Nagyanyáink idejében nem léteztek méregdrága kozmetikumok, helyette természetes anyagokat használtak hajápolásra. A szódabikarbóna sokoldalú hatása a konyhában mindenki számára ismert, de sokan használják tisztításra, sőt fogfehérítésre is. Talán kissé meghökkentő, de ez a csodaszer a hajat felülmúlhatatlanul jobban tisztítja bármely samponnál, ráadásul úgy, hogy közben nem roncsolja és szárítja a hajszálakat, hanem épen hagyja őket.
A szódabikarbónás hajmosás titka
A szódabikarbóna használata hajmosásra egyszerű: 2,5 dl vízben oldjunk fel 1 evőkanál szódabikarbónát. Ezzel mossuk át alaposan hajunkat, majd öblítsük ki.
Az ecetes öblítés fontossága
Az utolsó öblítéshez készítsünk (alma)ecetes öblítőt. Az ecet nem csak ételek ízesítésére jó; vízkőoldó, ruhafehérítő hatását jól ismerjük. Haj öblítésére azonban nagyon kevesen használjuk, pedig tisztán tartja a hajat, könnyen kezelhetővé, selymesen lággyá és fényessé teszi. Az ecet a korpásodás hatékony ellenszere.
Almaecet: A természetes hajápoló
Bár évről évre egyre több csodaszernek kikiáltott termékkel találkozhatunk a szépségápolásban, ha egészséges fejbőrre vágyunk, valójában csak egy régi receptet kell leporolnunk - ez pedig nem más, mint az almaecet beiktatása a hajápolási rutinunkba. Az illata ugyan nem a legkellemesebb, ám a savassága kimondottan jót tehet a (fej)bőrünknek és a hajnak, segíthet egészségesebbé varázsolni őket.
Hogyan készül az almaecet?
Fogják a névadó gyümölcsöt, amelyet összetörnek, hogy kieressze a levét. Ezt addig erjesztik, amíg savvá nem alakul. Így kapják meg az almasavat és az ecetsavat, melyek egyaránt alfa-hidroxi savak (AHA-savak), tehát kémiai hámlasztók.
Az almaecet jótékony hatásai a hajra és fejbőrre
Éppen ezért megfékezhetik a haj zsírosodását, a pikkelyes fejbőr kialakulását és eltávolítanak minden szennyeződést a fejbőrről, ami a napi tevékenység miatt rátapadhat. Továbbá az elhalt bőrsejtektől is megszabadíthatnak minket, amelyek korpásodáshoz vezethetnének. Az ecetsav ráadásul antibakteriális hatású is, emiatt rendkívül hatékony fegyver lehet az ekcéma ellen vívott harcban.
Az almaecet használata hajápolásban: óvatosság és arányok
Amennyiben még sohasem próbálkoztunk otthon az almaecetes szépségápolással, úgy kezdetben kifejezetten óvatosnak és körültekintőnek kell lennünk - mégiscsak egy savról beszélünk. Először azt is tesztelnünk kell, nem vált-e ki allergiás reakciót az esetünkben a használata. Röviden, az észszerű mértéktartás kulcsfontosságú ebben a kérdésben. Általánosságban elmondható, hogy a hámlasztókat hetente legfeljebb két-három alkalommal ajánlatos használni a bőrön.
A nyers almaecet viszont akár többet is árthat, mint használhat, ezért a szakértők szerint érdemes vízzel hígítani azt (1/4 csésze ecet, 1 csésze víz), majd hajmosás után a fejbőrünkre spriccelhetünk belőle, aztán gyengéden belemasszírozhatjuk.
Az ecetes hajöblítés egészségesen tartja a hajat, valamint fényessé és könnyen fésülhetővé teszi. Amennyiben hajszappant használunk, az ecetes öblítés a legideálisabb megoldás. Mivel semlegesíti a szappan pH-értékét, a haj kutikulája visszasimul és lezár. Az ecetes öblítés úgy működik, mint egy kondicionáló, amelyet hajmosás után a fejünkre kenünk.
