárképet, amely alapján arra következtettek, hogy a Hableány az oldalán fekszik oly módon, hogy a legmagasabban lévő pontja is mintegy két méterrel került a vízfelszín alá, a legmélyebben fekvő pontja pedig nagyjából 7,5-9 méterre került a vízfelszíntől. A roncs legmélyebb pontja 9 méter mélyen fekszik.

A kiemelési művelet tervezése és végrehajtása

Több fázisból álló művelettel emelik majd ki a Dunából a hajó roncsait. Két irányt dolgoztak ki a műveletek elvégzésére: vagy víz alatt marad a hajó, és csak a holttesteket hozzák fel, vagy a holttestekkel együtt a hajótestet is kiemelik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökeinek számítása alapján négy drótkötél-hevederrel - egyet a hajó elején, kettőt középen a gépház alatt, ahol a legnagyobb a veszélye annak, hogy a hajó kettétörik, egyet pedig a tat alatt vezetnek át - támasztják alá és húzzák föl a Hableányt, a daru segítségével.

A Clark Ádám úszódaru a kiemelés fő eszköze volt. A kiemelés előkészítéseként a búvárok befűzték a hevedereket az emeléshez, valamint rögzítették a roncsot egy csörlő segítségével, hogy ne tudjon mozogni a mederben, és befedték az ablakokat. Fontos feladat volt, hogy az áramlás és a hajónak a baleset következtében bekövetkezett állapotváltozása miatt a kiemeléskor ne roppanjon meg és törjön ketté a hajótest. A nehéz munka a körülmények miatt mind lelkileg, mind fizikailag komoly nyomást helyezett a búvárokra.

Június 10-én délután öt órára a négy emelő heveder a hajó alatt volt, és megtörtént az ellenőrzésük. Így ezt követően a Clark Ádám úszódaru megkezdte a pozicionálást oda, ahonnan végrehajtotta az elsüllyedt hajó kiemelését. Az emelés kritikus pontja volt a hajó elszakadása az aljzattól; ezt követően fokozatosan jelentek meg a hajó részei a vízfelszínen, először a kapitányi híd, majd a napozófedélzet maradványai.

A kiemelés folyamata és az azonosítás

2019. június 11-én hat órakor megkezdődött a Hableány személyszállító roncsának a kiemelése a Dunából. Reggel fél 9-ig négy holttestet találtak meg. Elsőként a kapitányi hídról, valószínűleg a hajó kapitányát emelték ki. Később megtalálták a hajón utazó kislányt is - az édesanyjával -, akiknek, miután kiemelték őket a vízből, tisztelegtek a mentőegységek. A hajótestben, már a kiszivattyúzás után, mintegy 80 centiméter magas iszapban keresték az áldozatokat a katasztrófavédelem búvárai. A kutatást nehezítette a hajóban felborult bútorzat, a székek és asztalok elhelyezkedése is.

Az azonosítások helyszíne a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Orvostani Intézet volt, ahol az orvosszakértők különleges ismertető jegyeket kerestek, majd az azonosítást a rendőrök végezték ujjlenyomatok, DNS-maradványok és fogászati vizsgálat segítségével. A koreai csapat elsősorban a DNS és ujjlenyomat alapján történő azonosításban segített.

Nemzetközi együttműködés és szakértői támogatás

A művelet során több szomszédos ország és külföldi szakértő is segítséget nyújtott: a cseh szolgálat négy speciálisan képzett búvárt küldött és víz alatti drónokat ajánlott fel, egy norvég szonárkép készült, amely az addigi legrészletesebb volt. A műszert az osztrák terrorelhárítás biztosította. A koreai fél szakértői is részt vettek az azonosítási munkában; Áder János köztársasági elnök részvétét fejezte ki Mun Dzse Innek, a Koreai Köztársaság elnökének, és jelezte a magyar hatóságok együttműködési szándékát a koreai szakértőkkel.

