Duzzadt szemhéjak okai és kezelése: szemhéjduzzanat, gyulladások és hajhullás összefüggése

A szemhéj duzzanat egy gyakori tünet, ami mögött a kialvatlanságtól kezdve a komoly fertőzésekig sokféle ok állhat.

Az alsó és a felső szemhéjat szintén érintheti, bár az okok között vannak eltérések.

Jelen cikkben áttekintjük, milyen problémák állhatnak a duzzadt szemhéj mögött, mikor forduljunk orvoshoz, illetve milyen kezelési lehetőségek vannak.

A szemhéj duzzanat kifejezés nem feltétlenül egyértelmű. Ugyanis többféle, hasonló állapot állhat a háttérben, és egyáltalán nem mindegy, mi a többi tünet.

Nagyon nem mindegy, hogy vannak-e gyulladásra utaló jelek: idegentest-érzés, vörösség, irritáció, nedvedzés. Ezek ugyanis fertőzésre vagy allergiás reakcióra utalhatnak, amik súlyos következményekkel járhatnak.

Ezzel szemben más esetekben eltérő okok miatt fordul elő a dagadt szem, kiválthatja például egy nagy sírás, de kialvatlanság is.

Mondanunk sem kell, hogy a kezelés szempontjából is óriási különbségek vannak: van, amikor nincs szükség kezelésre, más esetben mihamarabb fel kell keresni egy szemészorvost.

Ezért a legjobb, ha sorban áttekintjük azokat a szemészeti problémákat, amik miatt kialakulhat szemhéjduzzanat - először a gyulladásos megbetegedésekről lesz szó, azután rátérünk azokra az egyéb okokra is, amik miatt felpuffadhat a szemhéj.

A szem gyulladásos megbetegségei

Kötőhártyagyulladás

A kötőhártyagyulladás, más néven conjunctivitis, a szem külső, átlátszó hártyájának (kötőhártya) gyulladása. Többféle ok is állhat a hátterében a virális és bakteriális fertőzésektől kezdve az allergiás reakción át a füst vagy vegyszerek kiváltotta szemirritációig.

A leggyakoribb forma a cseppfertőzés útján terjedő vírusos kötőhártyagyulladás, amelyet általában az adenovírusok okoznak. A főként Staphylococcus vagy Streptococcus baktériumok kiváltotta, szintén gyakori bakteriális kötőhártyagyulladás ugyanolyan fertőző betegség, és ráadásul nehezebben is gyógyul. Az allergiás kötőhártyagyulladás pedig általában szezonális allergiákhoz kapcsolódik, például pollenhez, de kiválthatja poratka, állati szőr és más allergének is.

A betegség legfőbb tünetei közé tartozik a vörös, viszkető vagy égő szem, a könnyezés, a homályos látás, valamint a szem váladékozása, amely lehet áttetsző vagy sűrűbb, gennyes. A kezelés az októl függ: a vírusos kötőhártyagyulladás gyakran magától gyógyul, míg bakteriális fertőzés esetén antibiotikumos szemcseppekre vagy krémre van szükség. Allergiás eredet esetén pedig antihisztamin-tartalmú vagy gyulladáscsökkentő szemcseppek segíthetnek enyhíteni a tüneteket.

Szemárpa

A szem árpa (hordeolum) a szemhéjban található faggyúmirigyek fertőzése, amely duzzanattal, fájdalommal, bőrpírral és akár gennyképződéssel járhat. Általában baktérium okozza (leggyakrabban a Staphylococcus).

A kezelés jellemzően meleg borogatás alkalmazását jelenti, amely segít a genny távozásában, valamint szükség esetén antibiotikumos, illetve szteroidos kenőcs vagy csepp is alkalmazható. A higiénia fenntartása kiemelten fontos a megelőzésben és a gyors gyógyulás érdekében. Ha az árpa csak nem akar elmúlni, vagy vissza-visszatér, érdemes szemészhez fordulni!

Szemhéjszéli gyulladás

A szemhéjszéli gyulladást vagy blephararitist általában a faggyút termelő Meibom-mirigyek bakteriális eredetű gyulladása váltja ki, de más okok, például seborrheás dermatitis vagy rózsahimlő is állhatnak a háttérben.