Egy üres üvegbe egy liter meleg vízhez öntsünk 2 evőkanál almaecetet. (Ha kicsit szkeptikusak vagyunk, először csak egy kanál almaecetet adagoljunk a keverékhez.) Miután a szokásos módon megmostuk a hajunkat samponnal vagy hajszappannal, öntsük rá a hajunkra az ecetes öblítőt. Hajunkat az ecetes öblítés után nem kell újra kiöblíteni. Az ecetes hajöblítés az almaecet helyett történhet balzsamecettel, gyógynövényecettel és citromlével vagy citromsavval is.
A hajmosás hagyományosan és modernül
"Természetesen mosószappannal, aztán jött az ecetes öblítés. Gyönyörű selymes és fényes lett a hajunk" - meséli a nagymama unokájának. Bár nem mindenki szereti az ecetszagot, ami akárhogy kiöblítjük, azért benne marad, a mai kor embere is visszatalált az egyszerű, természetes hajápoláshoz, az ecethez, a törölközéshez és a napsütéshez is.
A haj piszkosnak, ápolatlannak tűnhet idővel a levegőből rárakodó portól, a fejbőrben termelődő izzadságtól, a faggyúmirigyek termelte zsírtól, amelybe aztán még könnyebben beleragad mindenféle szennyeződés. Sok piszkot felvihetünk rá a kezünkkel, a kefével is. A sapkaviselet is növeli a faggyútermelést, a haj hamarabb zsírosodik.
Jó levegőjű helyen élőknél, gyerekeknél, száraz bőrűeknél olykor két-három hét is eltelhet két hajmosás között anélkül, hogy közben hajunk ápolatlan hatást keltene. Egyébként általában hetente egyszeri, legfeljebb kétszeri mosás javasolt, néha a frizura kedvéért is beiktatható egy-egy. Az ennél gyakoribb mosás igénybe veszi a hajat, és kiszárítja a fejbőrt, hacsak nem kímélő, naponkénti használatra is alkalmas samponnal mossuk.
A gyorsan zsírosodó hajat akár naponta is lehet tisztítani. Fontos, hogy mindig a mosási gyakoriságnak és a haj- és bőrtípusnak megfelelő sampont kell választani. Dr. Vass Ilona bőrgyógyász szerint a patikákban kapható, illetve a bőrgyógyászatilag tesztelt samponokban bízhatunk, de a többi is biztonságos. Ezen túl fontos az egyéni tapasztalat, hiszen lehet, hogy az ismerős által ajánlott termék a mi hajunkon nem válik be; ragadós, fésülhetetlen marad a hajunk. Ez semmiképp sem jó, mert ettől a hajszálak fokozottan sérülnek, roncsolódnak.
Samponok, balzsamok és a hajápolás tudománya
A "shampoo" szó eredetileg "masszírozást" jelent. Jó, ha erre gondolunk a samponozáskor, és így is cselekszünk: ujjbegyeinkkel körkörös mozdulatokkal finoman oszlassuk el, és masszírozzuk be a fejbőrbe a sampont. Talán az egész procedúrának ez az egyik legfontosabb lépése, mert fokozza a vérkeringést, ezáltal csökkenti a hajhullást. A faggyúképződést mérsékli, így különösen a könnyen zsírosodó hajnál kedvező a hatása.
Többnyire elegendő az egyszeri samponozás, a másodikra csak nagyon piszkos hajnál van szükség, ha az első menet alig habzik. A hajbalzsam nem feltétlenül szükséges, de érdemes használni, hogy jól fésülhetővé téve a hajat megvédje a mechanikai sérülésektől. A balzsamot egészen a hajvégekig óvatosan szét kell kenni a szálakon, majd öblítés előtt kefével fésüljük ki a hajat.
