Az etikett a társadalmi viselkedési szabályok egy bizonyos korra és nemzeti kultúrára jellemző összessége. Régebben az előkelő társadalmi érintkezés formáinak merev rendszere volt, történelmileg az egyes királyi udvarok viselkedési szabályainak összessége. Az illem, vagy viselkedéskultúra célja az emberek közötti kapcsolatok, a társadalmi élet szabályozása.
Sűrűn változik, mert minden kornak, generációnak, vallásnak, népcsoportnak, sőt családnak is megvannak az illemszabályai. Az illem változását napjainkban többek között a környezettudatosság is alakítja, ennek nyomán fogalmazódnak meg azok a szabályok, amelyeket magukat környezetbarátnak, környezetvédőnek tartó emberek nagyobb valószínűséggel tartanak be.
A címkét jelentő francia étiquette szó eredetileg olyan feljegyzést jelentett, amelyben a neveket, rangokat, a különböző szertartások lebonyolítását rögzítették. Az udvari szertartás- és illemszabályok összességét jelentette. Fénykorát XIV. Lajos versailles-i udvarában élte. Az illemből és az etikettből származtatható.
A protokoll eredete és fejlődése
A protokoll görög eredetű, a Bizánci Birodalomig vezethető vissza. Két szó összetételéből származik: az első jelentésű protos és az enyv jelentésű kolla szavakból, eredeti jelentése, a könyv elejére ragasztva, megfelel a kartotékrendszer elődjének, az előzéklapnak. A protokollnak ma már tágabb értelme van: viselkedéskultúra + szertartásrend + rendezvényszervezés.
Az időszámítás előtti korból keveset lehet tudni a protokollról, de vannak meggyőző bizonyítékok az illemszabályok születéséről és terjedéséről, pl. az i. e. 3-i. e. 2. évezredben az indiai Manu törvényei, Theognisz (i. e. 6-5. század) megállapítása: „Tévedni emberi dolog”, vagy Arisztotelész (i. e. 384-322) az illemtan alapjává vált mondata: „Az ember természeténél fogva társas lény”.
A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon, hivatalos rendezvényeken elhangzottakat, majd elemezték őket. Jó megfigyelő képességű követet küldtek az ellenséghez, aki mindent feljegyzett az ottani katonák létszámáról és fegyverzetéről, így egyben hírszerzéssel is foglalkozott. Ha több ellenségük is volt egyszerre, a követük segítségével egymásnak uszították őket. Ebből a biztos ítéletű megbízottból született meg a diplomata. Szigorú protokoll követelte meg a császárnak történő jelentéstételt. Bíborbanszületett Konstantin 912-ben írta meg a Ceremónia könyve című művét, amely nemcsak a hivatalos rendezvényekre, hanem a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre stb. vonatkozó szabályokat is tartalmazta, és ezek betartását a császár szigorúan megkövetelte.
A középkorban az uralkodók elismerték a pápa elsőbbségét, aki azok rangsorolását a következőképpen állapította meg. A középkori protokoll nagyon szigorú volt. A 15. században halállal büntették azt, aki idegen delegációval mert érintkezni, ennek ellenére ekkor vált szokássá, hogy mindig ugyanazokat a követeket küldték a különböző országokba. 1455-ben Francesco Sforza milánói herceg alapította meg az első önálló küldöttséget, de a diplomáciai rangsor kialakulására még 300 évet kellett várni.
Franciaországban a protokollfőnökök nemegyszer a király szeretői voltak, közöttük Madame de Pompadour. A spanyol és francia udvar hatására terjedt el Európában az etikett és a protokoll, először Ausztria, majd Poroszország, később, II. Katalin orosz cárnő uralkodása alatt Oroszország is alkalmazta a szabályokat.
A protokoll kínosan ügyel a rangokra, és frappáns megoldásokat talál a sértések elkerülésére. Egy példa: 1699. január 26-án, a karlócai béketárgyaláson a Habsburg, a lengyel, a török és a velencei követ rangegyenlősége miatt kerek, négyajtós épületet ácsoltak össze, amelynek a közepén egy kerek asztal volt. Hasonló eljárást alkalmaztak Bécsben az úgynevezett Táncoló Kongresszuson (1814. szeptember - 1815).
