Egerszalók lépcsőzetes vízesése és környékének varázsa

Romantikus, lépcsős vízzuhatag, betyárokat rejtő szurdok vagy egy jégbe fagyott vízesés pazar látványa. A víz közelében megkönnyebbül a test és a lélek is. A vizek, legyen az egy bővizű forrás, vagy egy csendesen csörgedező patak, kiszakítanak minket a mindennapok fogságából, és észrevétlenül árasztanak el nyugalommal.

Itt az ideje felkeresni azokat a bakancslistás helyeket, ahol a természetben töltött időt a vízesések mesés látványa koronázza meg. A zord kőtömbök között alábukó vízzuhatag hazánk legmagasabb, természetes vízesése. A víz még a nyári szádryságban sem apad ki teljesen, azonban, ha teljes pompájában szeretnél benne gyönyörködni, akkor érdemes egy kiadós eső után vagy a tavaszi hóolvadáskor felkeresni. A 10 méter magas zuhatag minden évszakban más arcát mutat.

A jégbe fagyott vízesés legalább annyira mesébe illő látvány, mint ősszel, amikor arany színekbe öltözik. A Mátra szívében található Ilona-völgyi vízesés csak egyike a táj természeti szépségeinek. A Parádfürdőről induló - közel 6 kilométer hosszú - tanösvény a geológiai értékeket és az egykori ércbányászat történetét mutatja be. A túraútvonal a parádfürdői Károly-kastélytól indul, majd az Ilona-patakot követve, egészen a vízesésig vezet. Bővizű források, vadvirágos rétek és az érintetlen természet teszi vonzóvá ezt a pilisi körtúrát. Az útvonal könnyen, bő három óra alatt teljesíthető. Megfelelő ruházatról és élelemről gondoskodj, s legyen nálad kulacs: szomjadat a túra során három forrásból is csillapíthatod.

A körtúra kiindulópontja Dömörkapu, ahol már néhány lépés után eléd tárul az ország egyik legszebb, andezit sziklák közt zubogó, lépcsős vízesése. A látványos zuhatagot a Bükkös-patak táplálja, aminek vadregényes völgyében folytatódik a túra. Tisztások és erdők váltják egymást, miközben feltárul Dobogókő és a Prédikálószék lenyűgöző látványa is. Vedd az irányt Lom-hegy, majd Bölcső-hegy felé, onnan a Lajos-forrás felé ereszkedve gyönyörködhetsz Szentendre panorámájában.

Hazánk egyik legkedveltebb turisztikai célpontjai közé tartozik a Szalajka-völgy. A lélegzetelállító vízesés azonban csak egy a környék látnivalói közül. Az erdei kisvasút szemet gyönyörködtető helyszíneken zakatol, a pisztrángos tavak látványa nyugalommal tölt el, az Istállós-kő ősemberbarlang mélyén pedig szárnyra kelhet a fantáziád. A Fátyol-vízeséstől nem messze található a völgy egyik geológiai kincse, a Bükk-hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Gyönyörű természeti jelenség, ahogy a kristálytiszta víz utat tör magának a sziklából. Ennek szomszédságában, a Horotna-völgyben található a térség egyedülálló szabadtéri múzeuma, ahol feledésbe merült erdei mesterségeket elevenítenek fel.

Infografika az Egerszalóki Sódomb képződéséről

Izgalmas kirándulásnak ígérkezik a dömösi körtúra. A falusi községház parkolójában - ami a túra kiindulópontja és végállomása is egyben - már érezni az erdőből áradó, párás levegőt. A gyönyörű környezet és az egyedülálló szurdok azonnal elvarázsol majd. A szurdokból kiérve érdemes kicsit megpihenned és erőt gyűjtened a folytatáshoz. A tanösvény táblái a Lukács-árok, majd a Malom-völgy felé irányítanak.