A blepharitis következtében a szemhéjak viszketnek, kipirosodnak, duzzadtak lehetnek, és pörkképződés is kialakulhat. A leggyakoribb tünetek a szem irritációja, az idegentest-érzés, de a szempillák kihullása is gyakori. A kezelés része a szemhéjak rendszeres tisztítása, a meleg borogatás, az antibiotikumos cseppek vagy kenőcsök használata, valamint súlyosabb esetekben az orvos szteroidokat is felírhat a gyulladás csökkentésére.

A szemhéjduzzanat egyéb okai

Vízesedés: a dagadt szem gyakori oka. Szerencsére nem mindig fertőzésről van szó. Gyakran csak annyi történik, hogy a szemhéj szöveteiben felhalmozódik a víz. Emögött állhat kialvatlanság, dehidratáció, túlzott sóbevitel, de túlzott alkoholfogyasztás is.

Kor és genetika: a szemhéjduzzanat rendelkezik genetikai tényezővel: sokan sajnos egyszerűen csak hajlamosak rá. Az életkor szintén hozzájárulhat az esztétikai probléma kialakulásához.

Könnyezés: A megnövekedett könnytermelés során előfordul, hogy a könnyek nem tudnak kiürülni, és így a folyadék a szem körüli szövetekben halmozódik fel.

A felső szemhéj duzzanat okai és kezelése

A felső szemhéj duzzanat okai nem egyeznek meg teljesen az alsó szemhéj megduzzadásának háttérokaival. Bár számos ok megegyezik (pl. blepharitis, kötőhártyagyulladás), illetve nagyon gyakori, hogy mind a felső mind az alsó szemhéj meg van dagadva, vannak különbségek.

A felső szemhéj duzzanat kezelése során azonosítani kell a háttérokot, amihez szemészorvos felkeresése javasolt, ugyanis számos súlyos probléma állhat a kellemetlen tünetek mögött. A szem gyulladásos megbetegedéseit legtöbbször nem lehet otthon kezelni, a gyógyuláshoz orvosi szaktudásra és sokszor vényköteles gyógyszerekre van szükség. Ha tehát néhány napon belül nem múlik el a probléma, mindenképp ajánlott szakorvoshoz fordulni. Amennyiben intenzívek a tünetek, akkor ne is várjunk, menjünk el mihamarabb! A megelőzéshez pedig fontos a megfelelő higiénia: ne hordjuk túl a kontaktlencsét, és a nap végén alaposan mossuk le a sminket, nehogy a szembe jusson! Ha lehet, használjunk jó minőségű, kímélő készítményeket.

Az alsó szemhéj duzzanat: más okok is jöhetnek

Az alsó szemhéj duzzanatát nagyon sokszor nem gyulladás, hanem az egyéb okok váltják ki. A vizesedés, a könnyezés, a genetikai tényezők és az életkor tipikusan az alsó szemhéjat érintik. Szerencsére a vizesedés okozta szemhéjduzzanat megelőzésére és kezelésére vannak hasznos tudnivalók, otthoni praktikák.

A hajhullásnak, hajvesztésnek a kiterjedését tekintve két típusa van: az egyiknél egy adott területről körülírtan tűnnek el a hajszálak (foltos hajhullás), a másiknál a hajvesztés diffúz módon történik. A foltos hajhullás előfordulása körülbelül 0,1 százalék a népesség körében. A diffúz hajvesztés sokkal gyakoribb, ezzel a problémával bizonyos életszakaszban szinte mindenki szembesül.

A betegek eleve azzal a konkrét panasszal keresik föl a rendelőket, hogy hullik a hajuk. Ilyenkor az orvossal átbeszélik, hogy hajvesztés alatt pontosan mit értenek, ha szükséges, régi fényképeket is nézegetnek. Foltos hajhullásnál a bőrgyógyász gyakran más szakorvoshoz irányítja a beteget, hogy részletes kivizsgálással kiderüljön, milyen betegség okozhatja a panaszt. Indokolt esetben a bőrgyógyász a hajvesztés jellegének megállapítására úgynevezett trichológiai vizsgálatot végez.

Ennek során a beteg tarkótájról és a homlok területéről adott mennyiségű hajszálat távolít el és a hajhagyma állapotát mikroszkóp alatt vizsgálja. A foltos hajhullást nem csak esztétikai kérdés, hanem valódi betegség, hátterében komoly immunológiai rendellenességek is lehetnek. Emiatt ez a panasz részletes kivizsgálást tesz indokolttá.