A balzsamok, hajszerkezet-javulást és fénylő, egészséges hajkoronát ígérő samponok sokat segíthetnek, de csodát azért nem tesznek. A hajszálat kívülről bevonva simává, jól fésülhetővé teszik, ami megóvja őket a további sérülésektől. Azt ugyanis tudni kell, hogy a haj élettelen, nem tud úgy regenerálódni, mint az élő sejtekből álló bőr. Minőségét alapvetően a hajhagymákból kinövő hajszál tulajdonságai határozzák meg, amit a balzsamok és pakolások már nem tudnak befolyásolni. A növekvő hajszál tulajdonságait az életmód, a táplálkozás, a szervezet általános egészségi állapota szabja.
A tudatos hajápolás 10 alapszabálya | TP Makeup
A haj szárítása és a természetes módszerek
Nedvszívó frottír törölközőbe óvatosan csavarjuk be a hajat, majd pár perc múlva kezdjük kíméletesen szárítgatni. A rövid hajat se dörzsölögessük, mert megsérülhet. A hosszabbnál érdemes előre hajtani a fejet, és a haj tövétől indulva a törölközőt két kézzel a fejhez, a hajtincsekhez és egymáshoz nyomva itassuk föl a hajvégekhez csurgó vizet. Az alapos törlés jelentősen lerövidíti a nem éppen kímélő hajszárítós szárítást.
A hajszárítót legalább 15 cm távolságra tartsuk el a hajtól, nehogy megégessük. A hajszárító forrólevegő-kiáramlása mindig fölülről lefelé haladva érje a hajat, ellenkező esetben felkunkorodnak és összekócolódnak, töredezett hatást keltenek a hajszálak. A kefével kialakítandó formát, hullámot az előszárított, majdnem száraz hajon állítsuk be. Ehhez kis ideig meleggel, végül rögzítés gyanánt hűvös levegővel fújjuk.
Az is megteszi, ha a szárítást abbahagyva kicsit hűvösebb levegőre lépve finoman meglegyezzük a hajat. Ha meleg helyen tartózkodunk, és biztosan nem fenyeget megfázás, nem kell ragaszkodni a szárításhoz. Az eredendően száraz fejbőrnél azonban kedvez a korpásodásnak, ha sokáig vizes marad, ezért ilyenkor tanácsos megszárítani a hajat egészen a hajtövekig.
Ha hajmosás után el szeretnénk menni hazulról, tanácsos elegendő időt hagyni utána, hogy rendesen megszáradhasson a haj. Ha a fejbőr még nedves, a hidegre kilépve könnyen megfázhatunk.
További természetes hajápolási praktikák
Ha szeretnénk szép fényes hajat, próbáljuk ki nagymamáink módszerét, a citromos vagy enyhe ecetes vizes öblítést, ami a bőr kémhatását hivatott helyreállítani mosás után. A citromos víz a szőkéknek, az ecetes a sötéthajúaknak ajánlott inkább.
Talán volt már alkalmunk észrevenni, milyen selymessé teszi a bőrt a tengervíz. Segít a fejbőrnek, ha a hajmosás előtt kellően sós vagy még inkább tengeri sós fürdőt készítünk, és a fejünket is belemerítjük. Jótékony hatású a korpa ellen.
A könnyen zsírosodó hajnak jót tesz, ha mosás után erős, langyosra hűtött borsmenta teával öblítjük. A mosásokat ritkíthatjuk úgy, hogy egyszer-egyszer szárazsamponhoz folyamodunk. A szárazsampon-sprayvel alaposan befújjuk a hajat, majd kifésüljük. Ideális megoldás, ha nincs idő hajmosni.
Szárításkor a levegőt felülről vagy pedig alulról a hajszálak között fölfelé fújjuk. Ha felülről szárítva fölfelé lefelé keféljük a hajat, nagyon hamar újra eloszlathatjuk a faggyút a hajon, ami így hamarabb lesz zsíros.
A haj hullása és a normál mennyiség
A gyakori mosás nem okoz fokozott hajhullást, csupán arról van szó, hogy ilyenkor a nagyobb igénybevétel miatt több szál hullik ki. A lefolyó szűrőjén maradó hajszálakat érdemes lehet a végén megszámolni. Száz szál kiesése hajmosáskor még teljesen normális, noha tetemes szőrgombolyagnak látszik, különösen a hosszú hajnál.