Hazánk egyik legszebb szurdokvölgye a Bakony mélyén, a Gaja-patak mentén található. A Bakonynána közelében fekvő terület nagy múltra tekint vissza. A rómaiak idejében a feltevések szerint fürdőhely volt, később legendássá vált betyárok leltek menedéket a völgyben. A Római-fürdő vízesésre az időjárás hatással van, legszebb arcát az esős időszakokban mutatja. Több útvonalon juthatsz el ehhez a természeti látnivalóhoz, az egyik legszebb ösvény Jásdról indulva követi a Kéktúra vonalát, ami érinti a helybéli Szentkutat is. A kút a legendák szerint úgy keletkezett, hogy Jásdi Péter remete az erdőben vezekelt és szomjazott. Álmában megjelent Szűz Mária és azt mondta: áss, hogy vizet találj.

szántóföld felett emelkedő kapu a kaptárkövekkel

Egerszalók igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből (410 m-ről) feltörő hévízforrás, mely 65-68 °C-os. A Sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni, sötétedés után a szivárvány színeiben pompázik. A gyógyvíz közepes oldottanyag tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav és metakovasav tartalma. Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves. A kút: az első kutat 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett kb. 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből 68 termálvíz tört föl.

Sódomb látványa sötétedés után

Last updated on február 15th, 2020 at 01:11 de.Egerszalók Heves megyében, Egertől 5 kilométerre délre, a Mátra és Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik. Méltán híres termálvize mellett természeti értékei és híres boraival várja a látogatókat. A település első okleveles említése 1248-ból való. Az oklevél alapján valószínű, hogy a falu a tatárjárás áldozata lett, az akkori neve pedig Zolouk volt. Az Egerszalókon 410 méterről feltörő, csaknem 70 Celsius fokos vízre 1961-ben leltek olaj és földgáz után kutatva egy próbafúrás során. Az Egészségügyi Minisztérium az Egerszalóki termálvizet gyógyhatásúvá minősítette. Az Európában páratlan természeti környezetben épült Saliris Resort Gyógy és Wellness Fürdő építése a 2000-es évek elején kezdődött el. A létesítményben 17 egész évben használható külső és beltéri medence található, melyeknek vízfelülete összesen 1.900 négyzetméter. A belső térben két finn szauna, bioszauna, gőzfürdő, aromakabin, thermium, valamint egy merülő medence található. A nagy parkoló mellett egy három medencés retro nosztalgiafürdőben idézhetjük meg a 70-es, 80-as évek Egerszalókját. Cím: 3394 Egerszalók, Forrás u.

Érdekesség: Sódomb a naplementében

A Sódomb Egerszalók szimbóluma és védjegye. A település déli részén lévő, a föld mélyéből feltörő hévízforrás majdnem 70 Celsius fokos vize, miközben lefolyt a 18 méter magas dombról, látványos mészkődombot formált. Ez a mészkődomb Sódomb néven vált ismerté. A fürdő megépítése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A dombhoz nem lehet teljesen közel menni, mivel a mélyről feltörő víz 65-68 Celsius fokos. Biztonságosan megközelíteni 4-5 méteres távolságra lehet. A Sódomb kisebb nagyobb peremekből, lépcsőkből, medencékből, barlangokból áll.

A kaptárkövek a Bükkalja egyik legfőbb turisztikai látványosságát képezik. Egyes elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásokként szolgáltak, de a fülkék pontos használatáról a feljegyzések és a szájhagyomány is eltérő véleményeket közvetít. Más elképzelés szerint a kaptárkövek belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korában elesett vezérek holttestét. Újabb feltételezések alapján az Árpád-kori események is tetten érhetők. A kaptár szó miatt felmerült az a megoldás is, hogy a fülkék méhkaptárként szolgáltak, melyek elrendezésük miatt alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére.

Riolittufából kiemelkedő tufakúpok a Bükkalján

Az akár 10 vagy 20 millió évvel ezelőtt kialakult riolittufát a vulkánkitöréseket kísérő forró vizes kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok. Az Egerszalóki barlanglakások feltételezhetően a 17-18. században készültek. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. A barlanglakásokat vulkanikus eredetű tufakőzetbe vájták, melyekben elsősorban a szegényebbek laktak. A riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró. A barlanglakások tetején meghagyták a növényzetet, hogy szigeteljen. Ha rendszeresen szellőztették őket, akkor nem vizesedtek. A sáfrány utca végén található összefüggő barlanglakások a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, turisztikai látványosságként funkcionálnak és helyi védettséget élveznek. A barlanglakások 2017-ben kibővültek és kialakításra került a Sáfránykert. Itt a mezőgazdaságban és a ház körül használatos szerszámok, kisiparos és kézműves mesterségek eszközei tekinthetők meg.