Írásos emlékek híján csak következtetni lehet a magyar protokoll kezdeteire. Ennek az volt az oka, hogy Bölcs Leó bizánci uralkodó követek útján tartotta a kapcsolatot a magyarokkal, valamint az arabokkal folytatott kereskedelem is hatással volt a protokollra. Az első követek Tormás (Árpád vezér dédunokája) és Bulcsú vezér voltak, akik Bíborbanszületett Konstantinhoz mentek követségbe, és minden tekintetben megfeleltek a protokolláris követelményeknek.
Az illem elemei és a megjelenés
Az illemhez tartozik a jellem, a magatartás, megjelenés, illedelmesség, udvariasság, előzékenység, pontosság, szerénység, türelem, valamint a helyes köszönés, kézfogás és kézcsók.
A jellem a jóra-rosszra való hajlandóság, ami egyrészt születési, neveltetési kérdés, másrészt belső hajtóerő.
A magatartás, viselkedés jellemzi az egyént mind a magán-, mind a hivatali életben. A kialakításához több tényező is hozzájárul: erkölcsi tudat, kultúra és kulturáltság, pszichikai beállítottság, családi, társadalmi, iskolai és munkahelyi szokások, követelmények.
A megjelenés tükrözi az embernek az önmagával és másokkal szemben állított erkölcsét, igényességét és viszonyát.
Férfiak megjelenése hivatali környezetben
A hivatali életben a férfiak alapviselete a sötét öltöny: kék, szürke vagy „földszínű” barna, a zokni sötét, lábszárat takaró, a cipő fekete és elöl fűzős vagy cúgos. Lehetőleg rövid, de mindenképpen ápolt haj, rövid, ápolt körmök. Az ingnyak és a kézelő nem lehet kopott. Zakót és nyakkendőt a saját irodáján kívül kötelező viselnie, még kánikulában is.
A férfiak nem hordanak ékszert, kivéve karikagyűrűt, vagy a végzettséget jelölő, elismerésként kapott, illetve családi pecsétgyűrűt. Az ing alatt hordhatnak ékszert, de atlétatrikót mindenképpen. A nyakkendőtű nem kívánatos. A zakó hajtókáján lehet kitüntetés, vagy valamilyen klubhoz tartozást jelölő jelvény, de pártjelvény nem!
A nyakkendő összhangban van az öltönnyel és az inggel, a nadrág övéig ér.
Nők megjelenése hivatali környezetben
A hölgyeknél klasszikus a szoknya-blúz-blézer hármas, a kosztüm. A szoknyát mindig harisnyával kell viselni. A nadrág nem minden üzletfélnél elfogadott, például a latin (francia, olasz, spanyol stb.) partnernél mellőzni kell.
A hivatali életben nem a nőiesség kommunikálása a cél. A hangsúlyt a tudásra kell helyezni, a nőiesség megtartásával. A frizura hagyja szabadon a homlokot, a hosszú haj soha ne lobogjon, egy kis smink nem árt, a körömlakk ne legyen rikító, az ékszer legyen minél kevesebb.
A kiegészítők nagyon fontosak. Ugyanaz a kosztüm toppal háromféle sállal már három különböző öltözet. A selyemsálak, kendők nagyon öltöztetnek. A kiegészítők - határidőnapló, irattartó, táska, cipő, pénztárca stb. - bőrből legyenek.
Öltözködési kódok
White tie (WT) vagy formal-frakk: férfiaknak frakk fehér mellénnyel, fehér, keményített inggel, egyenes gallér tört sarokkal, fehér csokornyakkendővel, a cipő fekete, lakk. A hölgyeknek: nagyestélyi: hosszú ruha, megfelelő kiegészítők, könyökön felül érő kesztyű.
Black tie (BT) vagy semi-formal-smoking: férfiaknak szmoking fekete mellénnyel, keményített ing puha lehajtott vagy egyenes gallérral, fekete csokornyakkendő, fekete lakkcipő.
Informal: sötét öltöny, férfiaknak elegáns nyakkendő vagy csokornyakkendő, fekete fűzős cipő, vékony zokni.
Casual, business casual: hivatali, ámde lezser öltözet: férfiaknak öltöny, szövet nadrág és zakó, nyakkendő nélkül.
Ceremoniális öltözet: férfiaknak fekete zsakett csíkos nadrággal, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke nyakkendő, fekete fűzős cipő.
Látogató öltözet: férfiaknak fekete zakó, csíkos vagy sötétszürke nadrág, fehér, lehajtott gallérú ing, szürke vagy sötét mintás nyakkendő.
A megjelenéshez tartozik a jármű is. Ez általában személygépkocsi, de lehet állati erővel vont jármű. A lipicai lovakat az 1500-as években többek között azért tenyésztették ki, hogy fogadásokon alkalmazzák őket.
