Encs Észak-Magyarországon, a Hernád folyó völgyében, Miskolctól 40 kilométerre fekszik. Abaúj közepében, az M30 autópálya Miskolc és Kassa felezési pontján helyezkedik el. A térség kulturális, gazdasági, közigazgatási központja. Régészeti ásatások szerint emberek laktak a város mai helyén már az őskorban, és azóta is folyamatosan.
A görögkatolikus közösség megjelenése és korai filiája
Hogy pontosan mikor telepedtek meg Encsen görögkatolikusok, arra a források egy része nem ad egyértelmű választ. A közösség kicsinysége miatt pap sem tudott itt letelepedni, így a nem sokkal nagyobb, de valószínűleg jóval korábban alapított piricsei parókia filiája lett Encsencs, amelytől fél órányi járóföldre fekszik.
A fatemplomok évszázadai
Az első fatemplomot 1720 körül építették a hívek a protestáns kegyúr, Erős István anyagi támogatásával, Szent Miklós tiszteletére. 1774-ben már felújításra szorult, úgyhogy 1782-ben egy másikat emeltek helyette, szintén fából. 1825. március 13-án a hajdúdorogi főesperes kánoni látogatást végzett itt is. A templom 1819-ben épült téglából a birtokos gróf Károlyi család telkén, Lyachovits János, nyírgyulaji esperes áldotta meg. A templom szerényen, de minden szükséges felszereléssel el volt látva. A kehely ónból készült, összesen két miseruhája volt, az egyik jó, a másik közepes állapotban. Tizenegy egyházi szláv nyelvű liturgikus könyvet írtak össze, ami filiák esetében szokatlanul sok.
A templom felújítása és a javítások időszaka
1917-ben a község az életveszélyessége miatt a rozoga templom bezárását fontolgatta. 1923-ban a renoválás gyökeresen megkezdődött: a szentélyt megnagyobbították, a tetőt lecserélték, a falakat kívül-belül vakolták, új belső burkolat készült. A felújítást Bába Miklós piricsei parókus irányította, a felszentelést Volosin János, nyírbélteki esperes-parókus vezette. A renoválást a helybéli híveken kívül gróf Zelénzky Róbert, Budapesten élő, de a községben gazdálkodó nagybirtokos és az amerikai hívek, különösen a Rinyu család támogatták. A templomi letár szerint 1924-ben az egyháznak három kelyhe volt, egy ezüst, kettő réz kuppával, de az egyik kelyhe használhatatlan volt.
1927-ben Bába parókus arról panaszkodott Miklósy István megyéspüspöknek, hogy a helyi gondnok, Bába Mihály önhatalmúlag toronyépítésbe kezdett, terv és költségvetés nélkül. A kerületi esperes kivizsgálta az ügyet, és a helyben tartott gyűlésen Bába Mihályt felmentették gondnoki tisztéből, helyette Márku Sándort választották meg. Kiderült, hogy Rinyu Ferenc Amerikában élő gyermekei már nagyobb összeget küldtek az építkezésre. A toronyépítés ügye végül a terv szerint folytatódott, és a toronyépítéshez a gróf Zelénsky ingyen adta a tetőzethez és a harangállványokhoz szükséges fát.
Az új oltár és a templom belső arculata
1931. május 14-én Bába parókus Pünkösd másnapjára engedélyt kért az új oltár szentelésére. A kézi faragású oltár a villogó kőrisfából készült, az özv. Márku Lászlóné adományából. A templom belső felszerelései a leírás szerint változó minőségben rendelkezésre álltak: az oltáron szentségház állt, a hajóban különböző képek, egy kis Mária-kép, a szentély közelében pedig egy klirosz. Egy korábbi, részletes templomi leltár szerint 1924-ben három kelyhe volt az egyháznak, és hét rendbeli miseruhájuk.
1947-ben a hívek elhatározták, hogy a templom belül kifestetik, kívül vakolatot javíttatnak. A munkára jelentős adakozás érkezett, melynek egy része termények formájában érkezett. 1948-ban a festést kijavították kazeines technikával, mivel az eredeti enyves festés időközben megromlott. A sekrestyét 1983-ban építették, majd néhány év múlva ikonosztáziont is felállítottak, amelyet Pikó László debreceni művész festett.
A parókia és az egyházközség jelenkori adatai
A parókia címe: 3860 Encs, Váci M. u. 36. Postacím: 3860 Encs, Váci M. u. 36. Telefonszám: (46) 386-596. Templombúcsú: december 11. és 17-e közötti vasárnap. Alapítás éve: 1983. Szertartásrend: Vasárnap - Szent Liturgia: 10:00. Az egyházközség 1979-ben dr. Petrasevits Dénes által kápolnát rendeztek be egy magánházban, amíg elkészült a templom. A templomépítés 1986-1990 között zajlott, Forró filiával együtt. A többi filiáról és misézőhelyekről néhány élethűen megőrzött részlet maradt: Forró (rk. templom), Méra (rk.).
A görögkatolikus közösség mai élete és kulturális összefonódások
Az Encsi görögkatolikus közösség története szorosan összefonódik a helyi közösségi és művészeti élettel. A parókia épülete és a templom belső díszítései, a liturgikus könyvek és a szent tárgyak egyaránt tükrözik a közösség történeti mélységét és a hagyományőrzés iránti elkötelezettséget.
Szent Liturgia Debrecenben, 2013. március 10-én
A helyi közösség 1983-as alapításától kezdve kibővült szolgáltatásaival, oktatási és karitatív tevékenységgel, és kapcsolatokkal a környék többi településéhez. A filiákkal együtt az encsi parókia fontos közigazgatási és vallási központ maradt a térségben.
| Év | Fontos esemény | Hatás |
|---|---|---|
| 1720 | Első fatemplom Szent Miklós tiszteletére | Közösség megalakulásának kezdeti állomása |
| 1819 | Téglából épült templom | Anyagi és szervezeti megerősödés |
| 1923 | Fölszóló felújítás | Szentély kibővítése, tetőcsere |
| 1948 | Festés kijavítása kazeines technikával | rekonstrukciós munka felújítás |
| 1983 | Ikonostázion felállítása | liturgikus gazdagodás |
| 1986-1990 | Templomépítés (1986-1990) | itt letelepedett görögkatolikus közösség megerősödése |
Az Encsi görögkatolikus parókia története gazdag régióbeli összefüggésekben tárul fel: a gyökerek a helyi családok adományain, a közösségi összefogáson és a határokon átívelő támogatásokon keresztül formálták a közösség identitását és összetartását. A parókia ma is aktív részese az Abaúj és Csereháti régió vallási és kulturális életének, bővített szolgáltatásaival és a fiatalokat is megszólító programjaival.
tags: #encsi #gorogkatolikus #parokia