A többi lakásban a II. Egerszalókon már a középkorban is volt templom. A mai barokk stílusú templomot 1738-ban, a világhírű Giovanni Battista Carlone olasz származású építőművész tervei alapján építették fel. A XVIII. század második felében kibővítették, 1949-ben pedig újjá kellet építeni a világháború pusztításai miatt. A harangtorony majdnem 30 évnyi késéssel, 1760-ban készült el. A kegykép, mely legalább 300 éves, jelenleg a templomban, a tabernákulum fölött áll, Szűz Mária monogramjával díszített keretben. A kegykép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Szent Fiával. Egykor az Egri főpapok, püspökök, valamint a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak az egerszalóki kegyhelyhez.

Egerszalóki barlanglakások bejárata a Sáfránykertnél

1760-ban XIII. A Faluház Egerszalók elsődleges közösségi színtere. Az épület eredetileg egy fedeztető istálló volt. A Gyűjtemény Bogácsról került Egerszalókra. Nyitva tartás: május 1. - szeptember 30. A 19. században épült Egerszalóki kőhíd egy egynyílású kőhíd, mely a Laskó patak fölött ível át. Az építmény Egerszalók belterületén található. A gyönyörű évszakokban is megállja a helyét: tavasszal a zöld növényzet, nyáron a fürdőélet pezsgése, ősszel a szemnek illő színek, télen pedig a sétára hívó hangulat játszik szerepet.

Horgásztó a Laskó-völgyben

A Laskó-tó a Bükkalján a legnagyobb vízfelület. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 2,3 méter, legnagyobb vízmélysége 7,7 méter. Gazdag madárvilágának és festői környezetének köszönhetően a tó környéke horgászok mellett a kirándulók számára is ideális hely.

Balneológiai jellegzetességek táblázatban

Az Egri borvidék jelentős szőlő területei találhatók Egerszalókon. Az egerszalóki borászok minőségi borokkal és csodálatos riolittufa pincékben várják vendégeket. Egerszalók bortermelői valamivel több mint 400 hektáron gazdálkodnak. Hablik Pince (Sáfrány u. St.

Egerszalok salt mound form made by DJI mavic mini drone 2020

A falunéző tücsökbusz egy elektromos kisbusz, melynek útja során a látogatók megismerkedhetnek a helyi nevezetességekkel, látnivalókkal. Íme 8 varázslatos vízesés hazánkban. 1. Elsőként hazánk legnagyobb vízesését (20m) mutatjuk be. A Palotaszálló építésekor alakították ki, hiszen a Színva-patak, amely a vízesést táplálja eredetileg a fentebb található Hámori-tóba torkollott. 1929-ben a neoreneszánsz stílusban épült kastélyszálló alatti függőkert ékszereként álmodta meg Lux Kálmán építész a vízesést és akkor építettek ki egy ágat a hámori tóból, amely a palota szálló melletti meredek hegyoldalon ömlik alább. A vízeséshez Lillafüredről, a Palotaszálló mellett induló függőkerten keresztül lehet lesétálni. A kertben található többek között József Attila szobra is, a lillafüredi tartózkodása által ihletett Óda részletével, valamint a vízesés lábánál található az Anna-barlang is. A vízesés megközelíthető Felsőhámorból is. Lillafüredi tartózkodása alkalmával érdemes csónakázni a Hámori-tavon, vagy felülni a Lillafüredi Állami Erdei kisvasútra akár és megnézni az ómassai őskohót. Utazhat a Libegővel is, illetve csodás kilátásban lehet része a Palotaszállóra a Zsófia kilátóból is. A vízesés hideg teleken összefüggő jégcsatornává tud összefagyni, mely egyedülálló látványt nyújt. Fedezze fel Miskolc kincseit és kalandozzon Bükk hegységben, amely számtalan csodás túraútvonalat és látnivalót tartogat.