Az udvariasság és a pontosság
Illedelmesség: a franciák ezt az espirit de conduite kifejezéssel írják körül. Gyűjtőnév: a tiszteletadás, a jó modor, a tapintat, a kulturáltan társalgó, nem gesztikuláló és kevés mimikát használó emberre jellemző ez a tulajdonság. Aki ritkán jár társaságba, nem tud teljes mértékben viselkedni még akkor sem, ha jól ismeri az illemszabályokat.
Udvariasság: „A jó modor és az igazságszeretet mellett az úriember ismérve.”
Előzékenység: az udvariasság egyik ága.
Pontosság: a királyok udvariassága. Hivatali időben/munkanapon a munkaidő kezdete valójában a munka kezdetét jelenti, a munkaidő végét követően 10-15 perccel még illik a munkahelyen lenni. Munkaebéd/vacsora alkalmával a vendéglátó 15 perccel a megbeszélt időpont előtt érkezik. Fontosabb társasági alkalmakkor, koktélparti, állófogadás esetén a vendég a kezdés és a befejezés között bármikor érkezhet, díszétkezéseknél pedig legkésőbb a megadott időpontban.
Szerénység: azt jelenti, hogy van mire szerénynek lenni.
Türelem: nélkülözhetetlen az élet minden területén.
Kommunikáció és társas érintkezés
Köszönés, kézfogás, kézcsók
A köszönés a leggyakoribb és a legtöbb formában megtalálható érintkezési forma, Magyarországon főleg a napszakokhoz kötődik. Az elköszönés is lehet napszaknak megfelelő, de a leggyakoribb a „Viszontlátásra!” forma. Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek, az érkező-távozó a már/még ott lévő(k)nek. Az egyház, vallási közösség képviselőjének mindig a laikus, a „civil” köszön előre. A köszönést mindig illik fogadni és viszonozni.
A „Csókolom!”, „Kezét csókolom!” a mindennapi életben elfogadott forma, de a hivatali életben nem használják. A hölgyeknek - csak kontinentális környezetben - adható kézcsók ma már jelképes, félig kivitelezett lehet; a férfi szája nem érinti meg a nő kezét.
A tegező köszönés csak a családon belül vagy közeli barátok, munkatársak között hangozhat el. A tegező köszönés legáltalánosabb formája a „Szervusz!” és rövidítései. A szervusz a servus humilissimus latin kifejezés rövidítése, jelentése: alázatos szolgája.
Kézfogás: gyors, határozott, közepesen erős. A nő nyújt először kezet a férfinak, a vezető a beosztottnak, azonos neműek között az idősebb a fiatalabbnak.
Bemutatás és bemutatkozás
A bemutatás, bemutatkozás minden országban szigorú szabályokhoz van kötve. Hivatalos bemutatkozásnál a néven kívül meg kell mondani a munkahelyet, a beosztást vagy a munkakört, de ezt minél rövidebb formában. A névjegy átadása ma már helyettesítheti a bemutatkozást. A magánéletben elegendő a név, de egyre gyakoribb forma a becenév használata. A bemutatkozáskor az ülő férfinak mindig fel kell állnia, kivéve, ha jóval fiatalabbat vagy alacsonyabb rangút mutatnak be neki.
Tegezés és magázás
A magyarok a 16. században kezdték el használni a magázást. A tegezés két részre oszlott: 1./ baráti tegezés: pl. „Te, Pista!”; 2./ a nemekhez intézett tegezés: „Ahogyan Tekegyelmed kívánja!”. A magázódás, „Uram!”, „Asszonyom!” megszólítás német hatásra indult meg. A maga szót a 17. században használták először, mindig rideg, lenéző szerepe volt.
A tegezés szabályai: csak a nők vagy a náluk jóval idősebb/magasabb rangú férfiak ajánlhatják fel; a nők egymás között: csak az idősebb/magasabb rangú kezdeményezheti.
Megszólítások
A régi megszólításformák közül ma is él az Uram!. Az úrfí és a kisasszony megszólítások a 16. századból származnak, ma már csak az utóbbi használatos. A címszóval kapcsolatos remek forrás lehet többek között Ráth-Végh István A könyv komédiája c. műve.
A magánlevelet kézzel illik írni és aláírni, és figyelni kell a levélpapír minőségére is. A magánlevél udvarias, érzelem-dús, a kézírás olvasható.