Jogszabályi, büntetőjogi és vizsgálati lépések

A BRFK Teve utcai székházában tartott sajtótájékoztatón Pál Adrián bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálják az eset körülményeit. Az eljárást ismeretlen tettes ellen indították, szakértők bevonásával fogják kideríteni, hogy valaki felelőssé tehető-e. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy mindkét hajónak tapasztalt kapitánya volt. A Hableány magyar zászló alatt hajózott, a nagyobb szállodahajó pedig egy svájci céghez tartozik.

Hatósági intézkedések, hajózási zárlat és további keresési aktivitások

A mentesítési munkálatok miatt hajózási zárlat volt érvényben a Dunán az Árpád híd és a Margit híd pesti oldalán. A búvárok készenlétben álltak, feladatuk, hogy támogassák a rendőrségi és katasztrófavédelmi búvárok tevékenységét. A katonák emellett előkészítettek egy pontonhídelemet is, amelyet egy aknamentesítő hajóra kötve a Margit híd közelébe juttattak. A Terrorelhárítási Központ (TEK) javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság a Duna érintett szakaszán légtérkorlátozást rendelt el.

A Hableány üzemeltetői és a hajó adatai

A Hableányt a Panoráma-Deck Hajózási Kft. üzemeltette, a hajó 60 ember befogadására képes, 27 méter hosszú, 150 lóerős motorral felszerelt személyhajó volt. A Hableány tulajdonosa az Európa Cégcsoport és a Panorama Deck Kft.

helyszín, Margit híd és mentési munkálatok felülnézeti fotó

A mentés utóhatásai, következmények

A balesetet követően óriási anyagi és presztízsveszteség érte a magyar hajóturizmust. A dél-koreai turisták zöme a tragédiát követő napokban rögtön elhagyta Magyarországot; rajtuk kívül még rengeteg külföldi mondott le sétahajózásokat és egyéb vizitúrákat. Az eset nemzetközi visszhangot kapott, számos ország ajánlott szakmai segítséget.

Összefüggés más dunai és nemzetközi hajóbalesetekkel

A Hableány-katasztrófa a magyar hajózás történetének egyik legsúlyosabb tragédiája a Duna budapesti szakaszán, amelyet korábban is követett több súlyos dunai baleset. A dokumentált esetek között szerepelnek ütközések, felborulások, kigyulladások és hidaknak ütközések is, amelyek mind rávilágítanak a belvízi forgalom biztonsági kockázataira és a szabályozás, a műszaki állapot, a személyzet felkészültsége, valamint a környezeti körülmények összetett szerepére.

szonárkép a hajóroncsról

További kutatási és megelőzési szempontok

A baleset vizsgálata során kiemelten kezelik a hajózási szabályok betartását, a rádiókommunikációt, a sebesség- és követési távolságok kérdését, valamint a mentőmellények és biztonsági eszközök rendelkezésre állását. A vizsgálat eredményei alapján javaslatok fogalmazódhatnak meg a szabályozási és műszaki fejlesztésekre, valamint a személyzet képzésére vonatkozóan.

Rendkívüli tájékoztatás az újabb hőség miatt kialakult vízügyi és energetikai helyzetről.

ElemAdat / megjegyzés
Baleset időpontja2019. május 29., 21:05 körül
HelyszínMargit híd pesti oldal, Budapest
HajókHableány (személyhajó) és Viking Sigyn (kabinos szállodahajó)
FedélzetenHableány: 35 fő (köztük 30 dél-koreai turista), kétfős személyzet
Halottak7 fő (kezdeti jelentés)
Sérültek7 könnyebb sérült kórházban
Víz hőmérséklete10-12 °C
Roncsmélységlegmélyebb pont ~9 m
Közreműködőkmagyar hatóságok, cseh, osztrák, norvég szakértők, dél-koreai segítség

A Hableány tragédiája megmutatta, hogy a mentési és kiemelési műveletek milyen összetett, több napos, nemzetközi együttműködést igénylő feladatok, és hogy a dunai közlekedés biztonsága érdekében milyen fontos a szabályok szigorú betartása, a műszaki állapot folyamatos ellenőrzése és a gyors, szervezett helyszíni beavatkozás.

tags: #duna #felborult #hajo