2. A Bükk hegységben, a szilvásváradi Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés hazánk egyik legkülönlegesebb nevezetessége. A Szalakja patak karsztos vize egy 17 méter hosszú, 18 mésztufagát teraszán zúdul le. A mögötte húzódó Glorett-tisztásra akár a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúttal is el tud jutni. Érdemes a völgyben visszafelé sétálni, hiszen több tó, műemlék és még vadkifutó is található az erdei útvonal nyomán. A vízesés a nevét egyesek szerint ezen mésztufagátak csipkés széléről, mások szerint az áramló vízpermetről kapta.

3. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található Rám-szakadék szurdok. Nagyszerű túraútvonalak vezetnek ide és a szurdokon való átkelés kevesebb mint egy órát vesz igénybe, amely során a túrázók vaslétrákon mászhatnak a patakok és vízesések fölött. A szakadékba beszögelt létrák és láncok segítenek a kapaszkodásban és előrejutásban, de az a legjobb, ha túrakesztyűt viselünk ezen a szakaszon. Itt található közvetlenül az útvonal mellett a vízesés is. Az útvonal a Rezső-kilátónál ér véget, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra, Nagymarosra és a várromokra. Innen felfedezheti a Dobogókőt, amely a Szent György-vonalak csomópontja, és egyesek szerint a föld szív-csakrája is itt található. A Visegrádi-hegység kb. 14-15 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység során keletkezett. A vulkáni eredetű andezit szilárdabb volt a környező kőzeteknél, és az évmilliók során az erózió hatására alakult ki a szurdok. Válassza szállásául a közeli Esztergomban a Hotel Adalbert - Szent Tamás Házat, ahol félpanziós ellátással várják. Csobbanjon korlátlanul az Aquasziget Élményfürdő medencéiben is és élvezze a zavartalan pihenést.

Rám-szakadék belépő kilátással

4. A Dömörkapu- és az Anna-völgyi vízesés Szentendre közelében a Bölcső-hegy és a Kapitány-hegy között található. Szentendréből kitáblázott útvonalon a Lajos-forrási elágazás parkolójából, a zöld háromszöget követve lehet eljutni az Annavölgyi utat követve előbb bal oldalon az Anna-vögyi vízeséshez, majd a Dömörkapu-úton a Dömörkapu-vízeséshez. A terep nem túl nehéz, gyalog vagy kerékpárral is alkalmas a kirándulásra. A vízesést tápláló bükkös-parak eredetileg magas sziklafalak között tört ki, de kőbányák megnyitását követően a patak völgye kiszélesedett. A patak Dobogókő alatt ered és 16 km kanyargó út után Szentendrénél ömlik a Dunába. A patak melletti sziklákból az útépítéshez használt andezitet bányásztak itt. Az Országos Kéktúrán haladva innen el lehet jutni a Prédikálószékig, vagy a Lom-hegyi nyeregbe is. A Dömörkapu elnevezés török eredetű, jelentése megerősített szoros, illetve vaskapu. Fedezze Szentendre csodás kis városát és szálljon meg a fővárosban. Az Aquin tut Hotel Budapest a Duna partján a Margit-szigettel szemben található.

Anna-völgyi vízesés lombos út mentén

5. A Mátra tájvédelmi körzetben ritka és nagyon értékes növény- és állatfajok élnek. A vulkanikus eredetű hegység kialakulása szorosan összefügg az Északi-középhegység és a Kárpátok kialakulásával. Az itt található Parádfürdőn egy csodálaton nagy faragott fa székelykapu jelzi az Ilona-völgy bejáratát. Innen a ZO turistajelzést követve lehet eljutni az Ilona-völgyi vízesésig. Ha a Mátrába látogat, érdemel felkirándulnia a Kékestetőre (1014 m) is Magyarország legmagasabb pontjára. Ez a vízesés hazánk legnagyobb szintkülönbségű természetes vízesése. Válassza szálláshelyéül a Parádtól nem messze található Sástó Hotelt, ahol félpanziós ellátásban és korlátlan wellness pihenésben lehet része.