A hivatalos- vagy üzleti levelezés külön tantárgy, nem fér el ebben a szócikkben. A hivatalos levelezés megszólítási formulájában minden nő „Asszony” és minden férfi „Úr”. A 25 éven felüli nők megszólítása mindig „Asszony”, még akkor is, ha hajadon az illető. Egy igazgató, osztályvezető, főorvos stb. szólítása.
A diplomáciai- és protokolláris levelezésben a megszólítást a rang szerint finomítani kell. Szentatyám, Őszentsége, Szentatya, bíboros és az érsek Őeminenciája, a püspök Excellenciás, a főrabbi, Professzor.
A hivatalos levélben célszerű visszautalni az eredeti levélre, ha annak nincs meg a másolata (ez a magánlevélben is ajánlott). A hivatalos levél pontos, tárgyszerű, érzelemmentes. A záró formula: „Tisztelettel” vagy „Üdvözlettel”.
Telefonálás és online kommunikáció illemszabályai
A telefonálás illemszabályai:
- rövid beszélgetés;
- a hívott félnek is azonosítania kell magát: mondja meg a nevét, ha a munkahelyét hívják, akkor a munkahelye nevét (így a hívó fél biztos lehet abban, hogy jó számot hívott);
- a hívó fél köszön, bemutatkozik, közli, hogy kivel szeretne beszélni, megkérdezi, hogy nem alkalmatlan-e az időpont, ha igen, újrahívást ajánl fel;
- visszahívás: ha a hívó félnek visszahívást ígérnek, és ő megadja a telefonszámát, nem telefonálhat újra.
Vonalmegszakadás esetén a hívó fél kötelessége az újrahívás, a beszélgetés befejezését is ő kezdeményezi. Az üzenetrögzítő használatakor a magán üzenetrögzítőn is magázódjunk. Köszönés, azonosítás után hagyjunk rövid üzenetet.
Rövid intelmek:
- mások beszélgetésekor el kell hagyni a helyiséget;
- a mobiltelefon nem használható ott, ahol tilos;
- vonaltartás legfeljebb fél percig lehet.
Társasági viselkedés és etikett
A férfi általában előre engedi a nőt. Kivételek:
- tömegközlekedési járműről való leszálláskor, gépkocsiból való kiszálláskor;
- étterembe, szórakozóhelyre való belépéskor, ha ez társaságban történik, egy férfi megy elöl, utána a társaság tagjai már vegyesen léphetnek be;
- meredek, szűk lépcsőn lefelé, de felfelé már a nő megy elöl;
- nehéz- és/vagy lengőajtónál mindig a férfi megy elöl.
Az étteremben illik vendégként viselkedni. Nem illik a kést szájba venni, lenyalni, pláne nem illik a fogak közül az ételmaradékot (bármivel!) kipiszkálni. (1637. május 12-én Richelieu bíboros egy lakomán lekerekített hegyű késeket készíttetett ki az asztalokra. Ezt a szokást a Napkirály 1669-ben törvénybe iktatta.)
A ruhatárnál - ez a színház, szórakozóhely stb. ruhatárára is vonatkozik - érkezéskor a férfi lesegíti a hölgy kabátját, és csak ezután veszi le a sajátját, távozáskor pedig fordítva: először a férfi veszi fel a kabátját, és csak azután segíti fel a hölgyre a kabátot. Ha netán a ruhatár hűvösebb helyen van, mint a célhelyiség, az egész műveletet invertálni kell.
A botrány már a kirobbanása előtt észrevehető, megelőzhető.
Dohányzás és rágógumi
Dohányzás: a jogszabályok folyamatosan szigorítják a dohányzás szabályait. Alapszabály: aki dohányzik, úgy tegye, hogy ne zavarjon másokat. Ha valahol nincs hamutartó, ott nem illik rágyújtani. Nem illik szivarral, cigarettával, pipával a szájban beszélgetni, járni-kelni, bárhová belépni, a füstöt bárkire ráfújni. Cigarettával a szájban nem illik másnak tüzet adni.
Rágógumi: beszéd közben nem illik rágni.
Környezettudatosság és etika
Az etikett követelményei általában nemzetköziek, de a helyi sajátosságok erősebbek a nemzetközieknél. Nem modortalanság például, ha a finnek nem kívánnak jó étvágyat a terített asztalnál, ha a japán férfi a felesége előtt megy be valamilyen helyiségbe, ha a mexikóiak késéssel érkeznek egy protokolláris rendezvényre.
