A fej szervezetünk egyik legérzékenyebb pontja, itt vannak idegrendszerünk központi részei, érzékszerveink többsége. A fejsérülések legtöbbje a kezdeti erős vérzés miatt külsőleg is ijesztő látványt nyújt. További aggodalomra ad okot, ha ehhez zavart tudat vagy eszméletlenség társul. A fejtraumák egy részénél semmilyen külső elváltozás nem figyelhető meg, a sérült lehet teljesen éber vagy eszméletlen, illetve a kettő közötti állapotban van. Eszméletlen sérültnél mielőbb gondoskodjunk a légutak biztosításáról, eszméletén lévő betegnél tartózkodjunk a mozgatástól, a láb felemelése, ezzel az agyi vérkeringés serkentése általában segít.
A fejsérüléseket az első percekben általában erős vérzés kíséri abban az esetben is, ha csupán felületi, koponyatöréssel nem járó sebzésről van szó. Ennek megfelelően a legkisebb fejsérülések is ijesztő látványt nyújtanak, különösen, ha a vérzés az arcot borítja be. Nem ritka, hogy a teljes arcot beborító, vagy földön látványos vértócsát hagyó sérülést alig lehet megtalálni, olyan kicsi sebzésről van szó csupán. Természetesen ennél komolyabb sérülések is előfordulnak, de fontos kiemelnünk, hogy itt se essünk pánikba a látványtól!
Véralátogatás és elsősegély fogókövetelményei
A vérzéscsillapítás érdekében a sérült fejét mindenképp a szív felett kell tartani, ennek érdekében legcélszerűbb a sérültet lefektetni, majd fejét kissé felemelni. Kisebb sérülés esetén a sérült ülhet is, de a fej lógatása mindenképp kerülendő! A hajas fejbőrön, olykor igen nehéz megtalálni a vérzés pontos helyét, ebben az esetben célszerű minél nagyobb felületet fertőtleníteni. Ha a baleseti mechanizmus arra utal, ne feledkezzünk meg róla, hogy akár több sebzés is keletkezhetett, pl. üvegszilánkos sérülés esetén. A fertőtlenített sebzésre mull-lapot helyezünk, majd ún. sapkakötést készítünk. A fejsérültnek indokolt orvosi segítséget kérni.
A sapkakötésnek több típusa ismeretes, itt elsőként a két pólyával készítendőt ismertetjük. Az egyik mullpólyát 2-3-szor körbetekerjük a fej körül, majd a körbetekerést úgy folytatjuk, hogy a másik pólya végét a körkörös kötésre merőlegesen rögzítjük. A 2. pólyával folyamatosan fedjük a fejet úgy, hogy egyszer elől, másszor hátul fixáljuk a körkörös menettel. Szabályos kötözésnél a kötést az első mullpólyával zárjuk úgy, hogy azt háromszor körbetekerjük, végét ragtapasszal fixáljuk. Természetesen ennél a kötésnél sem várható el a laikus általi teljesen szakszerű kötözés, de kivitelezése némi gyakorlást követően már igen egyszerű.
Bár a vérzés a legszembeötlőbb, fontos, hogy a fejet ütés érte, vizsgáljuk az agyrázkódás jeleit is! Ha a kötés átvérzett ezt sem vesszük le, hanem újabbat helyezünk rá, ügyelve arra, hogy a sérült terület fölé nagyobb nyomást gyakoroljunk. Indokolt lehet, ha a sérülésre néhány percig (gumikesztyűs) kézzel mull-lapot nyomunk. A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
Vérzéstípusok és általános megfontolások
A sebzéssel járó sérüléseket fel lehet osztani két csoportra, belső- és külső vérzésre. A külső vérzés a hétköznapi értelemben vett sebet jelenti, amikor a vér kilép a testünkből a külvilágba. Belső vérzés folyamán a vér kilép ugyan az erekből, de nem jut ki a külvilágba. A hajszáleres vérzés egy gyenge, szivárgó vérzés, kevés mennyiségű vérrel. Amikor egy véna sérül meg, általában erős, folyamatos és sötétpiros vérzést tapasztalhatunk. A legsúlyosabb vérzéstípus az artériás vérzés, melynek során élénkpiros vér távozik az érből, pulzálva a szívverés ütemére.
Az ilyen típusú vérzések ellátása rendkívül egyszerű. A mennyiben a seb szennyezett körültekintően kiöblíthető vízzel, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a víz gátolja a véralvadást. Ezután következik a fertőtlenítés és a fedőkötés felhelyezése. Kisméretű sebre elég egy ragtapaszt feltenni, de ha szükségesnek találjuk, mull-lappal és mull-pólyával is bekötözhetjük. Az orrból történő vérzésnek több oka is lehet: ütés, orrcsonttörés, túlzott orrfújás, magas vérnyomás, koponyaalapi törés. Ellátásához ültessük le a sérültet enyhén előrehajtott fejjel, és kérjük meg, hogy szorítsa össze orrlyukait. Szükség esetén helyezzünk valamit az orra elé a vér felfogásához.
