Copf stilus és történeti háttere Egerben

A monumentális palota 1780 és 1803 között épült nagyrészt a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből.

Az eredeti megbízó a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác volt, ám az épület elkészültét nem érte meg, ezért aztán nem is az ő, hanem a soron következő püspök, Milassin Miklós címere díszíti a középrizalitot felül lezáró timpanont.

A tehetséges szobrász 1793-ban az épülő palotától nem messze építette fel saját házát, mely ma is megtalálható a Bástya utca 1. szám alatt.

Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei.

De nemcsak a kőfaragáshoz értett, stikában a festők foglalkozásába tartozó foglalási és aranyozási munkákat is elvállalta, amiért egyszer be is panaszolták.

Élete során többször is házasodott állandó gyermekhalandósággal küzdve - csupán egyetlen gyermeke élte meg a felnőtt kort.

1816-ban 72 éves korában hunyt el.

Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett.

Székesfehérvári Szemle 1. évf.

Késő barokk- copf stílus, eredeti antik copf bútorok.

A copf stílus fogalma és eredete

A barokk kor végén a klasszicizmus hatására egyre több ókori római- görög stíluselem jelent meg a korabeli bútorok egy részén, a bútortestek alapformái egyszerűsödnek, a rokokóval időrend szerint kicsit később indulva, de vele párhuzamosan új stílus bontakozik ki a barokkból, a copf.

A copf stílus megközelítése alapvetően magyar szemléletű, hazai copf bútoraink bizonyosan német nyelvterületekről indultak, azok motívumait vettük át, létezik német nyelven is fogalom copf névvel, mégis a német copf stílusú bútorokat a francia eredetű XVI. Lajos Stil (16. Lajos stílus) jelölik többségükben.

A polgári értékrend szerinti Monarchiából származó bútorok többsége II. József császársága idejéből származik, a stílus császárról történő elnevezése is elterjedt.

II. József 1790- ig uralkodott, a Habsburg birodalom császáraként, a felvilágosodás polgári értékrendjének terjedése korában.

A feudális rendszer átformálása érdekében tett intézkedései a magyar nemesség érdekeit sértette, ezért is kapta a kalapos király gúnynevet.

Ahogy maga az uralkodó, úgy Bécs is elindult a polgárosodás útján, ami a kor bútorformáira is hatott, ezért jelenhetett meg a puritánabb copf.

Ahogy korábban, ez esetben is mintákat angol, francia stílusok adták, amiket Bécs asztalosai a helyi ízlés szerint olvasztottak össze.

Hazánk bútorasztalosaira is a korban a bécsi mesterek munkái hatottak, magyar, osztrák copf bútorok jelentős különbséget nem mutatnak.

Jellemző díszítések az egyszerű geometriai mintasorok, amelyek sokszor egymásba fonódnak, eltűntek a barokkból származó íves bútortestek, egyszerű vonalú, szögletes alapformák váltották.

Nemesebb darabok sokszor intarziákkal díszítettek, az egyszerűbb kivitelűek festettek.

A korai barokk feltűnő, nagy ívekkel teli faragásai visszaszorultak, legfeljebb csak jelzés értékűek, a bútorok síkjából alig emelkednek ki.

Domború díszítő faragások helyett az egyszerűbben készíthető, vésett faragások díszítik a bútorokat.

A copf stílus egy rövid, átmeneti korszak formájában kapott helyet az egyetemes művészettörténetben.

Eger történelme és építészete

Leghíresebb hazai építészmesterére, Fellner Jakabra emlékeztünk halálának 240. évfordulója alkalmából.

Ez alkalomból egy szórakoztató kvízt is összeállítottunk, amelyben nem annyira építészeti ismeretekre, mint inkább műveltségre és humorérzékre van szükség.

A Fellner Jakab által tervezett Eszterházy-kastély főbejárata, a kastély építését 1781-ben kezdték, az 1820-as években pedig bővítették.

A város büszkesége a Liceum és a Bazilika, a Megyeháza, az Eszterházy tér és a Dobó tér összetett építészeti egésze.

A Dobó tér a régi városközpont, az egykori piactér, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere.

A gótikus püspöki palota és a püspöki bazilika kapcsolata a Dobó tér felől figyelhető meg, a kőkövető részletek megilletik a látogatót.

Eger belső terének ritkaságszámba menő belső terei a középkori hagyományokat idézik, miközben a copf korszakból is maradandó elemeket őriznek.

  1. Az Eszterházy tér építészeti jelentősége, a Líceum és az Eszterházy Károly Egyetem monumentális tömbjével.
  2. A Bazilika és a hozzá tartozó barokk rokokó és copf díszítések koncentrációja.
  3. A Dobó tér mint fő közlekedési és közigazgatási központ, a Senátor-ház és a várfalak között.
Eszterházy-kastély főbejárata a Fellner Jakab tervei alapján

Szófajok a központi felvételin - viszonyszók.

Az egykori külső városrészek, a hóstyák házai többnyire kis telkekre épültek, kapuik deszkából készültek, és a homlokzathoz szervesen kapcsolódtak.

A város a XVII-XVIII. században alakult ki úgy, hogy a későbbi változások befogadására is nyitott legyen, és ez adja meg a mai Eger karakterét.

A város népessége a történelmi viharok ellenére sokszínű maradt, a magyarok mellett németek, szerbek és görögök is polgárai lettek.

tags: #eger #copf #stilus