Ismét szerda, ismét Feminista Magyar Népmesék! Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Egy öreg királynak az egyik szeme folyton sír, a másik meg nevet. Három fia van, akik elhatározzák, hogy megtudják, miért is van így. A legidősebb fiú bemegy az apja szobájába, és felteszi a kérdést; a király utána vágja a kését, mire a királyfi kimenekül. A második fiú ugyanígy jár, kimenekül. A legkisebb bemegy, felteszi a kérdést; a király kése megint csak az ajtóban áll meg, de a királyfi nem menekül el. Kihúzza a kést, illedelmesen visszaadja az apjának, és biztosítja róla, hogy addig nem megy ki, amíg a király el nem meséli, mi bántja. A magyar hagyományban többféle népmesének is lehet ez a nyitó jelenete, ami után a királyfi(ak) kalandra indulnak - az Élet Vizéért, vagy az aranyalmák tolvajáért, satöbbi.
Gyakori tévképzet, hogy a feminizmus csak a nők dolgaival foglalkozik; sokszor és sokan rámutatnak arra, hogy a fiúk nevelésén és a férfiasság fogalmain éppen úgy van bőven mit változtatni, mint a lányokén. És ez teljes mértékben így is van. Az egyik téma, ami nagyon gyakran előkerül, az érzelmi intelligencia, avagy az érzelmesség és érzékenység kérdése - közismertebb nevén a „fiúk nem sírnak” probléma. Az érzelmesség, és az érzelmekről való beszélgetés, "nőies" tulajdonság a társadalom szemében; "férfiasnak" az számít, aki összeszorított foggal masírozik előre, és egy percig sem mutat gyengeséget. Ebben a történetben (mesekezdő motívumban) az öreg királyt nyilvánvalóan gyötri valami - az egyik szeme sír, a másik meg nevet, tehát ráadásul önmagával is konfliktusban van. A három fia próbálja kitalálni, mit tehetnek érte, és arra a nagyon logikus következtetésre jutnak, hogy megkérdezik. Ez máris egy lépés a helyes irányba - az „akarsz beszélni róla?” sokszor, főleg férfiak között, leginkább csak viccként hangzik el, nem tényleges javaslatként. A király első reakciója az, hogy hozzávágja a fiához, ami a keze ügyébe kerül; nem beszél, nem tud vagy nem akar beszélni, és ellenségesen lép fel, hogy békén hagyják. A sértettség ráadásul kifelé gyűrűzik: A két idősebb testvér el sem mondja a többieknek, mi történt velük, mert maguk is szégyellik. Csak a harmadik fiú áll helyt, szól kedvesen az apjához, és marad vele, amíg el nem mondja, mi bántja. Erre az apja meg is dicséri: Ő a legbátrabb. A mese szerint azért, mert a késdobálás ellenére a szobában maradt - de számunkra azért is érdekes, mert ez a királyfi mutat empátiát, gyengédséget, és gondoskodást. Érzelmeket felvállalni és megbeszélni, segítséget kérni, nem gyengeség, hanem bátorság.
Külön érdekes, hogy a király mellett legtöbbször nincs királyné, vagy egyéb női családtag - hiányzik a „női elem”, és nem az országot teleszülő princípium formájában, hanem a társadalmilag elfogadott „érzelmi támogató” szerepében - a királynak nincs felesége, lánya, stb. akiknek elsírhatná a bánatát; a helyzet közötte és a fiai között zajlik. Nna, el is érkeztünk a „de miért hívjátok feminizmusnak, ha a férfiakkal is törődtök?” kérdéséhez. Azért, mert sokszor azok a tulajdonságok, amik a férfiakra káros nyomás, kritika, gúny alapjává válnak, ugyanazok a tulajdonságok, amiket a társadalom „nőiesként” tüntet fel. „Szeretsz lelkizni?” - és már meg is kérdőjelezik, férfi vagy-e valójában, esetleg nyíltan lebuziznak. Nem a nőkről kell tehát levenni a stigmát, hanem a nőiességről. És akkor mindenkinek jobb lesz. Legalább egy kicsit.
(További érdekességekért - angolul - ajánlom a The Mask You Live In c. film című művet.)
Beszélgetések ezen a motívumon: a királyi apa és a legkisebb fiú viszonya példázza, hogy érzelmi támogatás, együttérzés és gondoskodás nem gyengeség, hanem bátorság. A történet ugyanakkor több rétegben mutatja fel a férfiasság és nőiség társadalmi konstrukcióit, valamint a nemei szerepek dekonstruálásának szükségességét a modern pedagógiában és párbeszédben. A népmesék magyar motívumai között ez a nyitó jelenet fontos összekötő kapocs lehet a populáris kultúra és a hagyományos értékek között.
Főbb témák a mesében
- Érzelmi intelligencia és nyitott beszélgetés a családban
- Férfiak közötti érzelmi megnyilvánulások társadalmi kockázatai
- Empátia, gondoskodás és felelősségvállalás
- Nemi szerepek kritikája és a nőiesség/férfiasság újraértelmezése
Kiinduló motívum és tanulság
A király egyik síró szemével és a másik nevőjével egyrészt a belső konfliktusokat jelképezi, másrészt azt, hogy a kommunikáció hiánya milyen mély sebeket okozhat. A legkisebbik fia felismeri, hogy a párbeszéd és az érzelmi támogatás vezet a megértéshez és a megoldáshoz, míg a testvérek elutasítása és hallgatásuk elszegényíti az információt és a kapcsolati dinamika lehetőségeit.
