A Dunán bekövetkezett legsúlyosabb hajóbaleset egyik legtragikusabb áldozata egy öt éves kislány volt, akit szintén eltűntként nyilvántart a hatóság. Huszonegy ember hollétéről még mindig nem tudni egy nappal az után, hogy bekövetkezett a tragédia, amikor a Hableány kirándulóhajó összeütközött a Viking Sigynnel a Margit híd pesti lábánál. A két hajó közötti különbség óriási volt: a Hableány hetven éves szolgálatban volt, a Viking Sigyn pedig csak néhány hónapja lépett vízre. A baleset után hét ember életét nem tudták megmenteni, közülük többen a Duna sodrásában sodródtak a partszélesség felé.
Az utasok többsége dél-koreai turista volt, köztük a legfiatalabb a 5 éves kislány, aki azonban eltűntként maradt nyilvántartva, mint a kétfős személyzet tagjai is. A rendőrség csütörtökön este bejelentette, hogy őrizetbe vették a Viking Sigyn ukrán kapitányát, aki ellen gyanúsítottként hallgattak ki. A videófelvételek alapján látható volt, hogy a Viking elsodorja a Hableányt, és hét másodperc alatt süllyed el. Szakértők szerint emberi hiba, illetve a navigációs körülmények együttes hatása vezethetett a katasztrófához.

A Duna magas vízállása és az aznap esti esőzések nehezítették a mentést: a folyó sodrása 9-11 km/h körül mozgott, a víz hőmérséklete pedig 10-12 fok volt. A mentésben ausztriai búvárok és dél-koreai szakértők vettek részt, és a két ország vezetése szoros együttműködésben dolgozott a túlélők felkutatásán és a roncs kiemelésén. A rendőrség és a hatóságok megkezdték a nyomozást a baleset körülményeinek tisztázására, és fokozottabb figyelmet fordítottak a hajózás biztonságára a budapesti belvárosi partszakaszon.
A katasztrófa után felmerült, hogy a két hajó közötti közlekedés menetrendje és a hajók mérete közötti aránytalanság mennyiben játszott szerepet a tragédiában. A Viking Sigyn kapitányát később meghallgatták és nyomozati intézkedéseket tettek: a bűnügyi felügyeletet fenntartják a további eljárás érdekében, miközben a költséges és hosszú kiemelési műveletek előkészítése zajlik. A helyszínen tartózkodó szakértők szerint több tényező - például a kormányzás korlátozott kilátásai a magas vízállásnál - együttesen okozhatta a balesetet.
Hogyan történt a katasztrófa?
A Hableány a Margit hídnál haladt, amikor a 40-tonnás Viking Sigyn nehezen megkülönböztethető, de nagyobb hajója hátulról érte utol. A két hajó közötti ütközésben a Hableány oldalára dőlt, majd hét másodpercen belül elsüllyedt a folyóba. A katasztrófa pontos körülményeit vizsgáló szakértők szerint a Bernoulli-törvény és a sodrás hatása miatt a nagyobb hajó orra hozzákötődhetett a kisebbhajóhoz, vagy a hajók közötti távolság és erős áramlás miatt a kisebbik hajó magára húzta a nagyobbat. A Hableány oldalára dőlt, és rövid idő alatt a víz alá merült.
Az első segélyhívások után a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a helyi hatóságok a Margit híd és Erzsébet híd közötti szakaszon rendkívüli mentési zárat rendeltek el. A mentés kezdetben a sötétség, az eső és a folyamatos sodrás miatt nehéz volt, de a földalatti és felszíni módszereket kombinálva megkezdték az eltűntek felkutatását. A hatóságok megpróbálták felkutatni az elhunytakat és a túlélőket, miközben a roncs kiemelésére irányuló munkálatok folytak.

2019. június 11-én megkezdődött a Hableány kiemelése a Dunából: a négy emelő kötél segítségével a hajótestet a felszínre emelték, és a mentés alatt folyamatosan számították az azonosításokat. A Davis-dokumentáció és DNS-elemzések alapján a dél-koreai állampolgárok azonosítása kiemelten fontos volt, mivel a legtöbb áldozat külföldi turisták voltak. A kiemelést követően több holttestet azonosítottak és a hajóroncsot végül biztonságos kiemelésre előkészítették.
A vizsgálatok és a bírósági eljárások során kiderült, hogy a Viking Sigyn ukrán kapitánya ellen halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés, illetve segítségnyújtás elmulasztása miatt emeltek vádat. Másodfokon továbbra is fennáll a kapitány felügyelete, és a későbbi eljárások során várható döntés a hajó kiemelésének és a felelősség megállapításának összefüggésében történik. A polgári perben pedig közel 2 milliárd forint kárpótlást ítéltek meg az áldozatok hozzátartozóinak.
Az esemény jelentősége és következményei
A budapesti hajókatasztrófa a magyar hajózás történetének egyik legsúlyosabb tragédiája volt. A dél-koreai turisták többsége a tragédia követő napokban elhagyta az országot, és sok külföldi is visszavonta utazási terveit. A mentés és kiemelés összetett műveletei során több nemzetközi együttműködés jött létre, és a hatóságok a jövőben fokozottabban figyelnek a belvízi hajózás biztonságára és a kompok, sétahajók közti ütközés megelőzésére. A katowizáció és a vizsgálat kiemelt figyelmet fordít a hidak és a vízi útbiztonság megerősítésére, valamint a hajózás technikai és emberi tényezőinek vizsgálatára is.
Az eltűntek közül a gyermekek és a felnőttek közötti arány ugyanakkor rámutat a mentés kihívásaira és a korlátozott hozzáférésre a mélyebb részek felé. A sajtó és a közönség figyelme a tragédia következményeire összpontosult, és a későbbi eljárásokban a jogi és anyagi felelősség kérdéseit is tisztázni kellett. Emellett a dunai hajózás sajátosságai és a magas sodrású, időjárási viszonyok közti navigáció megfontolásának fontosságát is hangsúlyozták.
Újabb fordulat a Hableány-tragédia ügyében: újra kell tárgyalni a büntetőpert
Az utolsó fázisban a kiemelés és az azonosítások zökkenőmentesen folytatódott, míg a kutatók és búvárok a roncsot alaposan felmérték és a hidrológiai körülményeket folyamatosan figyelemmel kísérték. A kiemelés végső szakaszában a hajótestet négy emelőhúzó kötél tartotta, és a hajótestet biztonságosan a partra szállították a nyomozás befejezéséig.
- Hableány kiemelésének megkezdése és azonosítások folyamata
- Viking Sigyn ukrán kapitányának nyomozási és büntetőügy
- A mentés során alkalmazott nemzetközi együttműködés
- A hajózás biztonságának megerősítésére irányuló intézkedések