A templom copf stílusban épült és 1799-re készült el Povolni János mester tervei alapján.
A hazánkban található görögkeleti templomok között ez a legnagyobb, és egyes vélemények szerint a legszebb is.
A templom a Rác-templomként vagy Görögkeleti Szerb-templomként ismert Eger történelmi belvárosához közel, egy domb tetején található.
A körülötte lévő sírkertből csodálatos kilátás nyílik a városra.
Bent pedig a zarándokhely történetét bemutató kiállítást is meg lehet nézni.
Az ikonosztázát 1789-ben kezdtek el faragni, Jankovics Miklós szerémi fafaragó munkáját többen segítették, és hatalmas falfelületén hatvan táblaképet Anton Kuchelmeiser bécsi festő keze munkája dicséri.
Így is ismerheted: Görögkeleti Szerb-templom.
A belső kialakítás eltér a többi egri barokk templomtól; fő szépségét az ikonosztáz adja, amely Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat ábrázol barokk és rokokó stílusban.
Érdekesség, hogy a templomban copf stílusú szószék és vörösfenyő padok találhatók.
A középső részben a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, az oldalsó gyönyörű vörösfenyő padok pedig az idősek és betegek részére készültek.
A nők magas támlás padsorok mögött helyezkedtek el, a diadalív mögötti részen pedig a szentélyt látjuk elérni.
A templom belső terei gazdagon faragott copf stílusú szószékkel és aranyozott stukkókkal díszítettek.
A diadalív mögött a szentély lezárt terébe jutunk, ahol aranyozott és festett fafaragásos szentélykapu és nagy ikonosztáz található, amelyet 1789-1791 között készített Jankovics Miklós.
A fatáblákon elhelyezett ikonok az ortodox egyház előírásainak megfelelően Jézus és Szűz Mária életét, az apostolokat, szenteket és prófétákat ábrázolják.
A templom körüli kertben 18-19. századi síremlékek láthatók, a temető pedig részben a templom közelében, részben a templomkert előtt terül el.
A görögkeleti szerb közösség Egerbe érkezése a török hódoltság utáni időkre tehető; a templom építésének és a közösség megalapításának hátterében adományok és egyházi engedélyek állnak.
A templom belső falai és boltozatai stukkóval díszítettek, a nyugati része a templomhajó jelentősen része; a hajó keleti boltórészének diadalívvel határos fele márványozott felületű, míg nyugatra fehérre meszelt, világosszürkére festett felületek láthatók.
A szentélykapu és ikonostáz hihetetlenül értékes, gazdag díszítésével hatja meg a látogatókat.
A copf stílusú templom 1785-1799 között készült el teljesen, és II. József személyes engedélyével szentelték fel 1804-ben.
A sien az oltár hajlatában freskó látható, aranyszájú Szt. Jánost, Szt. Proklost és Szt. Kyriakoszt ábrázolja görög nyelvű név megjelöléssel.
A templom belseje mindenhol gazdagon díszített, a jellegzetes görögkeleti ikonvilág keveredik a barokk-rokokó részletekkel.
A görög nyelvű szentelési okmányt a balszárnyon lévő előkészületi oltárban is megőrizték.
A templom külső homlokzata a környék egri barokk templomaihoz hasonlóan impozáns, belső tere azonban a legkülönlegesebb Egerben.
A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom egykoron olyan közösségek számára is központi hely volt, amelynek megvoltak a maga közösségi rítusai és hagyományai.
A templom ma múzeumként és látogatóközpontként szolgál, miközben megőrzi építészeti és vallási örökségét.
Az ikonosztázon kívüli megemelt részen gyakran olvasható evangélium felolvasása, a templom középső részének férfiak részén zajló liturgia pedig hosszú miséket is jelenthetett.
Az egyházközség temetője a templom közelében és a templomkert előtt is elterül, a sírok görög és szerb feliratokkal jelölve.
Az erős történeti és építészeti értékek miatt a görögkeleti templomok közül kiemelkedő példaként szokták emlegetni.
We Got Kicked Out Of A Serbian Orthodox Church
Az épület napjainkban múzeumként működik, ami egész évben várja a látogatókat, és a környező sírkertből csodálatos kilátás nyílik a városra.
A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom története lehetővé teszi, hogy a látogató megértse az egri barokk építészet és a keleti bizánci hagyományok találkozását.
tags: #eger #copf #hasznalaton #kivuli #templom