A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. Bejegyzett egyházként működik.
A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. Bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyarországi protestáns egyház. Luther Márton és az Ágostai hitvallás (augsburgi hitvallás, latinul: Confessio Augustana) tanait követi, a XX. századig gyakran ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, esetleg lutheránus egyháznak is nevezték.
A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlik vissza. Eleinte Magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a reformáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követték.
A 2011. évi magyarországi népszámláláskor 215 093 fő (a népesség 2,2%-a) vallotta magát evangélikusnak.
Az egyház szervezete
Az egyház szervezete négy igazgatási-önkormányzati szintre tagolódik: egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, országos egyház. Az egyház legfelsőbb döntéshozó testülete a Zsinat. A Zsinatot a lelkészi és a nemlelkészi elnök vezeti, akiket a zsinat tagjai közül választanak meg.
Mindegyik egyházszervezeti szint élén egy lelkészi elnök (lelkész, esperes, püspök), egy nemlelkészi elnök (felügyelő), egy tágabb testület (közgyűlés ill. zsinat), valamint általában egy szűkebb testület (presbitérium) áll. Jogorvoslati lehetőséget az egyházi bíróság biztosít a vezetői és testületi döntésekkel szemben. A tisztségviselőket és testületeket a gyülekezeti tagok, a gyülekezeti presbitériumok vagy az adott szervezeti szint közgyűlési tagjai választják, általában hat évre. Tehát a magyarországi evangélikus egyházszervezet alulról építkező jellegű, sok demokratikus elemmel bír. Fontos alapelv még a lelkészi és nemlelkészi vezetők, testületi tagok paritása, a legtöbb testületben egyenlő számban vannak képviselőik.
Az egyházközség
A legfontosabb, legalapvetőbb szervezeti egység az egyházközség. A magyarországi evangélikus egyházszervezet alulról építkező jellegű, sok demokratikus elemmel bír. A magyarországi evangélikusság 251 egyházközséget alkot, ez az egyház életének alapvető színtere. Egy egyházközséget lelkész, gyülekezeti felügyelő, presbitérium és más tisztségviselők (gondnok, pénztáros, jegyző, számvevőszéki tagok stb.) vezetnek. Őket az egyházközségi közgyűlés választja meg, ahol minden gyülekezeti tag szavazhat. A legfontosabb helyi kérdésekben (lelkészválasztás és gyülekezeti tisztújítás) az egyházközségi közgyűlés dönt, sok más ügyben (zárszámadás és költségvetés elfogadása, az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökség megválasztása) a gyülekezeti presbitérium szavaz.
Egy egyházközség általában több település evangélikusait fogja össze. Annak a településnek a gyülekezetét, ahol az egyházközség központja található, anyagyülekezetnek nevezik. A többi település evangélikusai leánygyülekezetet (filiát), fiókgyülekezetet vagy szórványt alkotnak.
Az egyházmegye és az egyházkerület
Az egyházközségek 17 egyházmegyét alkotnak. Területi beosztásuk nagyjából megfelel a közigazgatási megyéknek. Az egyházmegye elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vezető testületei pedig az egyházmegyei közgyűlés és a héttagú presbitérium.
A gyülekezetek három egyházkerületet alkotnak. Ebből kettőnek a székhelye Budapesten található.
Az országos egyház
Az országos egyház élén a püspökök közül választott elnök-püspök (jelenleg Szemerei János), az országos felügyelő (jelenleg Prőhle Gergely), a héttagú országos elnökség, a tizenhárom szavazati jogú tagból álló országos presbitérium és a zsinat áll. A zsinat évi négy napot ülésezik. A zsinat vezetői: Abaffy Zoltán nemlelkészi elnök, Hafenscher Károly lelkészi elnök. A legfontosabb adminisztratív feladatokat ellátó országos egyházi iroda Budapesten, az Üllői út 24.
Az evangélikus egyház tanítása és gyakorlata
Az evangélikus egyház tanításának mértéke elsősorban a Szentírás. Másodsorban pedig tíz hitvallási irat, melyek együtt alkotják a Konkordia Könyvet. Az evangélikus egyház mindennapi életét elsősorban a Biblia határozza meg, melynek általában a Protestáns Biblia Tanács által 1990-ben megjelentetett magyar fordítását használják.
Sok evangélikus a németországi herrnhuti gyülekezet által évente összeállított, számos nyelvre, köztük magyarra is lefordított Útmutató - A Biblia rendszeres olvasásához című kiadványa alapján naponta forgatja a Szentírást.
A gyülekezeti életet és az egyéni kegyességet is nagyban szolgálja énekeivel, imádságaival az Evangélikus Énekeskönyv, amely 1982-ben jelent meg, és azóta tizenöt kiadást ért meg.
Az istentiszteleti életnek az 1963-ban majd 1986-ban kiadott Agenda: a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei számára valamint a 2007-ben kiadott Evangélikus Istentisztelet - Liturgikus Könyv és a Gyülekezeti Liturgikus Könyv ad keretet.