A kontinens volt gyarmati országaiban részben megmaradtak ugyan a gyarmati hagyományok, de a nemzeti sajátosságok már jelen vannak az öltözködésben, a viselkedésben, a társadalmi és társasági szokásokban. A kultúrák és szokások szinte megszámlálhatatlanok. Soha nem szabad a látszat alapján ítélni. Egy hagyományos, törzsi ruhát viselő ember nem biztos, hogy tanulatlan.
Nagy szerepet játszik az afrikaiak életében a szerencse, legyen az jó- vagy balszerencse.
Az Oktatási Rendszer Legnagyobb Hazugsága
Munkácsi Brigitta, a Nempazar blog alapítója, rengeteg hasznos tippet oszt meg arról, hogyan lehet környezettudatosan élni és milyen apró változtatások szükségesek ahhoz, hogy tegyünk valamit a környezetünkért. Már talán megszoktátok, hogy én mindig környezettudatosság szempontjából közelítem meg a dolgokat, így jelen esetben a samponokat is. A környezetbarát, zero waste megoldások bevezetése a mindennapokba nemcsak azért fontos, mert kevésbé terheljük vele a bolygónkat, hanem a saját egészségünk szempontjából is mindig jobb választást jelentenek.
Mivel a megszokott samponodhoz képest teljesen más összetevőket tartalmaz, ezért két-három hajmosás azért kell, míg a tincseid hozzászoknak a változáshoz. Még jóval a zero waste idők előtt édesanyámtól kaptam sampon szappant, mert akkor kezdtünk el váltani a természetes kozmetikumokra. Emlékszem, amikor megmostam vele a hajam. Sírva fakadtam!
2:1 vagy 3:1 arányban keverj el meleg vízben (vagy kamillateában) ecetet vagy citromlevet, és ezzel öblítsd le a hajad - ha szükségesnek érzed, akár többször is. Jó hír, hogy ez után se balzsamra, se kondícionálóra így nem is lesz szükséged!
Angolul "syndet bar"-nak is hívják, ami a "synthetic detergent"-ből jön. Arra utal, hogy szintetikus tisztítószer - vagyis előre gyártott tenzidek (felületaktív anyagok) - felhasználásával készül. Ez az az összetevő, ami a habzásért és a zsírtalanításért felelős (pl. Van, akinek a fejbőre nagyon érzékeny ezekre az erős felületaktív anyagokra, mert kiszárítja, irritálja. Tulajdonképpen ugyanolyanok, mint a megszokott samponok, csak nem adnak hozzá vizet! Ez azért is jó hír, mert így a szilárd samponok esetében nem kell semmilyen változáshoz hozzászoknia a hajadnak, és nem szükséges savas öblítést alkalmaznod.
1 ek lenmagot 1 dl vízben forralj össze, majd szűrd le a magokat és az így kapott zseléből egy keveset dörzsölj a hajvégeidbe. Maradni fog balzsam, de hát ennél kisebb adagot nehéz lenne készíteni.
Nekem igazán nincs jó hajam. Vékonyszálú, hamar lelapul, könnyen kiszárad. Nem mondom, hogy mióta szilárd sampont használok - eleinte LUSH-t, de mióta a Fleur de Lin is készít szilárd sampont, amiben sls helyett decyl glycoside van - azóta dús és kifogástalan lenne, de érezhető és látható a változás. - a LUSH sampon korong kb 80 hajmosásra elegendő - de sls van benne.- a Fleur de Lin szilárd sampon kb.
Vannak, akik csak rozsliszttel, agyaggal, tojással, szódabikarbónával - és még rengeteg mással, ami nem sampon - tisztítják a hajukat, vagyis legtöbb esetben csak a fejbőrüket. Ahogy van olyan is, aki csak langyos vízzel szokta átöblíteni a haját, és kivárja, míg elindul a haj öntisztító folyamata. Ezekben bevallom nem vagyok jártas, mert őszintén szólva nekem már túl macerásnak tűnnek ezek a módszerek, de a szódabikarbónás hajmosást azért kipróbáltam, és azóta többször is használtam már. Nagyon szeretem! Teljesen érzésre szoktam egy kis szódabikarbónát vízzel elkeverni, hogy egy pasztánál valamivel hígabb "krémet" kapjak. Ezzel finoman átdörzsölöm a fejbőrömet, végül pedig almaecetes vízzel alaposan leöblítem a hajam. Amíg a drogériákban kapható termékeket használjuk, sokszor nem is értjük, hogy mi baj lehet velük - a műanyag flakonon túl -, hiszen beváltak.