Ilona-völgyi útvonal térképe

6. Fedezze fel a Budai-hegység legnagyobb vízesését egy könnyű séta során a hangulatos Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak egyik sziklalépcsőjén. Ez a kirándulás gyerekbarát és az útvonal akár babakocsival is teljesíthető. A Rózsika úton található Shell kútnál érdemes parkolni, Solymár határában. Innen a paprikás patak mentén 500 méter alatt eljut a vízeséshez. Ha kedvet kapott egy hosszabb kiránduláshoz, a Rózsika patak mentén érdemes a Rózsika forrásig, vagy egészen a Solymári várig (2,5 km) elsétálni. A vár a 14. században épült és a tornyából csodás kilátás nyílik a Jegenye-völgyre, valamint a Solymári bányatóra is. Az állatbolondok a Solymári vár lábánál található Petneházy Lovardába is betérhetnek. A vízesést ugyan nem jelzi tábla, de a patakhoz vezető falépkönyv jelzi, ha jó helyen jár. A vízesést legjobban felülről lehet megcsodálni, vize egy kis medencébe csobog. Szálljon meg Budapest egyik csendes, hegyekkel övezett lakónegyedében a Hotel Bobbio szállodában, utalványunknak köszönhetően gazdag büféreggeliben lehet része, valamint egész napos belépőt kap a csodálatos Széchenyi Gyógyfürdőbe is.

Paprikás-patak sziklalépcsője

7. A Visegrád városközpontjától mindössze 2,5 km-re található Apát-kút-patak völgyében csodás túrákat tehet. Számos érdekesség található itt, többek között a visegrádi pisztrángos tavak, a Betrényi Miklós füvészkert, a Telgárthy-rét, vagy számos csodás étterem. A völgy legkedveltebb kirándulási célpontja az Ördögmalom-vízesés amely az andezittufába vájt útvonalon haladó patak egy lépcsője, egy kis természetes medencével az alján. A vízesés mellett egy pihenőhely is kialakításra került, padokkal és asztalokkal. A völgyet keresztül vágja egy aszfaltozott út, így Ön döntheti el, hogy mennyit szeretne kirándulni. A Telgárthy-rétnél lévő parkolótól a vízesés csupán 550 méterre található. Visegrádon járva semmiképpen ne hagyja ki a Visegrádi fellegvár meglátogatását sem, melyből csodálatos kilátásban lehet része a Dunakanyarra. A vízesés mellett halad a Pilis Ride lovas útvonal, amelyre haladó lovasok bátran csatlakozhatnak az útvonalon található lovasiskolák egyikéből. Válassza szállásául a közeli Esztergomban a Portobello Wellness Hotelt, ahol félpanziós ellátással várják.

Ördögmalom-vízesés látképe

8. A Nyugat-Mecsek tájvédelmi körzetben található Mánfáról a Meleg-mányi-völgyben és a Nagy-Mély-völgyben kirándulva két vízesést is megcsodálhat. A piros túrajelzést követve a bővizű karsztforrás több mésztufagáton csobog alább. A Bikfa forrástól követve a patak melletti útvonalat, először a Kőlyuk-barlangot csodálhatja meg. A patak kettéválásánál a bal ágat követve jut el előbb az Ágnes-vízeséshez, majd a Melegmányi vízeséshez. Az útvonal jól kitáblázott azonban az erdőbe vezet, így túrbakancsot mindenképpen ajánlott viselni. Látogatásakor érdemes a Mecsek további csodás látnivalóit is felfedezni, például a Zengő kilátót, vagy az Orfűi tórendszer és a Pécsi tavat is. A tájvédelmi körzet a mecseki karsztvidék része az Orfű-Abaligeti karszttal együtt. A triászkori mészkő miatt a terület barlangokkal, karsztforrásokkal mésztufa gátakkal és azok lépcsőivel, melyeken kis vízesések csobognak alább.

8 után következik a Mezők legendás kedvence: a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége a Fátyol-vízesés, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége, méltán. A vízesés 17 méter magas, a természet keze alkotta mésztufa lépcsőit, amelyek megkövesedett fagyökerekből, növényekből állnak.

tags: #egerszalok #lepcsozetes #vizeses