A hívők egyetemes papsága
Az evangélikus egyház a hívők egyetemes papságának az elvét vallja, ez azt jelenti, hogy minden keresztény Istennek szentelt életet él, és részese az egyház Krisztusról bizonyságot tevő szolgálatának. De az egyház hivatalos szolgálatát, az evangélium nyilvános hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását az erre a feladatra felkészített és ezzel megbízott lelkészek végzik. A protestáns egyházak - így az evangélikus egyház is - ezt a hivatást az apostoli szolgálat folytatásának tekintik, és a lelkészeket nem tartják egy külön, magasabb papi rend tagjainak.
Lelkészek és képzésük
Remete László evangélikus lelkész 1936 körül. Az evangélikus lelkészek liturgikus öltözete az ún. Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal, melyek a mózesi kőtáblákra emlékeztetnek). A Magyarországi Evangélikus Egyházban nők és férfiak egyaránt szolgálnak lelkészként, és a lelkészek házasságban élhetnek. Liturgikus öltözetük a Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal, melyek a mózesi kőtáblákra emlékeztetnek) vagy az alba, illetve a szlovák liturgikus kiegészítő, a Luther kabáton hordott fehér "kámzsa", valamint (nem kötelező jelleggel) a liturgikus színű stóla - a püspökök a Luther-kabáton keresztet is hordanak.
A lelkészi hivatásra készülők a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 6 éves képzésén (5 éves elméleti tanulmányok, 1 éves gyülekezeti gyakorlat) szerezhetnek egyetemi szintű teológus-lelkész szakos diplomát. Ezt követően a jelölteket egyházkerületük püspöke szenteli lelkésszé. Legalább 2 év beosztott lelkészi szolgálat után parókusi alkalmassági vizsgát tehetnek, amit követően önállóan végezhetik lelkészi szolgálatukat, és bármely gyülekezet megválaszthatja lelkészének.
A lelkészek egyházmegyénként lelkészi munkaközösségeket alkotnak, amelyek általában havonta egy összejövetelt tartanak.
Evangélikus templomok építészete és berendezése
A magyarországi evangélikus templomokról első ránézésre látszik, hogy egyszerűbbnek, mint a katolikus templomok, de díszesebbek, mint a reformátusok. Az evangélikus egyházban nincs teológiai akadálya annak, hogy képek, szobrok, festett üvegablakok vagy más elemek díszítsék a templombelsőt. De ezek nem is annyira „kötelező” elemei egy evangélikus templomnak, mint egy katolikusnak.
A templomok építése során fontos szempont, hogy lehetőleg az egész gyülekezetet, a településen lakó összes evangélikust egyszerre befogadhassák. A templomb első elsősorban az ige és a szentségek középpontba állítását tükrözi. Így a leghangsúlyosabb helyeken az - egyetlen - oltár, a szószék és a keresztelőkút áll.
Sajátosan evangélikus jelenség a szószék és az oltár összeépítése, melyek így együtt egy egységet alkotnak, az ún. szószékoltárt.
A legtöbb oltár leghangsúlyosabb eleme a nagyméretű oltárkép, melynek leggyakoribb témája az utolsó vacsora, Krisztus a kereszten vagy Krisztus imája a Gecsemáné-kertben. Modernebb templomokban az oltárképet sokszor egy nagyméretű, megnyújtott szárú fakereszt helyettesíti.
Az oltáron az ünnepi időszaknak megfelelő színű oltárterítő, feszület, nyitott Biblia, gyertyák és virágos vázák állnak. Az oltárt gyakran térdeplőzsámolyok veszik körül, mert az evangélikus kegyesség szerint a gyülekezet általában térdelve veszi magához az úrvacsora szentségét. Sokszor a szószéken és a keresztelőkúton is liturgikus színű terítő látható.
A torony csúcsán általában kereszt, esetleg csillag, kakas vagy kettőskereszt áll.
Történelmi áttekintés
Mivel a 16. század közepén Magyarország népességének többsége a lutheri irányzat hívévé vált, így ekkor általában az evangélikus gyülekezetek használták a - főleg a 13-15. században épült - templomokat. A 17. században a katolikus egyház visszaszorította a protestantizmus terjedését, és sok templomot elvett a protestánsoktól. Ezt követően nagyon kevés templom maradt az evangélikus egyház tulajdonában, elsősorban az artikuláris helyeken, a szabad királyi városokban és a végvárakban. Az elvett templomok pótlására csak II. József 1781-es türelmi rendelete révén nyílt lehetőség. Így sok mai evangélikus templom a 18. század végén épült, sokuk először torony nélkül, udvarban, magtár-formájúra.
Oktatás és gyűjtemények
Az egyház és gyülekezetei számos oktatási intézményt működtetnek. Köztük csak egy felsőoktatási intézmény található: az Evangélikus Hittudományi Egyetem Budapesten, ahol teológus-lelkész, hittanár, katekéta-lelkipásztori munkatárs és kántor szakon folyik képzés. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem épülete Budapest XIV.
2008 óta az egyházon belül önálló szervezet az Evangélikus Országos Gyűjtemények.
Nemzetközi kapcsolatok
Az egyházat 1992 óta testvéregyházi szerződés köti a Bajorországi Evangélikus Egyházhoz. Több magyarországi evangélikus egyházközségnek van testvérgyülekezete Németországban, Szlovákiában, Finnországban vagy az erdélyi magyar gyülekezetek között.
tags: #elet #egy #evangelikus #parokian