Az érintett terület elhúzása helyett a nyomókötés és a fertőtlenítés a követendő sorrend. A belső vérzések hátterében állhat sérülés vagy belső betegségek, és a vér vagy közvetve (széklet, hányadék, köhögés) jut ki a külvilágba. A vérzés erősségétől függően kialakulhat sokkos állapot (súlyos vérveszteség). Ellátásához fektessük le a sérültet és emeljük fel a lábait. Hívjunk mentőt, és próbáljunk meg folyamatosan kommunikálni a beteggel, gyakran ellenőrizzük az állapotát.
A koponya és agy védelmének alapelvei
Az agykoponya leggyengébb része a koponyaalap, amelyen számos nyílás, járat található, ezeken keresztül erek és idegek futnak. A koponyasérülés gyanúja esetén mindig mérlegelni kell a gerinc, elsősorban a nyaki gerinc sérülésének lehetőségét! Teremtse meg a biztonságot, nyugtassa meg a sérültet és helyezze nyugalomba. Amennyiben a gerincsérülés kizárható, a sérültet stabil oldalfekvésbe helyezheti. Végezzen teljes betegvizsgálatot, külső tünetek nélkül is keresse meg a dudorokat, deformitásokat és vérzéseket. Óvja a környezeti tényezőktől!
Ha koponyaalapi törés gyanúja felmerül (vérzés az orrjáratból, vérzés a hallójáratból, vérzés a garatfalon), törekedjen arra, hogy a vér szabadon távozhasson. Eszméletlen koponyasérült esetén a gerincsérülés kizárható, stabil oldalfekvésbe helyezhető, ha nincs kizárható károsodás. Korábbi szakirodalomban javasolt orrvérzésnél és garatfali vérzésnél hasonló kimenetel, de a minta szerint a modern gyakorlat inkább a biztos légutak és a sérült állapotának megfigyelése felé törekszik. A fej sérüléseinek megítélése során különös figyelmet érdemel a hatékony légzés és a folyamatos megfigyelés.
Gyakorlati ellenőrző lista helyszíni elsősegélynyújtáshoz
- Teremtsen biztonságot a helyszínen, viseljen kesztyűt, és szükség esetén helyezze kerülő útban a forgalom mellé a sérültet.
- Fogja meg a sérült fejét és nyakát, és igyekezzen minimalizálni a mozgást; ha gerincsérülés kizárhatatlan, ne mozgassa.
- Készítsen teljes betegvizsgálatot, tapintsa végig a fejet koponyaüregek mentén; keressen dudorokat, deformitásokat és vérzéseket.
- Alkalmazzon sapkakötést a fejen, a vérzés csillapítására és lefedésére.
- Ha a kötés átvérzett, ne távolítsa el, tegyen rá újabb kötést. Ha szükséges, nyomjon mull-lapot gumikesztyűben a vérzés helyére.
- Ha eszméletlen, fektessük hanyatt és emeljük fel a lábait, figyelve a légzésre (sokk érkezését és a légzés változásait figyelje). Amennyiben koponyaalapi vérzés gyanúja van, biztosítson szabad légutakat.
- Ha erős vérzésről van szó, alkalmazzon direkt nyomást steril kendővel vagy kötészettel, és hívjon mentőt azonnal (112 vagy helyi segélyhívó).
- A nyomókötés elkészítése után gondoskodjon a beteg folyamatos megfigyeléséről; hűtés és melegen tartás szükség szerint biztosítsa.
Speciális helyzetek és tünetek
A koponyasérülések esetén előforduló tünetek közé tartoznak a fejfájás, eszméletvesztés vagy részleges zavartság, szédülés, hányinger, hányás és a koponyaalapi vérzéseinek jelei. Agyrázkódás esetén nyomókötés és pozícionálás mellett fontos a megfigyelés és a pihenés; a koponya sérülése esetén kerülendő a túlzott mozgatás, és szükség esetén szakmai ellátásért kell fordulni. A belső vérzések megítéléséhez sokszor szükség van orvosi vizsgálatra, mert tünetei lassan jelentkezhetnek, vagy később súlyosbodhatnak.
Az elsősegélynyújtásban fontos a fertőtlenítés és a kötés rögzítése. A fertőtlenítés során minden alkalommal alaposan kezet kell mosni, kesztyűt használni, és steril eszközöket alkalmazni. A nyílt és zárt sérüléseket különböztetjük meg; a nyílt sérülések esetén a bőr megszakad, vérzés tapasztalható, a zárt sérüléseknél pedig hematóma alakulhat ki.
Vérzések kettéosztása és végső megfontolások
A vérzéseket általánosan két típusba sorolhatjuk: gyenge vérzés és erős vérzés. Gyenge vérzés esetén a szivárgó vérzést fertőtlenítés és fedőkötés követi. Erős vérzés esetén a direkt nyomás és érszorítás segíthet, és szükség lehet mentőhívásra. A nyak sérülése esetén kerülendő a nyomókötés, helyette óvatos nyomást alkalmazzanak a sérült oldal felé, és a nyak biztonságos rögzítésére törekedjenek. A vérzés átmeneti csillapítása után is fontos a sérült folyamatos megfigyelése és a mentő értesítése, ha a tünetek súlyosbodnak vagy fennáll a kóros állapot veszélye.

3 fontos elsősegélynyújtási lépés fejsérülések esetén
tags: #elsosegely #hajas #fejbor #ver #folyik