A probléma kiváltó oka leggyakrabban a szervezet immunrendszerének a túlreagálása, működészavara, túlérzékenysége. Emiatt bizonyos testtájakról először foltokban, majd akár teljesen is eltűnhet a haj, esetenként pedig a szőrzet is. Azt, hogy az immunrendszer miért lép ilyenkor működésbe, máig nem tudják biztosan megmondani.

A diffúz hajhullás hátterében már nem betegség, hanem a hajhagymák hormonokra való érzékenysége húzódik meg: az kopaszodik meg így, akinek a normális mennyiségű hormonra jobban érzékenyek a hajhagymái. Akinek idősebb korában is dús marad a haja, annak hajhagymái genetikailag kevésbé érzékenyek erre a hatásra.

Bizonyos életszakaszokban a haj fiziológiás okok miatt is megritkulhat: az állatvilágban ezt vedlésnek nevezik. Ez a folyamat az embereket is érinti, bár nem olyan látványosa. Gyerekeknek, főleg kislányoknak átmenetileg amiatt ritkulhat meg a haj, ha azt például túl szorosra fonják.

Foltos hajhullásnál a kezelés a kiváltó ok feltárását, majd pedig az alapbetegség kezelését jelenti. Ha a háttérben az immunrendszer túlműködése áll, akkor az orvosoknak azt kell tompítaniuk enyhe, de hatékony szerekkel. Ha a hajhullást genetikai okok váltják ki, már nehezebb helyzetben vannak a páciensek. Ilyenkor vagy elfogadják ezt a változást, vagy szépészeti, kozmetológiai eljárásokat vesznek igénybe.

Az érintettek szedhetnek különböző vitaminokat és táplálék kiegészítőket, de alkalmazhatnak helyi vérbőséget fokozó kezeléseket is. Utóbbit ugyan orvosok végzik, de maga a beavatkozás nem gyógyító, hanem szépítő jellegű. Az ilyen jellegű kezeléseket rendszeresen el kell végeztetni, a hajhullásmentes mesterséges állapotot csak így lehet fenntartani. Emellett nap mint nap kell hajszeszeket is alkalmazni. A foltos hajhullást az azt kiváltó betegségek megelőzésével, hatékony kezelésével lehet megelőzni.

A diffúz hajhullás kialakulását az egészséges életmód segíthet késleltetni. Segít az is, ha az érintettek az ilyen jellegű probléma kezelését már akkor megkezdik, amikor annak első jeleit észreveszik. Tévhit, hogy a hideg hajhullás okozhat, a hajhagymák ugyanis nem "fázhatnak meg".

A hajhullás okai és kezelése

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Egy embernek általában 100.000-150.000 hajszála van, melyek mindegyikét 3%-nyi víz és 97%-nyi keratin alkot. Ezek a kis keratinszálak úgy rendeződnek el, hogy összességében nagy teherbírással rendelkezzenek. A közöttük lévő, nagy víztartalmú terület a kocsonyás állomány. A hajszálak úgy jutnak tápanyaghoz, hogy az első, növekedési fázisukban (kb. 2-6 évig) közvetlen kapcsolatban állnak vérünkkel, a sejteken kívüli folyadékokkal és a nyirokfolyadékkal. A hajszálaink 85%-a van egyszerre növekedési fázisban, amelyben naponta 0,3-0,5 mm-t is hosszabbodhatnak. Amint a fejbőr felszínét elérik, megszilárdulnak hajszálaink külső rétegei is - így minden addig felhalmozódott nyomelemet, ásványi anyagot és méreganyagot magukba zárva. A második, átmeneti fázisukban hajunk nem nő tovább. Ha nem kapnak több tápanyagot, a hajhagymák is elsorvadnak, mihelyt a felszínre kerülnek. Ebben a ciklusban hajszálaink 1-3%-a van, míg a harmadik, nyugalmi/várakozó fázisban, mely 3-6 hónapig tart, kb. 15%-uk. Ilyenkor már nem működik a hajgyökér, és az új, növekvő hajszál szép lassan kitolja a régit. Évszak váltásokkor - például ősszel vagy tavasszal - hajkoronánk is megújul. Így előfordul, hogy egy ideig jobban látható a hajvesztés, mint máskor. A menopauza idején, vagy az idősebb férfikorba lépve szintén tapasztalhatunk hasonló jelenséget.

Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy normális mértékben hullik-e a hajunk, egy egyszerű trükkel megtudhatjuk. Fogjunk a mutató-és a hüvelykujjunk közé kb. 40 hajszálnyi mennyiséget belőle.

Diffúz hajhullás: ebben az esetben fejbőrünk minden részéről nagyjából azonos mennyiségben hullanak ki hajszálaink. A jelenség hátterében állhat alultápláltság, krónikus betegségek, de cink-és vashiány is.

Folytonos hajhullás nőknél és férfiaknál mindkét nemnél előfordulhat, és a hormonális változások, genetika, illetve a külső hatások összetett kölcsönhatásának eredménye lehet.

Hajnövekedés és hajhullás összefüggései szinte minden életszakaszban megfigyelhetők: terhesség, szoptatás, menopauza, stressz és étrend is belekontárhat a folyamatba.

A hajhullás kezelése célirányosan történik: a kiváltó ok megállapítása és a háttérben álló betegség kezelése, illetve életmód- és tápanyag-ellátás javítása segít a helyzeten.

A trichológiai vizsgálat során az életmódot és az aktuális hajápolást elemzik, és a fejbőr állapotát vizsgálják. Ezt követően a fejbőrt és a hajat érintéssel és tricho kamerával ellenőrizik, és megmutatják a vizsgálat eredményét, majd javaslatot tesznek a kezelésre. Ha szükséges, labor- és képalkotó vizsgálatokra is sor kerül.

A hajhullás kezelése lehet külső (hajkozmetikumok) és belső (étrendkiegészítők) jellegű. A leggyakoribb megoldások közé tartozik a DHT-blokkolók, minoxidil, nanoxidil, aminexil, sztemoxidin, koffein vagy zöld tea tartalomra épülő készítmények. Emellett vitaminok és ásványi anyagok, mint a B-vitamin család, vas, cink, biotin segíthetnek.

A megfelelő életmód és a rendszeres szakorvosi felügyelet kulcsfontosságú. A hajhullás mértéke lassítható, megállítható, sőt a haj visszanövekedése is előidézhető megfelelő terápiával.

Ha a fentiek nem hoznak eredményt, a hajbeültetés lehet alternatíva a ritkuló területeken.

szemhez kapcsolódó érthető infografika a szemhéjduzzanatról

Szemhéj toalett | Szemszárazság kezelése | Szemhéjszéli gyulladás (blepharitis) kezelése

Az orvosi vizsgálatokhoz a Dr. Rose Magánkórház tapasztalt endokrinológusai segítenek kivizsgálni hajritkulásunk pontos okait. A laborvizsgálatok mellett sor kerülhet szükség szerint képalkotó vizsgálatokra. A magánklinika személyre szabott kezelési terveivel, korszerű diagnosztikai eszközeivel és az endokrinológia területén szerzett, magas szintű tapasztalatával áll a páciensek rendelkezésére. A hajhullás ma már nemcsak esztétikai probléma, hanem sok esetben a szervezet figyelmeztető jelzése is. Egyre több nő és férfi tapasztalja, hogy a haja elvékonyodik, veszít a fényéből, töredezni kezd vagy intenzíven hullani kezd. A jó hír azonban az, hogy a hajhullás sok esetben lassítható, megállítható, sőt megfelelő támogatással a haj újranövekedése is elősegíthető.

Általánosan elfogadott, hogy napi 50-100 hajszál elvesztése normálisnak tekinthető. A haj folyamatos megújulási ciklusban működik. A krónikus stressz az egyik leggyakoribb kiváltó tényező. Sok nő tapasztal intenzív hajvesztést a szülést követő 2-4 hónapban. Igen. A hajhullás hátterében számos tényező állhat, a stressztől és vitaminhiánytól kezdve a hormonális problémákig. A korai felismerés és a komplex megközelítés rendkívül fontos, hiszen megfelelő támogatással a haj állapota sok esetben jelentősen javítható. A természetes megoldások, a megfelelő vitaminok, a fejbőr támogatása és az egészséges életmód együtt hatékony segítséget nyújthatnak a haj regenerációjában.

tags: #duzzadt #szem #hajhullas